2. EU

IMF: az EU tegye szabaddá a munkaerőpiacot!

 A Nemzetközi Valutaalap felhívással fordult az Európai Unióhoz, hogy az támogassa a munkaidő-alap növelését az euróövezetben és biztosítsa a munkaerőpiaci szabadságot. Legutóbbi jelentésében az IMF ugyancsak szorgalmazta azoknak a kormányoknak a negatív példaként történő megnevezését, amelyek akadályozzák a térség hosszú távú növekedését szolgáló reformokat.

2004.08.05. 08:09 |

 A Nemzetközi Valutaalap felhívással fordult az Európai Unióhoz, hogy az támogassa a munkaidő-alap növelését az euróövezetben és biztosítsa a munkaerőpiaci szabadságot. Legutóbbi jelentésében az IMF ugyancsak szorgalmazta azoknak a kormányoknak a negatív példaként történő megnevezését, amelyek akadályozzák a térség hosszú távú növekedését szolgáló reformokat.

 A Valutaalap elemzői szerint nem véletlen, hogy éppen az EU két legjelentősebb gazdasága, a francia és a német küzd gondokkal, ugyanis mindkettő rugalmatlanul kezeli munkaerőpiacát. Márpedig a demográfiai változások következtében egyre nagyobb szükség van a humántőke hasznosítására a jóléti rendszerek fenntarthatósága érdekében is.

 Az IMF a nagy vihart kavart DaimlerChrysler, Siemens és Bosch munkaügyi megállapodásokat követően hozta nyilvánosságra álláspontját. A Valutaalap szerint az euróövezet termelékenységi mutatói tulajdonképpen nem rosszabbak az amerikaiakénál, a különbséget a munkaerő hasznosítása jelenti, ezen a téren kell az Uniónak felzárkóznia az USA-hoz. Ehhez pedig szemléletváltásra van szükség, amiben Brüsszelnek kell magához ragadnia a kezdeményezést, az egyes vállalatok egyedül nem tudják feloldani a rögzült, ellentmondásos gondolkodást.

 A Valutaalap szakértője úgy véli: újra kell fogalmazni a lisszaboni célkitűzések prioritásait: a tudásalapú versenyelőny helyett alighanem a munkateljesítményre alapozott növekedés lehet a cél.

EU

Összes

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.

  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.

  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.

  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.