-
Szrnteste Sárpentelén
Jézus születését a legszebb ünnepünkként tartjuk számon. Székesfehérvár határában, Sárpentelén zajló csodás karácsonyi ünnepségek emlékeit Széchényi Zsigmond aranytollú író és vadász örökítette meg Csordapásztorok című írásában.
2024.12.24. -
Lucától vízkeresztig
A karácsonyi ünnepkör népszokásainak színes, különleges, már-már kimeríthetetlennek tűnő tárházából válogattunk néhány érdekes darabot. A legtöbb hagyomány ma már csak a múzeumokban vagy egy-egy családi örökségként felemlegetett történetben van jelen. Lukács László néprajzkutatót hívtuk segítségül.
2024.12.24. -
Köszönet a mentősöknek
Székesfehérvár közössége nevében mondott köszönetet Mészáros Attila alpolgármester és Östör Annamária egészségügyi, sport- és társadalmi fenntarthatósági tanácsnok az OMSZ Székesfehérvári Mentőállomásán a mentős dolgozóknak, akik az ünnepek alatt megerősített szolgálatban teljesítenek szolgálatot.
2024.12.23. -
A szeretet lángja
A betlehemi Születés Bazilikában őrzött örökmécses lángjából meggyújtott lámpás tüzének segítségével lobbantotta lángra a város adventi koszorújának negyedik gyertyáját dr. Cser-Palkovics András polgármester és Spányi Antal megyéspüspök. Az Alba Regia Vegyeskar csodálatos koncertje alatt egy kis hóesés is vidámságot, örömet csalt az arcokra.
2024.12.22.
Ismeretterjesztő séták a Sóstón a Gyöngyvirág Egyesülettel
A Sóstó és a Homokbánya kerül terítékre a Gyöngyvirág Természetbarát Egyesület Székesfehérvár természeti értékeinek bemutatása című programjain.
A térítésmentes előadásokon bárki részt vehet, miközben egy könnyű séta keretében megismerheti városunk legrégebbi természetvédelmi területét. A Sóstó és a hozzátartozó Homokbánya kilenc védett növényfaj, valamint számos természetvédelmi szempontból értékes gerinctelen és gerinces állatfaj élőhelye. A terület jelentős botanikai értéket képvisel. A Homokbánya területén az orchideák mellett további hat védett és mintegy tíz igen ritka növényfaj is megtalálható. A madártani vizsgálatok több mint hetven fészkelő faj jelenlétét bizonyították a Sóstó területén.
A város szívében található természeti környezet más városokkal összehasonlítva ritka adottság. Belső értékeit felismerni és felelősen felhasználni páratlan lehetőség. A Sóstó nyugati oldalát a mocsaras Sárrét, a délit az Észak- Mezőföld homokos, löszös tájai, északról Székesfehérvár város határolja. A Sóstó területének legrégebbi említése 1473-ból Istvánffytól ered. Akkoriban a Székesfehérvár melletti két legnagyobb mocsár a Sóstó és az Ingovány volt. Sóstó a Sárvíz mocsaraként alakult ki. Nevét a vizéről kapta, mert sós volt, annak ellenére, hogy a Sárvíz édes vize duzzasztotta. Dr. Brigelius Máté fizikus 1713-ban vizsgálta a Sóstó vizét, és megállapította, hogy alkáli sót tartalmaz. A környék lakói a tó iszapjának gyógyhatásában is hittek. Módszeres fejlesztése a XIX. században kezdődött. Sóstón alakult ki az 1800-as évek közepétől a székesfehérváriak kedvelt pihenő-, kiránduló-, és szórakozóhelye. A város fejlődésével kezdetét vette a Sóstó hanyatlása is. A XX. század elején a vezetékes víz kiépítésével megindul a csatornázás, és az így összegyűjtött szennyvizet némi tisztitás után a gáttal kettéválasztott Sóstó déli részébe vezették további ülepítésre. Az évtizedek során feltöltődött, elmocsarasodott az egész tó. A II. világháború után a rohamos iparosítással területe szűkült, állaga romlott, az 1970-80-as években fokozatosan tovább pusztult.
A Sóstó és a Homokbánya részletesebb bemutatására Tóth Eszter vállalkozik 2021. július 31-én, szombaton 9 órától és 2021. augusztus 4-én, szerdán 14 órától. Találkozóhely a Sóstó Látogatóközpont (a Szárcsa út felől), az ismeretterjesztő séta hossza 2 óra. A programok a TOP-7.1.1-16-H- ESZA- 2019-0370 projekt keretében valósulnak meg.