Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
IFJÚSÁGI KONCEPCIÓJA
I. Az önkormányzati ifjúságpolitika jogforrása
Az önkormányzati ifjúságpolitika legmagasabb szintű jogforrása az Alkotmány, amely többek közt kimondja, hogy államunk különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, továbbá védelmezi az ifjúság érdekeit. Emellett számos ENSZ egyezmény (Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény, Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, valamint az Oktatásban Alkalmazott Megkülönböztetés Elleni Küzdelemről Szóló Egyezmény) határoz meg olyan elveket és jogokat, amelyek érvényesüléséhez szükséges az önkormányzat támogató közege is.
Az önkormányzat ifjúságpolitikai tevékenységének közvetlen jogforrása az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról, melynek 8. §-ában a települési önkormányzat feladatai között a törvény - 1994 óta - felsorolja a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodást. Ezen belül a törvény értelmében a települési önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.
II. Az Ifjúsági Koncepció célja
Az önkormányzati koncepciók célja, hogy a jelen állapotának, igényeinek és lehetőségeinek tudatában az önkormányzat szándékait meghatározza egy-egy terület, ellátandó feladat funkcióinak és formáinak fenntartására vagy - ha hiányzik - megteremtésére. A koncepció a szükségletek, a feladatok, a megoldási módozatok számbavétele, továbbá olyan döntéshozatali elvek, irányok meghatározása, amely megvalósulása során a meglévő értékek megőrizhetők, a hiányosságok pótolhatók és a település adott területén a plurális fejlődési tendenciák továbbra is biztosíthatók.
Az ifjúsági koncepció keretet ad a középtávú ifjúságpolitikai cselekvési program kialakításához.
III. A célcsoport
Amennyiben korosztályi szempontú a megközelítés, a gyermek-és ifjúsági korosztályt az alábbi korcsoportban határozhatjuk meg:
Korcsoport: | Életkor | Székesfehérváron |
gyermek: | 0-14 éves korig | 16 030 fő |
ifjúsági: | 14-22 éves korig | 14 209 fő |
fiatal felnőtt: | 22-29 éves korig | 15 217 fő |
Összesen: | 45 456 fő |
(Székesfehérvár összlakossága 107 943 fő, melynek 43%-a ez a korosztály az 1998. december végi állapotot figyelembe véve.)
A problémaközpontú megközelítés esetén mindazokat fiataloknak tekinthetjük, akiknek fiatalokra jellemző problémáik vannak. Ez rendkívül sokféle, egymással összefüggő, komplex problémákat jelenthet.
Nagy jelentőséggel bír az állami szerepvállalás, azonban minden kérdéssel lehetőleg azon a szinten kell foglalkozni, ahol jelentkeznek, ahol a megoldáshoz szükséges feladat- és hatáskörök vannak.
Ezen problémák közül talán legátfogóbb az információhiány. Nem rendelkeznek elegendő információval a fiatalok. Számtalan kérdésükre sem a család, sem az iskola nem tud válaszolni. Veszélyt rejt magában, ha nem alkalmas helyen, nem autentikus forrásból és nem megfelelő módon keresnek, illetve kapnak választ.
A tanulás, továbbtanulás, pályaválasztás terén az utóbbi időszakban tovább nőtt az esélyegyenlőtlenség. Nem lehet csak az iskola, vagy a család felelőssége a fiatalok karrier-építése, egzisztenciája.
Az ifjúsági munkanélküliség városunkban jobb arányt mutat, mint az országos átlag. Kihívást jelenthet ugyanakkor számunkra a jól képzett fiatalok megtartása, a nem Székesfehérváron végzett kvalifikált szakemberek foglalkoztatása.
Az önálló életkezdés elemi feltétele, a lakáshoz jutás nehéz feladatot jelent önkormányzatunk számára. Az utóbbi időszakban kezdeményezett programjaink mellett a hosszabb távú lakásépítési, lakásvásárlási, a mobilizációt elősegítő koncepció hosszú távú megoldást jelenthet.
A fiatalok egészségi állapota - hasonlóan a felnőtt lakosságéhoz - folyamatosan romlik. A pszichés állapot romlása az ifjúság esetén még kedvezőtlenebb tendenciát mutat. (Egy 1998-as székesfehérvári életminőség-vizsgálat alapján a leginkább veszélyeztetettek a gimnazista lányok.) Csak széles társadalmi összefogással, az akciók mellett hosszabb távú programok támogatásával és ösztönzésével tudunk ezen javítani.
Az ifjúsági devianciák, az ifjúsági bűnözés növekedésének megállítása szintén együttes fellépést igényel a család, az iskola és más intézmények szakemberei részéről. A megelőzésre - mint a legjobb befektetésre - sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk. Számítunk a megyei és a városi rendőrkapitányság partnerségére.
