-
Hétvégi vásárlás adományozással
Vasárnapig tart az év legnagyobb élelmiszergyűjtő akciója a Magyar Élelmiszerbank Egyesület szervezésében. Az ország 154 településén 365 áruházban összesen 6500 önkéntes gyűjti majd az adományokat. Székesfehérváron nyolc helyszínen, a kasszák melletti gyűjtőpontokon az Élelmiszerbank zöld mellényt viselő önkéntesei köszönettel fogadják a hűtést nem igénylő, tartós élelmiszereket, édességeket.
2024.11.16. -
Nemzeti konzultáció a magyar érdekek mentén – részvételre kérik a lakosságot
A válságok korában élünk, egymás után vagy egymással egyidőben jelennek meg súlyos konfliktusok a világban. Ilyen helyzetben fontos a gazdasági semlegesség, valamint az, hogy egyetértési pontokat alakítsunk ki és közösen döntsünk a céljainkról – hívták fel a figyelmet Vargha Tamás és Törő Gábor országgyűlési képviselők közös székesfehérvári sajtótájékoztatójukon. A honatyák a nemzeti konzultáción való részvételre kérték a lakosságot.
2024.11.15. -
A Magyar Jelnyelv Napja
A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvényt november 9-én fogadták el. E törvény megszületésének jelentőségét elismerve, e nap emlékére november 9. a magyar jelnyelv napja 2017 óta, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének kezdeményezése nyomán.
2024.11.09. -
Nemzeti gyásznap
November 4-én, a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc elfojtásának, a szovjet csapatok egykori bevonulásának 68. évfordulóján országszerte megemlékeznek a forradalom áldozatairól. November 4-én, hétfőn 18.30-kor néma mécsesgyújtás és megemlékezés lesz az Országalmánál. A Nemzeti Gyásznapon az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjaira emlékezik Székesfehérvár.
2024.11.04.
Jövőre 160 milliárd forint jut foglalkoztatási programokra
Csizmár Gábor szerint az elkövetkezendő időszakban növelni kell a gazdasági aktivítást Magyarországon, ezzel csökkentve az inaktív munkaerő létszámát. Idén száz, jövőre 160 milliárd forint fordítható foglalkoztatási programokra. A kormányzat célja, hogy az elkövetkező időszakban évente legalább egy százalékkal bővüljön a munkaerőpiacon megjelenők száma. Jelenleg ugyanis Magyarországon a foglalkoztatás aránya 57 százalékos, szemben az unió 63 százalékos átlagával - mondta a miniszter.
2005.10.03. 06:48 |
Csizmár Gábor szerint az elkövetkezendő időszakban növelni kell a gazdasági aktivítást Magyarországon, ezzel csökkentve az inaktív munkaerő létszámát. Idén száz, jövőre 160 milliárd forint fordítható foglalkoztatási programokra.
Az elkövetkezendő időszak célja, hogy növekedjen Magyarországon a gazdasági aktivitás, azaz csökkenjen az inaktívak száma - jelentette ki Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a vasárnapi rendkívüli kormányszóvivői tájékoztatón. A munkaügyi miniszterismertette azt a kormányzati jelentést, amely a foglalkoztatás helyzetét, a szükséges lépéseket és az intézkedések irányát taglalja.
A kormányzat célja, hogy az elkövetkező időszakban évente legalább egy százalékkal bővüljön a munkaerőpiacon megjelenők száma. Jelenleg ugyanis Magyarországon a foglalkoztatás aránya 57 százalékos, szemben az unió 63 százalékos átlagával - mondta a miniszter.
Csizmár Gábor utalt arra, hogy a mostani kormány a munkanélküliséget nem eltüntetni akarja, hanem láthatóvá kívánja tenni a foglalkoztatást, és a munkanélküliséget is. Az embereken csak akkor lehet segíteni, ha tudnak róluk az állami foglalkoztatási szolgálat szakemberei.
A kormány közvetve tud segíteni
A foglalkoztatás bővítésére a munkaügyi miniszter szerint a kormányzatnak csak közvetett eszközei vannak. Ezek között említette Csizmár Gábor az önkormányzatok, a munkavállalói szervezetek, a szakszervezetek, a civil szervezetek és az oktatási intézmények szerepét.
A miniszter szerint a foglalkoztatás bővítése nemcsak kormányzati, hanem össztársadalmi ügy. A kormánynak befolyása van többi között arra, hogy a foglalkoztatási költségek csökkenjenek, és növekedjen a dolgozók zsebében maradó bérhányad.
