-
Téli tárlat a Pelikánban
November 22-én pénteken 18 órától tartják az idei Téli tárlat megnyitóját a Pelikán Galériában. A Szent István Király Múzeum és a Székesfehérvári Művészek Társasága által szervezett kiállítást Domány Adél művészettörténész nyitja meg.
2024.11.21. -
Irodalmi verseny
„Ragyafestés”, kétballábas futás, „kutyagumiszedés” és legfőképpen sok nevetés várt a Móra Ferenc Könyvkiadó és a Hétvezér Általános Iskola által szerevezett irodalmi vetélkedő diákjaira, akik a vármegye minden részéből érkeztek a csütörtöki versenyre. A gyerekek Réz András filmesztétával, a Lukrécia papucsai című gyermekregény írójával is megismerkedhettek.
2024.11.21. -
Büchner a magyar színpadon
Büchner a magyar színpadon címmel nyílt színháztörténeti kiállítás a Pelikán Fészekben. A tárlat Georg Büchner német drámaíró magyar nyelvű előadásaiból válogat, és egészen jövő év áprilisáig látható.
2024.11.21. -
Farkas Ferenc bérlet
A Vörösmary Színházban megkezdődtek a Farkas Ferenc bérletsorozat előadásai. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar és Petrus Bölöni Sándor csellóművész estjén Wagner, Dohnányi és Schumann művei csendültek fel.
2024.11.19.
János-passió április 14-én - Youtube premier a szimfonikusokkal
A János-passió a h-moll mise és a Máté-passió mellett Johann Sebastian Bach (1685–1750) legmonumentálisabb és legjelentősebb vokális kompozíciói közé tartozik.
A János evangélista szövegére írott, Jézus szenvedéstörténetét és halálát megjelenítő passió mindenkori felhangzása a maga korában és napjainkban is ünnep a hallgatóság számára, különösen a nagyhéten. A monumentális zenedarab színházi mű és oratórium keveréke, és hatalmas apparátust mozgat meg: a szimfonikus zenekar mellett kórus és szólisták adják elő.
Korabeli források szerint Bach öt passiót komponált életében, de az utókor számára csak kettő maradt fenn: az első az 1724-ben bemutatott, majd többször átdolgozott János-passió és az 1727-es Máté-passió. A János-passió szövegét maga Bach állította össze a Szentírásból, a korálok és Brockes passiójának részleteiből. A műben központi jelentőségű János evangélista alakja és szövege, az eseményeket szenvedélyes együttérzéssel, de drámai tömörséggel nyomon követő énekbeszéd. Bach drámai érzékét jelzi, hogy nem az operai teatralitást, a zenei és énekszólamok csillogását helyezte előtérbe, hanem a szöveg tartalmán alapuló mélyről fakadó üzenetre keresett zenei megoldásokat.