-
Ezek lesznek a 2025-ös hosszúhétvégék - két ünnep is szombatra esik majd
Öt alkalommal örülhetünk hosszú hétvégéknek 2025-ben, ugyanakkor lesz több olyan ünnepünk, amely szombatra esik. Áthelyezett munkanapokra háromszor kell számítani, egy alkalommal tavasszal, egyszer ősszel, egyszer pedig télen.
2025.01.01. -
Már megvásárolhatók a matricák
Már megvásárolhatók a 2025-re érvényes országos és vármegyei autópálya-matricák – közölte a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.
2024.12.30. -
Ütemes menetrend
Új menetrend szerint közlekednek az autóbuszjáratok Székesfehérvár és Tatabánya között. Az autóbuszok ezentúl több, az útvonalon található fontosabb megállóhelyen megállnak, a két város közötti utat pedig jellemzően 1 óra 20 perc alatt teszik meg.
2024.12.14. -
Hétvégi vásárlás adományozással
Vasárnapig tart az év legnagyobb élelmiszergyűjtő akciója a Magyar Élelmiszerbank Egyesület szervezésében. Az ország 154 településén 365 áruházban összesen 6500 önkéntes gyűjti majd az adományokat. Székesfehérváron nyolc helyszínen, a kasszák melletti gyűjtőpontokon az Élelmiszerbank zöld mellényt viselő önkéntesei köszönettel fogadják a hűtést nem igénylő, tartós élelmiszereket, édességeket.
2024.11.16.
Jövőre 160 milliárd forint jut foglalkoztatási programokra
Csizmár Gábor szerint az elkövetkezendő időszakban növelni kell a gazdasági aktivítást Magyarországon, ezzel csökkentve az inaktív munkaerő létszámát. Idén száz, jövőre 160 milliárd forint fordítható foglalkoztatási programokra. A kormányzat célja, hogy az elkövetkező időszakban évente legalább egy százalékkal bővüljön a munkaerőpiacon megjelenők száma. Jelenleg ugyanis Magyarországon a foglalkoztatás aránya 57 százalékos, szemben az unió 63 százalékos átlagával - mondta a miniszter.
2005.10.03. 06:48 |
Csizmár Gábor szerint az elkövetkezendő időszakban növelni kell a gazdasági aktivítást Magyarországon, ezzel csökkentve az inaktív munkaerő létszámát. Idén száz, jövőre 160 milliárd forint fordítható foglalkoztatási programokra.
Az elkövetkezendő időszak célja, hogy növekedjen Magyarországon a gazdasági aktivitás, azaz csökkenjen az inaktívak száma - jelentette ki Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a vasárnapi rendkívüli kormányszóvivői tájékoztatón. A munkaügyi miniszterismertette azt a kormányzati jelentést, amely a foglalkoztatás helyzetét, a szükséges lépéseket és az intézkedések irányát taglalja.
A kormányzat célja, hogy az elkövetkező időszakban évente legalább egy százalékkal bővüljön a munkaerőpiacon megjelenők száma. Jelenleg ugyanis Magyarországon a foglalkoztatás aránya 57 százalékos, szemben az unió 63 százalékos átlagával - mondta a miniszter.
Csizmár Gábor utalt arra, hogy a mostani kormány a munkanélküliséget nem eltüntetni akarja, hanem láthatóvá kívánja tenni a foglalkoztatást, és a munkanélküliséget is. Az embereken csak akkor lehet segíteni, ha tudnak róluk az állami foglalkoztatási szolgálat szakemberei.
A kormány közvetve tud segíteni
A foglalkoztatás bővítésére a munkaügyi miniszter szerint a kormányzatnak csak közvetett eszközei vannak. Ezek között említette Csizmár Gábor az önkormányzatok, a munkavállalói szervezetek, a szakszervezetek, a civil szervezetek és az oktatási intézmények szerepét.
A miniszter szerint a foglalkoztatás bővítése nemcsak kormányzati, hanem össztársadalmi ügy. A kormánynak befolyása van többi között arra, hogy a foglalkoztatási költségek csökkenjenek, és növekedjen a dolgozók zsebében maradó bérhányad.
Csizmár Gábor megemlítette, a száz lépés program részeként intézkedési terv készül a mikro- és közepes vállalkozásoknál foglalkoztatottak helyzetének javítására, továbbá arra, hogy a közszférában dolgozók egy részét részmunkaidőben foglalkoztassák. A miniszter megjegyezte, hogy ez várhatóan a versenyszférára is hat majd, és emelkedik az úgynevezett nem tipikus foglalkoztatási formák aránya.