Csizmár Gábor megemlítette, a száz lépés program részeként intézkedési terv készül a mikro- és közepes vállalkozásoknál foglalkoztatottak helyzetének javítására, továbbá arra, hogy a közszférában dolgozók egy részét részmunkaidőben foglalkoztassák. A miniszter megjegyezte, hogy ez várhatóan a versenyszférára is hat majd, és emelkedik az úgynevezett nem tipikus foglalkoztatási formák aránya.
Képzéssel csökkentenék az inaktívak számát
A foglalkoztatási programok finanszírozására 2001-ben még 51 milliárd forint állt rendelkezésre, az idén ez az összeg már mintegy százmilliárd forintot tesz ki, míg jövőre eléri a 160 milliárd forintot.
Magyarországon a mintegy 400 ezer regisztrált munkanélkülinél a tényleges munkanélküliek száma kevesebb. A miniszter közölte: munkanélküli ellátást 130 ezren kapnak, ugyanennyien szociális ellátásban részesülnek, míg 140 ezren csak bejelentkeztek a munkaügyi hivatalokban. Magyarországon a munkanélküliségi ráta 7,1-7,2 százalék, míg az unió átlaga 8,5 százalék.
Csizmár Gábor Magyarországon az úgynevezett inaktívak számát 390 ezerre tette, ezek az emberek szerinte vagy a feketegazdaságban dolgoznak, vagy eltartottak. A miniszter szerint az inaktívak számának csökkentését szolgálja majd az a program, amelynek keretében mintegy 900 ezer ember képzettségét szeretné emelni a kormány.
Az elkövetkezendő időszak célja, hogy növekedjen Magyarországon a gazdasági aktivitás, azaz csökkenjen az inaktívak száma - jelentette ki Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a vasárnapi rendkívüli kormányszóvivői tájékoztatón. A munkaügyi miniszterismertette azt a kormányzati jelentést, amely a foglalkoztatás helyzetét, a szükséges lépéseket és az intézkedések irányát taglalja.
A kormányzat célja, hogy az elkövetkező időszakban évente legalább egy százalékkal bővüljön a munkaerőpiacon megjelenők száma. Jelenleg ugyanis Magyarországon a foglalkoztatás aránya 57 százalékos, szemben az unió 63 százalékos átlagával - mondta a miniszter.
Csizmár Gábor utalt arra, hogy a mostani kormány a munkanélküliséget nem eltüntetni akarja, hanem láthatóvá kívánja tenni a foglalkoztatást, és a munkanélküliséget is. Az embereken csak akkor lehet segíteni, ha tudnak róluk az állami foglalkoztatási szolgálat szakemberei.
A kormány közvetve tud segíteni
A foglalkoztatás bővítésére a munkaügyi miniszter szerint a kormányzatnak csak közvetett eszközei vannak. Ezek között említette Csizmár Gábor az önkormányzatok, a munkavállalói szervezetek, a szakszervezetek, a civil szervezetek és az oktatási intézmények szerepét.
A miniszter szerint a foglalkoztatás bővítése nemcsak kormányzati, hanem össztársadalmi ügy. A kormánynak befolyása van többi között arra, hogy a foglalkoztatási költségek csökkenjenek, és növekedjen a dolgozók zsebében maradó bérhányad.
Csizmár Gábor megemlítette, a száz lépés program részeként intézkedési terv készül a mikro- és közepes vállalkozásoknál foglalkoztatottak helyzetének javítására, továbbá arra, hogy a közszférában dolgozók egy részét részmunkaidőben foglalkoztassák. A miniszter megjegyezte, hogy ez várhatóan a versenyszférára is hat majd, és emelkedik az úgynevezett nem tipikus foglalkoztatási formák aránya.
Képzéssel csökkentenék az inaktívak számát
A foglalkoztatási programok finanszírozására 2001-ben még 51 milliárd forint állt rendelkezésre, az idén ez az összeg már mintegy százmilliárd forintot tesz ki, míg jövőre eléri a 160 milliárd forintot.
Magyarországon a mintegy 400 ezer regisztrált munkanélkülinél a tényleges munkanélküliek száma kevesebb. A miniszter közölte: munkanélküli ellátást 130 ezren kapnak, ugyanennyien szociális ellátásban részesülnek, míg 140 ezren csak bejelentkeztek a munkaügyi hivatalokban. Magyarországon a munkanélküliségi ráta 7,1-7,2 százalék, míg az unió átlaga 8,5 százalék.
Csizmár Gábor Magyarországon az úgynevezett inaktívak számát 390 ezerre tette, ezek az emberek szerinte vagy a feketegazdaságban dolgoznak, vagy eltartottak. A miniszter szerint az inaktívak számának csökkentését szolgálja majd az a program, amelynek keretében mintegy 900 ezer ember képzettségét szeretné emelni a kormány.