Az kortárs közösség szerepe rendkívül jelentős a fiatalok fejlődésében. A szabadidő hasznos és értelmes eltöltéséhez nincs városunkban megfelelő számú, illetve minőségű intézmény, program. Különös súllyal jelentkezik ez a probléma az iskolai szünidőkben, illetve a más vagy fogyatékossággal élők esetében.
Az ifjúság társas társadalmi kapcsolataiban alig lelhető fel a közéletiség, a közösségért, másokért érzett, kollektív felelősségtudat. Ebből adódóan alig vagy csak nagyon kevéssé artikuláltan képes saját és társadalmi csoportjai érdekének megjelenítésére, érdekei képviseletére. Ez a korosztály pedig nem passzív és nem is apolitikus A jól működő diákönkormányzatok, ifjúsági szervezetek nagyszerű színterei lehetnek e szocializációs folyamatnak.
Nem járhat sikerrel, ha az egyes problémákat elszigetelten próbáljuk kezelni.
Nincsenek azonban megbízható, tudományos tapasztalataink és információink - ilyen kutatások hiányában - arról, hogyan strukturálódik az ifjúság, milyen értékeket közvetít a mai család, iskola, munkahely a mai fiatalok számára. Ahhoz, hogy megfelelő intézkedéseket hozzunk, az eddigi helyi ifjúsági felméréseket meg kell ismernünk, szükség esetén új kutatásokat célszerű kezdeményeznünk.
IV. Partnerek, lehetséges együttműködők
Az Ifjúsági és Sportminisztérium - mint az ifjúság ügyeinek intézésében résztvevő minisztériumok munkájának összehangolója� - meghirdette az ifjúsági párbeszéd stratégiáját. E rendszer első alapelve a partnerség - kölcsönös előnyök alapján. Önkormányzatunknak, intézményeinknek, a Székesfehérváron működő ifjúsági-ifjúságért szervezeteknek ki kell használni e partnerségben rejlő lehetőségeket.
A 2000 januárjában induló Regionális Ifjúsági Központok, Regionális Ifjúsági Tanácsok munkájában Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata is meghatározó szerepet vállalhat.
Országos intézményekkel és szervezetekkel való kapcsolatunk több együttműködési lehetőséget kínál. A forrásbevonás céljából a pályázatokat is kiíró szervezetekkel, alapítványokkal naprakész kapcsolatot érdemes kialakítanunk.
Más önkormányzatokkal - pl. a régiófejlesztés kapcsán Veszprém, Tatabánya - az ifjúságpolitika terén is együttműködünk. Rendszeres a kapcsolatunk az ifjúsági és civil referensekkel.
A Megyei Jogú Városok Szövetségével, annak Ifjúsági és Civil Bizottságával kialakított kapcsolatunk rendszeres, mely továbbra is ígéretes szakmai kapcsolatot jelenthet számunkra.
A Fejér Megyei Önkormányzattal az ifjúságot érintő problémák feltárásában, a lehetséges megoldások kidolgozásában és a megvalósításban is partnerek vagyunk (Fejér Megyei Civil Címtár, közös pályázatok stb.). A Civil Ház Program megvalósítása érdekében kötött együttműködési megállapodásunk országosan is pozitív visszhangra talált.
A Fejér Megyei Önkormányzat által fenntartott szakmai intézményekkel (Fejér Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet, Területi Gyermekvédelmi és Szakszolgálat, Fejér Megyei Könyvtár, művelődési házak stb.) való kapcsolatépítés elsősorban a szakma, szakmai intézményeink felelőssége.
Önkormányzati intézményeink közül az iskolákkal való kapcsolat meghatározó jelentőségű ifjúságpolitikai célkitűzéseink megvalósításában. Az iskolán kívüli diákközélet szervezésében, a diákönkormányzatok hatékony működésének segítésében mint ifjúsági koncepciónk egyik fő elemének - kiaknázatlan lehetőségek mutatkoznak. Pályázataik, pályáztatásuk segítése (információval, tanácsadással, kapcsolatok közvetítésével, önrész-finanszírozással) reális szükségletet elégítene ki. Továbbra is támogatni kívánjuk a (diákügyi) képzéseket.
A Családsegítő Központ, a Gyermekjóléti Szolgálat, a Nevelési Tanácsadó, a Gyámhivatal, könyvtáraink, művelődési házaink és más szakmai intézmények közötti információ-áramlást, az egymással való kapcsolattartást, programkoordinációt segítjük azzal is, hogy rendezvényeknek, konferenciáknak, képzéseknek adunk otthont, és lehetőség szerint támogatjuk azokat.
Ösztönözzük a szakmai segítők (gyermekvédelmi felelősök, szabadidő szervezők, diákönkormányzatot segítő felnőttek, szociális és ifjúsági munkások) együttműködését. A rendezvények, képzések jó alkalmat kínálnak erre is.
