III.Béla élete elevenedik meg a Nemzeti Emlékhelyen

Szent István, Szent László, Könyves Kálmán és II. (Vak) Béla után idén az Árpád-ház talán legfényesebb uralkodója, III. Béla koronázási szertartását és életét rendezte fordulatokban bővelkedő szertartásjátékká Szikora János rendező a Nemzeti Emlékhelyen.

Az idei Szertartásjátékot az a stiláris újdonság különbözteti meg igazán az eddig látottaktól, hogy – mivel III. Béla életére és uralkodására jelentős hatással volt a bizánci császárság kultúrája – a görög-keleti világra jellemző elemeket mind a látvány, mind a zenei elemek tükrözik. Az idei szertartásjáték másik újdonsága, hogy cirkuszművészek, akrobaták és légtornászok is közreműködnek a produkcióban. A cirkuszi számokat Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója rendezte.

„Amikor a Koronázási Szertartásjáték elindult, azt gondoltuk, hogy a lelkekben szeretnénk felépíteni a koronázó bazilikát és mindezt úgy, hogy az a büszkeség járjon át bennünket, hogy az a koronázási szertartás, ami évről évre megelevenedik augusztusban, az egy helyen lehet csak autentikus és ez Székesfehérvár. Azt, hogy ez nem csak a mi mániánk volt, hanem egyre többek támogatását élvezi, azt jól jelzi, hogy a két előadásra elkelt minden jegy.” - mondta az összpróba előtt Cser-Palkovics András polgármester. „Amikor azt mondjuk, hogy ennek a helynek különös jelentősége van a nemzet történelmében akkor ez büszkeség, de felelősség is egyben. Azt jelenti, hogy ezzel a hellyel lélekben és az épített környezet tekintetében is kezdenünk kell valamit annak érdekében, hogy minden magyar ember életében legalább egyszer elzarándokoljon ide és tudja azt, hogy augusztus 20-a, a nemzet egyik legfontosabb történelmi eseménye alapvetően Székesfehérvár ünnepét is jelent, mert az ehhez kapcsolódó történelmi események itt történtek meg.” – tette hozzá Székesfehérvár polgármestere.

III. Bélát Hirtling István, a koronázó érseket Mihályi Győző, Mánuel bizánci császárt Trokán Péter, Annát, III. Béla feleségét Trokán Nóra, Eufrozinát, III. Béla anyját Závodszky Noémi, Anonymust Blaskó Péter, Bánfi Lukács érseket Sághy Tamás, a koronázó püspököt Egyed Attila és Lábodi Ádám, míg a Napbaöltözött Asszonyt Kiss Diána alakítja a darabban.

Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója és a szertartásjáték rendezője a főpróbán arról beszélt, hogy egyetlen király koronázása körül sem volt annyi zűr, mint III. Béla koronázásakor. A történelem ugyanakkor igazolta azokat, akik nem ellene pártoskodtak, hanem mellette. „Nem véletlenül adtuk a szertartásjátéknak azt az alcímet, hogy az aranykor trónusán, hiszen több mint két évtizedes uralkodása alatt Magyarországot fantasztikusan gazdag, virágzó állammá alakította. Uralkodása a magyar történelemben páratlan jelentőségű. Ezt egy olyan ember tette, akinek az útja rendkívül rögös volt és nehéz, talán ennek is köszönhető, hogy egyetlen szertartásjátékunk sem tartalmaz annyi drámai elemet, mint ez az előadás.” – emelte ki Szikora János, aki reményét fejezte ki, hogy a szertartásjáték sokakban indít majd el egy olyan gondolkodási folyamatot, hogy III. Béla földi maradványainak igazi helye Székesfehérváron lenne.
A tanulságos életutat bejáró, mégis keveset emlegetett uralkodó megkoronázását felelevenítő produkciót nem csak páratlan művészi értéke miatt érdemes megnézni. Az előadás mindenkor aktuális üzenetet hordoz, melyre a mai kor emberének is érdemes időről időre figyelmeztetnie magát. Béla, aki fiatalon egy politikai kiegyezés útján került a bizánci császárságba, hazahívott királyként rendíthetetlenül dolgozott Magyarország építésén. Noha még legközvetlenebb környezete is kétkedve fogadta a trónon, és a császár bábkirályának kiáltották ki, az uralkodó szavak helyett cselekedettel bizonyította, hogy Magyarország számára az első. Mind gazdasági, mind szellemi értelemben gazdagította hazáját, és olyan értékeket hagyott hátra, melyek a következő uralkodók számára szilárd irányjelzőül szolgálhattak.