Nagypénteken Jézus kereszthalálának és sírba tételének emléknapját üli a kereszténység. A Katolikus Egyház legmélyebb gyászát egész napos szigorú böjtöléssel fejezi ki, valamint azzal, hogy ezen a napon nem szolgáltat ki ünnepélyesen szentségeket és nem mutat be szentmiseáldozatot. Székesfehérváron a Palotavárosi Kálváriánál tartották a város polgárainak közös keresztútját.
A cikkben VIDEÓ található a Szedreskerti Kálváriánál tartott közös keresztútról!
Nagypénteken Jézus kereszthalálának és sírba tételének emléknapját üli a kereszténység. A Katolikus Egyház legmélyebb gyászát egész napos szigorú böjtöléssel fejezi ki, valamint azzal, hogy ezen a napon nem szolgáltat ki ünnepélyesen szentségeket és nem mutat be szentmiseáldozatot. A gyertyák és virágok nélküli templomban felolvassák János evangéliumából a Jézus haláláról szóló részt. A liturgia csendben, áldás és elbocsátás nélkül végződik.
Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja, a legszigorúbb böjt és gyász ideje. A katolikus egyház ősi hagyomány alapján ezen és a következő napon nem mutat be miseáldozatot. A liturgiában felolvassák a Megváltó halálára vonatkozó írásokat, majd a passiót, Jézus szenvedésének történetét, s leleplezik a gyászlepellel bevont keresztet.
Nagypénteken szokásos a keresztútjárás, amely során emlékezetbe idézik Jézus szenvedésének egyes állomásait. A keresztút mai szokásos 14 állomása (stáció) az 1600 körüli évekre nyúlik vissza. Nagypénteken a hívők tartózkodnak a húsételektől, legfeljebb háromszori étkezés során egyszer szabad jóllakniuk. Nagypéntek a nép körében általános tisztálkodási nap: meszelnek, takarítanak, nagymosást tartanak, sok helyen nem gyújtanak tüzet.
Nagyszombat délutánja
Nagyszombat húsvét ünnepének előnapja, az igazi húsvéti ünneplés délután kezdődik. Arra a napra emlékeztet, amikor Krisztus holtteste a sziklába vájt sírban feküdt, de harmadnapra, azaz húsvét vasárnap hajnalára feltámadt. Ekkor van a tűzszentelés, amelyet a húsvéti gyertya- és keresztvíz-szentelés, majd a vigília-mise követ.
A tűz Krisztus jelképe, akinek feltámadásával a remény, a fény születését ünneplik a keresztény egyházak. A misén már az Üdvözítő feltámadása fölötti öröm nyilvánul meg, a Gloriára ismét megszólalnak a harangok, s felhangzik az Alleluja. Estefelé tartják a feltámadási körmenetet.
Nagyszombaton ér véget a negyvennapos böjt, a körmenetből hazatérő családok ünnepélyesen elfogyasztják a nagyrészt sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát. Szokás volt ezen a napon az első harangszóra kiszaladni a kertbe, és megrázni a gyümölcsfákat, hogy a régi rossz termés lehulljon, és ne legyen férges az új. A tűzszentelés hamuját, parazsát eltették, gyógyításra használták, tettek belőle a jószág ivóvizébe, az istállóban, a házban és a földeken szétszórták.
