Jövő héten lezárulhat az uniós alkotmányozás

 Brüsszelben jövő héten összeül az Európai Tanács és a kormányközi konferencia is, hogy befejezze az uniós alkotmányozási folyamatot. Bár még mindig vannak éles ellentétek néhány kérdésben, a Külügyminisztérium csoportfőnöke szerint komoly esély van az egyezségre.

 Az európai alkotmány június 18-iki véglegesítése esetén a jelek szerint valamennyi magyar prioritást tartalmazni fogja - mondta Györkös Péter, a Külügyminisztérium főcsoportfőnöke szerdán. A jövő héten Brüsszelben ismét összeülő kormányközi konferenciának a június 17-iki EU-csúcsot követő napon tartandó ülésének célja a politikai megállapodás elfogadása az európai alkotmányról. A magyar küldöttséget Medgyessy Péter miniszterelnök vezeti.

 Az ír EU-elnökség által előterjesztett tervezetben a kisebbségi formula mellett a védelempolitika és a megerősített együttműködés kapcsán korábban megfogalmazott magyar prioritások egyaránt kellő mértékben helyet kaptak.

 A főcsoportfőnök kitért arra, hogy a kereszténység esetleges beemelése az alkotmány preambulumába, a minősített többség kiterjesztése újabb területekre, valamint az intézményi csomag kérdése változatlanul nyitott kérdés a tagállamok között. A minősített többségi szavazást négy terület, az adózás, a közös kül- és biztonságpolitika, a szociálpolitika, valamint a bel- és igazságügyi együttműködés egyes kérdéseire terjesztenék ki. Györkös Péter szerint bár a vita éles, Magyarország nem áll annak ütközőpontjában.

 Egy kiegyensúlyozott intézményi csomag elfogadásában bízunk - közölte Györkös Péter, aki kifejtette, hogy Magyarország - osztva a kis- és közepes tagállamok álláspontját - azt akarja, hogy ne legyen kisebb Európai Bizottság, és tartsák fenn az egy ország, egy szavazóbiztos rendszerét.

 Ami a minősített többség ügyét illeti, Magyarország kész elfogadni a kettős többség elvét, mert az egyszerűbbé és átláthatóbbá teszi a döntéshozatali rendszert. Györkös Péter elmondta: a magyar álláspont szerint indokolt, hogy kettős többségnél a tagállamszám-mutató a lehető legkevésbé térjen el a lakosságszám-mutatótól. A konvent által tavaly előterjesztett javaslat alapján a tagállamok 50 százaléka, plusz 60 százalékos lakosságarány kellene a minősített többséghez, a számokról, arányokról azóta is komoly viták vannak.

Tárgyalnak a Bizottság elnökének személyéről

 A 17-ei Európai Tanács ülésén szintén fajsúlyos kérdéseket vitatnak meg a tagállamok miniszterelnökei és elnökei. Szó lesz az unió bel- és igazságügyi politikájáról, azaz a tamperei folyamat folytatásának kérdéséről, valamint a terrorellenes akcióterv végrehajtásának eddigi eredményeiről és a további lépésekről. Ezen kívül tárgyalnak a novemberben újjáalakuló Európai Bizottság elnökének és az Európai Tanács főtitkárának személyéről is.

 Egy kérdésre válaszolva Györkös Péter elmondta: Magyarország továbbra is szeretné, ha az Európai Határőrizeti Ügynökség székhelye Budapesten lenne, ám szerinte a kérdés nem fog felvetődni.