2. EU

Jól használták ki a fejlesztési forrásokat az új EU-tagok

Az Európai Unió új tagországai a várakozásokhoz képest jobban használták ki az uniós forrásokat - derül ki az Economist Intelligence Unit (EIU) legújabb vizsgálatából. A források belépéstől számított igénybevételét vizsgáló EIU szerint az új tagországok gyorsabban és szakszerűbben választották ki a megfelelő fejlesztési projekteket, mint a szintén forrásokra jogosult Dél-Olaszország vagy Görögország egyes térségei.

2005.08.24. 07:02 |
 Magyarország alapvetően jól használta ki az uniós források adta lehetőségeket, a leghatékonyabb Észtország, míg e tekintetben a leggyengébb Szlovénia volt - derül ki az Economist Intelligence Unit vizsgálatából. 

 Az Európai Unió új tagországai a várakozásokhoz képest jobban használták ki az uniós forrásokat - derül ki az Economist Intelligence Unit (EIU) legújabb vizsgálatából. A források belépéstől számított igénybevételét vizsgáló EIU szerint az új tagországok gyorsabban és szakszerűbben választották ki a megfelelő fejlesztési projekteket, mint a szintén forrásokra jogosult Dél-Olaszország vagy Görögország egyes térségei. 

 Ausztriának két évbe tellett, amíg a Brüsszelből érkező források felhasználását lendületbe hozta, Spanyolországban, Portugáliában ez a folyamat csaknem nyolc évig tartott, Lengyelországnak viszont sikerült a 2004-re rendelkezésre álló teljes pénzalapot igénybe vennie. Görögországnak 1993 és 1999 között a támogatásra szánt brüsszeli pénzek 45 százalékát sikerül felhasználnia a megfelelő projektek kiválasztásának nehézségei miatt. 

 Észtország az éllovas 

 A tíz új EU-tagország közül Észtország az EU fejlesztési pénzeinek leghatékonyabb felhasználója: 2006-ig összesen 829 millió eurót (a GDP 3,5 százalék) használt fel. AZ EIU tanulmánya szerint a projektekről adott széles körű tájékoztatás révén sikerült sok jó fejlesztési tervet kiválasztani. 

 A "Kilencek" közül a leggazdagabb Szlovénia bizonyult a leggyengébb forrásfelhasználónak. A regionális hatóságokat nem vonták be a projektek kiválasztásába, emiatt a folyamat lassú volt. Összességében 2006-ig Szlovénia 783 millió euróhoz jut Brüsszelből, ami a GDP 1 százaléka. 

 A lengyelek a vártnál jobban teljesítettek 

 A projektkiválasztás regionális infrastruktúrájának hiánya gondot okozott Szlovákiában is, amely 2,1 milliárd eurót (a GDP 2,5 százalékát) fordíthat fejlesztésre a brüsszeli forrásokból. Lengyelország esetében számítottak a szakértők a forrásfelhasználás legnagyobb gondjaira, ezzel szemben az EIU szerint "elég hatékony" volt a forrásfelhasználás. Az ország 2006-ig 15 milliárd euróhoz (a GDP 2,8 százaléka) jut. Kulcskérdés, hogy a kiválasztott projektek az EU-szakértők értékelésének megfelelően valósulnak-e meg. 

 Magyarország (3,7 milliárd euró; a GDP 1,7 százaléka) és Csehország ( 3,1 milliárd euró; a GDP 1,3 százaléka) "egészében véve" jól használta ki a lehetőségeket - olvasható. 
2013-tól más fejlesztési súlypontok 

 A szakértők azt is jelezték, hogy az új tagországoknak előreláthatólag sokkal rövidebb felzárkózási idő áll majd a rendelkezésükre, mint annak idején a régi tagországoknak, Írországnak, Görögországnak, Spanyolországnak. Ez utóbbiak több (hétéves) pénzügyi perióduson át részesedtek az EU strukturális és kohéziós alapjaiból, míg az új tagországok 2013-tól már várhatóan változó rendszerben juthatnak a támogatásokhoz. Az EU-nak akkor már - a Balkán szegényebb országainak, esetleg Törökországnak a csatlakozásával - más fejlesztési súlypontjai lesznek

EU

Összes

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.

  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.

  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.

  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.