Képzéssel csökkentenék az inaktívak számát
A foglalkoztatási programok finanszírozására 2001-ben még 51 milliárd forint állt rendelkezésre, az idén ez az összeg már mintegy százmilliárd forintot tesz ki, míg jövőre eléri a 160 milliárd forintot.
Magyarországon a mintegy 400 ezer regisztrált munkanélkülinél a tényleges munkanélküliek száma kevesebb. A miniszter közölte: munkanélküli ellátást 130 ezren kapnak, ugyanennyien szociális ellátásban részesülnek, míg 140 ezren csak bejelentkeztek a munkaügyi hivatalokban. Magyarországon a munkanélküliségi ráta 7,1-7,2 százalék, míg az unió átlaga 8,5 százalék.
Csizmár Gábor Magyarországon az úgynevezett inaktívak számát 390 ezerre tette, ezek az emberek szerinte vagy a feketegazdaságban dolgoznak, vagy eltartottak. A miniszter szerint az inaktívak számának csökkentését szolgálja majd az a program, amelynek keretében mintegy 900 ezer ember képzettségét szeretné emelni a kormány.
Az elkövetkezendő időszak célja, hogy növekedjen Magyarországon a gazdasági aktivitás, azaz csökkenjen az inaktívak száma - jelentette ki Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a vasárnapi rendkívüli kormányszóvivői tájékoztatón. A munkaügyi miniszterismertette azt a kormányzati jelentést, amely a foglalkoztatás helyzetét, a szükséges lépéseket és az intézkedések irányát taglalja.
A kormányzat célja, hogy az elkövetkező időszakban évente legalább egy százalékkal bővüljön a munkaerőpiacon megjelenők száma. Jelenleg ugyanis Magyarországon a foglalkoztatás aránya 57 százalékos, szemben az unió 63 százalékos átlagával - mondta a miniszter.
Csizmár Gábor utalt arra, hogy a mostani kormány a munkanélküliséget nem eltüntetni akarja, hanem láthatóvá kívánja tenni a foglalkoztatást, és a munkanélküliséget is. Az embereken csak akkor lehet segíteni, ha tudnak róluk az állami foglalkoztatási szolgálat szakemberei.
A kormány közvetve tud segíteni
A foglalkoztatás bővítésére a munkaügyi miniszter szerint a kormányzatnak csak közvetett eszközei vannak. Ezek között említette Csizmár Gábor az önkormányzatok, a munkavállalói szervezetek, a szakszervezetek, a civil szervezetek és az oktatási intézmények szerepét.
A miniszter szerint a foglalkoztatás bővítése nemcsak kormányzati, hanem össztársadalmi ügy. A kormánynak befolyása van többi között arra, hogy a foglalkoztatási költségek csökkenjenek, és növekedjen a dolgozók zsebében maradó bérhányad.
Csizmár Gábor megemlítette, a száz lépés program részeként intézkedési terv készül a mikro- és közepes vállalkozásoknál foglalkoztatottak helyzetének javítására, továbbá arra, hogy a közszférában dolgozók egy részét részmunkaidőben foglalkoztassák. A miniszter megjegyezte, hogy ez várhatóan a versenyszférára is hat majd, és emelkedik az úgynevezett nem tipikus foglalkoztatási formák aránya.
Képzéssel csökkentenék az inaktívak számát
A foglalkoztatási programok finanszírozására 2001-ben még 51 milliárd forint állt rendelkezésre, az idén ez az összeg már mintegy százmilliárd forintot tesz ki, míg jövőre eléri a 160 milliárd forintot.
Magyarországon a mintegy 400 ezer regisztrált munkanélkülinél a tényleges munkanélküliek száma kevesebb. A miniszter közölte: munkanélküli ellátást 130 ezren kapnak, ugyanennyien szociális ellátásban részesülnek, míg 140 ezren csak bejelentkeztek a munkaügyi hivatalokban. Magyarországon a munkanélküliségi ráta 7,1-7,2 százalék, míg az unió átlaga 8,5 százalék.
Csizmár Gábor Magyarországon az úgynevezett inaktívak számát 390 ezerre tette, ezek az emberek szerinte vagy a feketegazdaságban dolgoznak, vagy eltartottak. A miniszter szerint az inaktívak számának csökkentését szolgálja majd az a program, amelynek keretében mintegy 900 ezer ember képzettségét szeretné emelni a kormány.