Januárban kezdődött az MTV-n a közérdekű témákat újszerű formában feldolgozó animációs filmsorozat, a Modern képmesék. A sorozattal kapcsolatos nézői vélemények megvitatására is lehetőség nyílt a Kodolányi János Főiskolán, ahol többek között az Oscar-díjra jelölt M. Tóth Gézával és Tóta W. Árpáddal, az Index publicistájával is találkozhattak az érdeklődők. M.Tóth Géza szerint a szomszédainknál sem ismeretlen az állampolgári ismeretek népszerűsítése, a balti államok jóval előttünk járnak ebben a témában.
Januárban kezdődött az MTV-n a közérdekű témákat újszerű formában feldolgozó animációs filmsorozat, a Modern képmesék. A sorozattal kapcsolatos nézői vélemények megvitatására is lehetőség nyílt a Kodolányi János Főiskolán, ahol többek között az Oscar-díjra jelölt M. Tóth Gézával és Tóta W. Árpáddal, az Index publicistájával is találkozhattak az érdeklődők.A programon néhány epizódjának levetítése után az érdeklődők megismerkedhetnek a filmsorozat létrehozásának folyamataival, körülményeivel. A sorozat produkciós vezetője, a Maestro című alkotásáért korábban Oscar-díjra jelölt M. Tóth Géza, elmondta, 2006-ban jött az ötlet az MTV-től, hogy készítsenek animációs filmet közéleti témában. 2007-ben kezdődött a gyártás, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által készített szakszövegeket Tóta W. Árpád stilizálta, így születtek az 1-2 perces „vizuálglosszák”.
A szerzők kormánypropaganda helyett inkább „kapitalizmus propagandának” nevezik alkotásukat, amelynek feladata, hogy felvázolja: hogyan működik jól a rendszer?
Tóta W. szerint nem lett „elmagyarázva” az embereknek, hogy micsoda is a tőkés rendszerváltás? A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség úgy kapcsolódott a történetbe, hogy az EU-nak elemi érdeke, hogy elmagyarázza a tagországnak, mitől lesz fenntartható fejlődés, hogyan lehet jól működtetni az államot?
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kommunikációs igazgatója, Lantos Gabriella szerint például akkor, ha egy EU-s országban a munkaképesek fele nem dolgozik, vagy hamarosan két dolgozó jut majd egye nyugdíjasra akkor az EU-nak is érdeke, hogy elmagyarázza az adott országnak: ez tarthatatlan, mert össze fog omlani a rendszer.
És, hogy ki a célközönség? Lantos Gabriella szerint azzal számoltak, hogy a felnőttkorú választóképes lakosság 65-70%-a vesz részt a parlamenti választásokon. Akit nem érdekel, hogy ki lesz a miniszterelnök, milyen kormány lesz, azt valószínűleg az sem érdekli, mi van az egészségüggyel, vagy hogy lesz-e nyugdíja 2050-ben? A különböző korosztályok 25%-a funkcionális analfabéta, így ők is kiesnek. Valószínűleg a szakmunkás végzettség felett kezdődik a potenciális befogadói réteg. Lantos szerint közgazdasági alapigazságokat ismertet a sorozat, amelyeket egyetlen mérvadó jobb vagy baloldalhoz közelálló mértékadó közgazdász sem vonhat kétségbe.
Tóta W. szerint meg kell érteni, hogy nem jobb és baloldali félistenek vannak, hanem problémák, amiket meg kell oldani, erről szól a politika egy fejlett országban. Példaként említette, hogy Magyarországon a pártok környezetvédelmi programja számos ponton megegyezik, mindenki tudja, hogy nem járható út a nagyvárosokban, hogy mindenki autóval jár. Megoldás mégsem születik, hiszen ha egy politikus orra elé dugják a mikrofont, azt mondja, nem kell dugódíj, nem kell sarc.
Az Oscar díjra jelölt M.Tóth Géza szerint a szomszédainknál sem ismeretlen az állampolgári ismeretek népszerűsítése, a balti államok jóval előttünk járnak ebben a témában.
