A GVOP keretén belül 2005-ben összesen 16 pályázat került kiírásra 45,5 milliárd forint teljes keretösszeggel. A tapasztalatokat, igényeket felmérve a feltételeket érintő jelentős egyszerűsítések, pályázóbarát változások történtek. A pályázatok befogadása 2005. március 1-jén kezdődik, a pályázatok többségénél a benyújtási határidő 2005. december 31. A pályázati dokumentációk a GKM, valamint a közreműködő szervezetek honlapjáról érhetők el.
A gazdasági versenyképesség javítása, erősítése, az európai fejlettségi szinthez történő felzárkózással, a vállalkozások modernizációjával, valamint a fejlett gazdasági környezet kialakításával érhető el. Magyarországon egyik adottsága a már évek óta jelen lévő, a jórészt külföldi tőkével működő feldolgozóipar, melyre a jövőben is érdemes építeni. Ezek a gazdasági centrumok elsősorban Budapesten és a nyugati régiókban találhatók meg. Másrészt figyelembe érdemes venni az ország fekvése miatti előnyöket, melyek által dél-kelet-európai piacok nyílhatnak meg hazánk előtt, továbbá felveheti a régió üzleti és szolgáltató központjának szerepét. Ugyanakkor szembe kell nézni azzal a ténnyel is, hogy az országban sajnos sok olyan, a fejlődést gátló tényező van, melyeket fel kell számolni a sikeres és tartós növekedés érdekében. Ide sorolhatók a vállalkozások menedzselési ismeretének hiánya, a kutatás-fejlesztés és az innovációs tevékenységek háttérbe szorulása, valamint a gazdaság és a K+F szektor kapcsolatának gyengesége. A fejlesztések során figyelmet kell fordítani ennek az operatív programnak a keretében is a területi fejlettségbeli különbségek mérséklésére és a gazdaság régiókon belüli különbözőségére.
A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) a termelőszektor modernizációját, valamint a fejlett gazdasági szolgáltató környezet kialakítását tűzi ki célul. Az Operatív Program alapelgondolása a megindult gazdasági növekedés bázisának -ágazatok, szektorok és régiók szerinti- kiszélesítése, elmélyítése, a gazdaság magas, az Európai Unió átlagát meghaladó növekedési ütemének fenntartása, a versenyképesség előmozdítása, a termelékenység növelése, ezzel az ország és az EU gazdasági fejlettsége közötti fokozatos konvergencia biztosítása. A pályázatok a következő területek fejlesztését szolgálják: beruházás-ösztönzés, kis- és középvállalkozások, kutatás-fejlesztés és innováció, információs társadalom és gazdaságfejlesztés.
Célok:
- a tudásgazdagság, tudásbázis fejlesztése és az innovációs képesség színvonalának emelése;
- a technológia-intenzív iparágakra és szolgáltatásokra épülő gazdaság kiépítése;
- a gazdaság duális jellegének oldása a kis- és középvállalatok fejlesztésével.
Stratégia:
A kutatás-fejlesztés az innováció, valamint az IT alkalmazások és az információs gazdaság és társadalom támogatásával érhető el a tudásgazdagság, tudásbázis fejlesztése és az innovációs képesség színvonalának emelése. A kutatás-fejlesztés és az innováció az egyik meghatározó elem ahhoz, hogy fenntartható növekedés mellett megtörténhessen a tudásalapú gazdaságra való átállás, a gazdaság versenyképességének fokozása, valamint a versenyelőnyök minél szélesebb körben való kihasználása. Fejlett oktatási rendszerünk és tudományos kultúránk mindehhez jó alapot teremthet. Mivel jelentős hazánk lemaradása az információs társadalmat és elektronikus gazdaságot tekintve az Európai Uniós átlaghoz viszonyítva, ezért ezt a területet versenyképesség szempontjából az EU is kiemelten fontosnak tartja.
Bár a magyarországi munkaerő költségének növekedésével, valamint az alacsonyabb költségű gazdaságok térhódításával csökken a hazai beruházás vonzereje, ahhoz, hogy a technológia-intenzív iparágakra épülő gazdaság kiépítésre kerülhessen modern feldolgozóipart kell létrehozni és magas hozzáadott értékű beruházásokat kell eszközölni. E miatt az anomália miatt a beruházások közvetlen beruházás ösztönzése, célzott támogatása mellett a környezet és a tudásbázis fejlesztése, a megfelelő infrastruktúra és szolgáltatások biztosítása elengedhetetlen. Ehhez az szükséges, hogy a GVOP-n kívül más infrastruktúrát és humánerőforrás-fejlesztést célzó programokkal együtt történjenek fejlesztések. Előre lépés akkor érhető el, hogy ha a beruházás-ösztönzés hozzá tud járulni a regionális fejlettségbeli különbségek csökkentéséhez, továbbá munkaerő-kínálat növelő és beruházás ösztönző hatást tud kifejteni a kevésbé fejlettebb, hátrányos helyzetű térségekben is.
A műszaki-technológiai modernizáció elősegítésével, a vállalatirányítási képességek fejlesztésével, az együttműködések, beszállítói tevékenységek, továbbá az információ-technológiai eszközök alkalmazásának ösztönzésével segíthető elő elsősorban a gazdaság duális jellegének oldása, a kis- és középvállalatok fejlesztése. Kiemelkedő jelentőségű a nagy-és kisvállalatok gazdasági teljesítményének közelítése, az egészségesebb gazdasági környezet kialakítása ahhoz, hogy a kis- és középvállalkozások a gazdaság jelentős szegmensét alkothassák.
