-
Sorrendmódosítás a felvételin
Július 10-ig pótolhatták a felsőoktatásba felvételizők a még hiányzó dokumentumaikat az E-felvételi felületén, sorrendmódosításra azonban július 16-ig van még lehetőségük.
2024.07.16. -
Gondosóra program
A Gondosóra egy olyan ingyenes jelzőkészülék, amellyel 65 év feletti honfitársaink egyetlen gombnyomással kérhetnek segítséget. A segítségkéréseket egy 0-24 órás diszpécserszolgálat fogadja. Mostantól elérhető egy olyan új mobiltelefonos alkalmazás, amelyet a Gondosóra használója mellett a hozzátartozói is letölthetnek.
2024.07.12. -
Vége az érettséginek
Július 3-án dőlhetnek hátra végleg az érettségizők, hiszen a 2023/24-es tanév rendje szerint ekkor érnek véget hivatalosan is a szóbeli érettségik. Július 24-én kiderül, kik jutottak be idén az egyetemek szeptemberben induló képzéseire.
2024.07.03. -
Szájkosárral és pórázzal Balatonra
Változott szerdától a kutyák szállítását érintő szabályozás a vonatokon: már zárt doboz nélkül, csupán szájkosár és póráz használatával is lehet velük utazni a balatoni InterCity és expresszjáratokon - közölte a MÁV Zrt. a vasúttársaság honlapján.
2024.06.26.
III. Béla csontjai - megjelenésre vár az onkológiai intézet szakmai publikációja
![III. Béla csontjai - megjelenésre vár az onkológiai intézet szakmai publikációja](/_upload/images/news/44275/bela01.jpg)
"Elkészült a szakmai publikáció, leadtuk a kéziratot, jelenleg a megjelenésére várunk. Mivel sok kollégám munkája van benne, addig nem mondhatok el részleteket, hiszen azzal megsérteném az ilyenkor kötelező szakmai közlési protokollt” - mondta el a muemlekem.hu oldalnak Kásler Miklós professzor, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója.
Az intézmény munkacsoportja 2013-ban kezdett dolgozni a jelenleg a Mátyás-templomban található, azonban eredetileg a székesfehérvári bazilikában eltemetett emberi maradványok azonosításán. A munkát nemzetközi összefogással végzik, három külföldi laboratórium is elvégzi a genetikai vizsgálatot, így nem vitatható a kontrollált eredmény. A program vezetője, Kásler professzor 2014 márciusában vett mintát a korábban már meglehetősen nagy szakmai egyetértéssel III. Bélaként meghatározott férfi, illetve az eredetileg balján nyugvó felesége, Châtillon Anna maradványaiból.
Az elsődleges cél annak a DNS-szakasznak a meghatározása volt, amely az Árpád-ház tagjaira volt jellemző.
A királyné DNS-ének vizsgálata pedig azért volt fontos, mert így a többi maradvány esetében meg lehet állapítani, hogy az illető felmenője, vagy leszármazottja volt III. Bélának.
„A genetikai vizsgálatok mellett komoly részt kaptak a morfológiai megfelelések. III. Béla 190 centiméternél is magasabb, erős testalkatú férfi volt, ennek megfelelően a csontjai is robosztusak. Immár biztosra vehető a leírások alapján, hogy ezek a testi jegyek jellemzőek voltak a család több férfitagjaira. A genetikai anyag vizsgálatával azt is kimutattuk, hogy ezek a genetikai jegyek Eurázsia különböző területein fordulnak elő” - tette hozzá a professzor.
A székesfehérvári bazilika területén először 1848-ban bukkantak árokásás közben III. Béla és felesége temetkezésére, más sírok között. Őket már akkor – a korszak tudományos színvonalán, temetkezési mellékletek alapján – azonosították és Pestre szállították. A környezetükben lévő emberi vázakat is feltárták és a Nemzeti Múzeumba kerültek. 1862-ben Zichy Miklósné költségén a budavári Mátyás-templom főoltára alá épített kriptában helyezték el az emberi maradványokat, innen került aztán a királyi pár 1898. október 21-én mai helyére, a kápolnába. Kilenc azonosítatlan maradvány azonban a kriptában maradt, azoknak a genetikai anyagát hasonlították össze III. Béláéval.
„Szerencsére a temetkezések feltárásakor pontosan felmérték és dokumentálták azok helyzetét. A vizsgált váz egynéhánya III. Béla közvetlen környezetében feküdt" - magyarázta Kásler Miklós. „Az eredményeinket a programban kontrollként működő intézmények is igazolták.”
![Az Osszárium ünnepélyes megnyitása 2015.](/_upload/images/medialibrary/1429/0126.jpg)
A szakmai publikáció megjelenése után kezdődhet el megfelelő anyagi források birtokában a Székesfehérváron a Nemzeti Emlékhelyen található osszáriumban, vagyis csontkamrában lévő, a feltárásokból származó emberi maradványok genetikai vizsgálata. Bár a kutatás az Árpád-ház tagjaira koncentrál, a leszármazás miatt a Mátyás-templomban eltemetett két Anjou uralkodó (I. Károly és I. Lajos) is azonosítható lenne. A Mátyás-templomban lévő kilenc maradvány további vizsgálata is szükséges, hiszen alapos a gyanú, hogy van közöttük további uralkodó, ha nem is az Árpád-ház tagjai közül. Ráadásul a program új adatokkal gazdagíthatja a rokoni kapcsolatok miatt Európa többi uralkodói családjáról meglévő ismereteket is. A genetikai kutatások során tényeket állapítanak meg – azok magyarázata és korszakba illesztése már a történészek feladata lesz.
Az írás forrása a www.muemlekem.hu oldal.