Változatos, partnerségen alapuló kapcsolatra törekszik önkormányzatunk az egyházi, karitatív és civil szervezetekkel. Jó példája együttműködésünknek az ellátási szerződés, a megállapodás, melyek száma idén tíz fölé emelkedett. A mennyiség mellett fontos együttműködési szempont a minőség, a minőségbiztosítás, kontroll. Ez új típusú megállapodások létrejöttét feltételezi, melyben fontos szerepet kaphatnak szakbizottságaink.
A vállalkozókkal kialakult kapcsolatunk hosszú távra meghatározhatja ifjúsági céljaink valóra váltását is - nem csak a forrásnövelés szempontjából.
A sajtónak, a nyilvánosságnak kiemelkedő szerepe van abban, hogy folyamatosan tájékoztatni tudjuk az érintetteket, családokat, a fiatalok csoportjait. Támogatjuk és ösztönözzük a korosztályi sajátosságoknak megfelelő tartalmú és műfajú rovatokat, műsorokat, a fiatalok részvételét a szerkesztésben. A Fehérvári Polgár ifjúsági, civil rovata az egyoldalú tájékoztatás mellett a párbeszéd kialakulására, a fiatalok véleményének megjelenítésére törekszik.
Az Internet adta lehetőségeket jobban ki kell használnunk. Egyre jobban terjed használóinak és ismerőinek száma Székesfehérváron is különösen a fiatalok körében. A levelezés, a vélemények, javaslatok megfogalmazására alkalmas levelező lista mellett komplex (írott, kép, hang) dokumentumok megjelenítésére, interaktivitásra ad alkalmat idő és terjedelmi korlátok nélkül. Saját honlapunk szerkesztésénél és működtetésénél is figyelembe vesszük az ifjúság igényeit.
V. Döntések élőkészítése - döntéshozatal
Minimális célként megfogalmazhatjuk, hogy az érintetteknek (vagyis a gyerekeknek és a fiataloknak), valamint közösségeiknek, szervezeteiknek, képviseleteiknek időben értesülniük kell a róluk szóló döntéseinkről. Fontos szempont, hogy életkori sajátosságaiknak megfelelő módon jusson el hozzájuk a tájékoztatás.
Nem csak Székesfehérváron nehéz kérdés, hogy az ifjúságnak van-e lehetősége befolyást gyakorolni az önkormányzat döntéseire, tevékenységére, illetve rendelkezhetnek-e eszközökkel ahhoz, hogy problémáikat saját maguk oldják meg. Alaposabban szükséges megismernünk a diákönkormányzatok, az ifjúsági szerveződések helyzetét, igényeit és lehetőségeit annak érdekében, hogy egyfajta érdekegyeztetési folyamat indulhasson közöttünk, nagyobb lehetőségük nyíljon a döntések előkészítésébe bekapcsolódniuk.
Önkormányzatunk nyitott minden olyan kezdeményezésre, mely a fiatalság érdekeinek felismerését, korrekt megfogalmazását és érvényesítését szolgálja.
Szervezeti egységeink, intézményeink és a lakossági, civil szervezetek közötti együttműködés adott szakfeladatokba ágyazottan jelenik meg a gyerekek és az ifjúság ügye az önkormányzat mindennapjaiban.
Arra törekszünk, hogy mind a közgyűlésünk (tanácsnok, bizottságok közötti munkacsoport), mind a hivatalunk struktúrájában (referens) helye és szerepe legyen az ifjúságnak.
VI. Összegzés
Az Ifjúsági Koncepció mint dokumentum és mint szemlélet elfogadása fontos eszköze annak, hogy kötelező és vállalt feladatainkat hatékonyabban elláthassuk.
A benne megfogalmazott alapelvek, célok és feladatok nem kőbe vésett szentenciák. Keret, lehetőség a továbblépésre.
A meghozandó, születő döntéseink akkor lehetnek hatásosak és eredményesek, ha komplexitásában és rendszerszemlélettel foglalkozunk az ifjúsággal. Ha rendszeresen lehetőséget adunk önmagunk és az érintettek számára, hogy elemezzük, értékeljük, folyamatában is kövessük a céljaink megvalósulását szolgáló eseményeket, tevékenységeinket.
Ahhoz, hogy e koncepció nyomán cselekvési program szülessék, hogy az a program eredményesen megvalósuljon, további helyzetelemzés, felmérés szükséges.
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyűlése e koncepció elfogadásával a jelenleg lehetséges döntést meghozta figyelembe véve nemzetközi és hazai normákat, helyi lehetőségeket.
Reméljük, továbbra is számíthatunk minden partnerünk együttműködésére.
Székesfehérvár, 2000. január 27.