A stratégia alapján az GVOP céljai az alábbi négy prioritáson keresztül valósulnak meg, melyeket az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszíroz:
1. Befektetés-ösztönzés
2. Kis- és középvállalkozások fejlesztése
3. Kutatás-fejlesztés és innováció
4. Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés
Befektetés-ösztönzés
A vállalkozói szektor beruházásaival továbbra is nagy szerepet vállal a hazai gazdaság korszerűsítésében, tőkemegtartó- és vonzó szerepében, a valamint a munkaerő kereslet alakulásában. Modernizálásukkal és versenyképességük javításával ugyanis növekedhet a munkaerő kereslet, állandó, biztos munkahelyeket teremthetnek. Ahhoz, hogy ezek a pozitív hatások érvényesülhessenek egyszerűsíteni szükséges a vállalkozások létrehozásának és működtetésének jogi feltételeit, szabályozásait. Amennyiben a hátrányos helyzetű térségekben, kisebb településeken fejleszthető a kapacitás-bővítéshez kapcsolódó infrastruktúra a korszerű termékeket előállító feldolgozó ipar területén, jelentős lépések tehetők a beruházás ösztönzésekkel, erősítésekkel kapcsolatban. Az ilyen jellegű korszerűsítésekre mind környezetvédelmi, munkavédelmi, információvédelmi, vagyonvédelmi normatívák teljesítése, mind az európai regionális vállalati központok kialakítása érdekében szükség van. A RFOP keretében megvalósuló hasonló irányú fejlesztéseket szükséges összehangolni a GVOP fejlesztésével, mert ez által még hatékonyabb lehet a célszektor előmozdítása.
Kis- és középvállalkozások fejlesztése
Miután a kis- és középvállalkozások gazdasági, szociális és foglalkoztatásbeli szerepe nagyon jelentős, továbbá olyan kiaknázatlan lehetőségek rejlenek benne, mint a foglalkoztatási szint emelése, a gazdasági verseny- és alkalmazkodóképesség javítása, a társadalmi különbségek semlegesítése külön prioritásként kell foglalkozni ezzel a területtel. Ahhoz azonban, hogy az Európai Unióban versenyképes, korszerű, minőségi terméket tudjanak előállítani szükséges az eszközök, technológiák fejlesztése, az innovációs tevékenységek ösztönzése. A különböző minőségbiztosítási rendszerekkel, illetve nemzetközi szabványoknak megfelelő eszközök beszerzésével érhető el a helytállás a nemzetközi piacon. A hazai vállalatok kooperációjával növelhető gazdasági erejük, valamint csökkenhet az információhoz jutás költsége.
Kutatás-fejlesztés és innováció
A kutatás-fejlesztési és innovációs ráfordítások fokozásával jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó termékek, szolgáltatások és technológiák kifejlesztése érhető el, mellyel megteremthető a hosszú távú gazdasági versenyképesség és a fenntartható növekedés. Ezeket a ráfordításokat olyan területeken célszerű összpontosítani, mely egyrészt a jelenkori kihívásokra választ adó generikus technológiák területei, mint az információs és kommunikációs technológiák, biotechnológia és új anyagok technológiája, másrészt az új eljárásokra, termékek és szolgáltatások fejlesztésére. A fejlesztésekkel kapcsolatban nagy hangsúlyt kell helyezni a hazai közfinanszírozású vagy non-profit kutatóhelyekre, mert ezeken a helyeken jelentős befektetéssel orvosolhatóak az elmaradott kutatási infrastruktúrák. Külön említést igényel az úgy nevezett spin-off vállalkozások létrehozásának ösztönzése, melyek tudás- és technológia-intenzív vállalkozások.
Információs társadalom és gazdaságfejlesztés
A versenyképesség növelése, valamint a technológia fejlesztése az információs és tudásalapú társadalom fejlesztésével érhető el. Az által, hogy megváltoznak a munkavégzés formái és új fajta szolgáltatási területek jönnek létre növelhető a munkahelykínálat, továbbá javítható az előállított termékek és szolgáltatások minősége. Amennyiben az elmaradottabb, hátrányos helyzetű területeken is sikeresen bevezethetővé válnának az új típusú szolgáltatások és a szélessávú infrastruktúra, sokkal hatékonyabb és gyorsabb fejlődésnek lehetnénk tanúi. Azonban ezeken területeken állami szerepvállalásra van szükség ahhoz, hogy ezek az új kezdeményezések sikerrel bevezethetőek legyenek. Az elektronikus gazdaság, kereskedelem, közigazgatás bevezetése nélkülözhetetlen hazánk versenyképessége szempontjából. A versenyképes hazai elektronikus gazdaság jól működő, minőségközpontú, sokoldalú, fogyasztó-centrikus elektronikus kereskedelmet feltételez. Ehhez azonban az szükséges, hogy a lakosság számára elérhetőek legyenek ezek a szolgáltatások, megfelelő mennyiségű és széles körben hozzáférhető hálózati tartalommal, adatokkal. Ez által lehet növelni az IT technológia használatának vonzerejét a vállalkozások és a lakosság számára egyaránt. Digitális üzleti, tudományos és kulturális tartalom nélkül nem építhető ki az információs társadalom, így az e-gazdaság sem. A digitális tartalom előállítása segítő szoftverekkel, magyar és idegen nyelvű, üzleti, kulturális tartalom kialakításával fejleszthető. Az elektronikus közigazgatás bevezetése időt és költséget takarítana meg az államháztartás számára, továbbá sokkal nagyobb adatvagyonnal bővülne az elektronikus szolgáltatások piaca, mellyel a közigazgatás is jelentősen hozzájárul az IT-piac fejlődéséhez. A kényelmesebb, gyorsabb elektronikus ügyintézés megvalósulásával ösztönözhető a lakosság egyre szélesebb rétege, hogy elsajátítsa az IT használatát.
