A XIV. évszázad igazán nem indult jól hazánk történetében. Alig telt el két hét belőle, királytemetésre készült Magyarország. 723 éve ezen a téli napon hunyt el III. András király (1290–1301). A mintegy harminchat esztendős halottat sirató gyász nem „csak” egy ember, hanem az első magyar uralkodóház életének végét övezte.
1235 őszén királyi temetésre és királyi koronázásra készült Magyarország. Az újabb királyváltás egy szokatlanul hosszú korszak után következett be: I. (Szent) István (997–1038) után csak II. András (1205–1235) részesült a sors azon kegyelmében, hogy három évtizednél több időt tölthetett a magyar trónon.
Az Intelmekben testet öltő atyai gondoskodás dacára a „legfőbb hatalom” másként döntött: István királynak, az apának meg kellett érnie felnőtt fia elvesztését is. Imre herceg 1031. szeptember 2-án halt meg.
941 éve ezen a napon avatták szentté Székesfehérváron Istvánt, az első magyar királyt. Halála után 45 évvel és 5 nappal kezdődött utóéletének a felemeltetéssel szentesített nyilvános szakasza. A Szent István-i életmű lényege a kereszténység jegyében létrehozott jogfolytonos magyar állam.
II. András király (1205–1235) 1234 májusában vette nőül utolsó, harmadik feleségét, Estei Beatrixet. A királyné nem sokkal a király halála előtt lett állapotos, udvari körökben azonban azt rebesgették, hogy nem az idősödő király, hanem Apod fia Dénes nádor (1231–1234) gyermekét hordja a szíve alatt.
I. László király Hunyadi Mátyásig a legnépszerűbb magyar uralkodó volt, számos népmonda hőse, akinek népszerűsége egyszerre volt töretlen a dinasztián, a főúri és főpapi eliten belül és a nép körében. Ha életét és utóéletét egyszerre tekintjük át, akkor ő volt az egyetlen királyunk, aki szentet avatott és szentté avattatott.
Vannak az Árpád-kori magyar történelem ismétlődő jelenségei között is különleges mozzanatok, szép számmal. Ilyen az alább következő esetrajzolat, amely egy rokoni viszályba enged bepillantani. Jóllehet az Árpád-ház tagjai között gyakran ütötte fel a fejét hatalmi harc, trónviszály, de 1163 nyarának fejleménye több szempontból igen egyedinek mondható.
Béla macsói herceg maradványainak genetikai vizsgálatával folytatja munkáját a Magyarságkutató Intézet (MKI) Archeogenetikai Kutatóközpontja. Béla macsói herceg genetikai vizsgálata azzal a reménnyel kecsegtet, hogy IV. Béla számos gyermekének a genetikai meghatározásához további támpontokat lehet nyerni.
Kulturális, közösségi és tudományos célra is használhatják majd a székesfehérváriak az egykori Köztársaság Mozi megújult épületét. Itt alakították ki a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpont, mely otthont ad a Solium Regni – Az ország trónusa című állandó kiállításnak is.
November 17-én, pénteken nyitják meg a Várkörúton található a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpontot és a Solium Regni – Az ország trónusa állandó kiállítást. Az egykori Köztársaság mozi épületében kialakított látogatóközpont és az ott otthonra talált tárlat az egykori Szent István-i bazilika történetét mutatja be. Az intézmény a nyitónapon 17 és 21 óra között ingyenesen látogatható!
Legutóbbi galériák
Hasonló galériák
Loaded: 0%
Progress: 0%
Remaining Time -0:00
This is a modal window.
Beginning of dialog window. Escape will cancel and close the window.