-
Ön választ, mi segítünk
Az „Ön választ, mi segítünk!” kampányt 15. alkalommal hirdette meg a TESCO-GLOBAL Zrt. és az Effekteam Egyesület. A legjobbak közé hat Fejér vármegyei alapítvány pályázata jutott. Egyetlen székesfehérváriként az Aranybulla Könyvtár Alapítvány egy új program elindítására pályázott.
2024.07.29. -
Fuvola est az ARSO-nál
Klasszikus és kortárs zeneszerzők művei is felcsendülnek ma, azaz július 29-én, hétfőn Verő Johanna koncertjén. A fehérvári fuvolista, aki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar székházában lép a közönség elé 19 órakor.
2024.07.29. -
Áldás az autókra
Az utazók védőszentjéről elnevezett maroshegyi templom július 25-én, Szent Kristóf napján tartotta hagyományos búcsúját. A szentmise részeként a hívek az úton járók patrónusához fohászkodhattak, a szertartás után pedig a járművekre kérték Szent Kristóf áldását a Vásártéren.
2024.07.26. -
„Nagy az Úr!” - A klasszika mesterei
Nagy az Úr! - A klasszika mesterei címmel a Szent Sebestyén Templomban befejeződött a Harmonia Albensis koncertsorozat. Az esten Mozart és Haydn művei csendültek fel.
2024.07.26.
Kastélyok művészetét bemutató konferenciát tartottak
”Megelevenedett múlt. Kastélyok művészete Magyarországon és Szlovákiában” címmel a Kodolányi János Főiskola a Közép-európai Kulturális Intézettel (KEKI) és a Szlovák Intézettel közösen egész napos tudományos konferenciát szervezett Budapesten. A nagy érdeklődéssel kísért konferenciát kiváló, ügyes kézzel válogatott irodalmi és zenei összeállítás zárta "Ízelítő az európai reneszánsz és barokk zenéjéből és irodalmából" címmel.
2008.04.08. 13:03 |
![](../../../../../_user/0/Image/0aGergo_a2008_01/fcsurgo_kastely/fcsurgokastely%2015.jpg)
Baloghné dr. Tarbay Gabriella Kodolányi János Főiskola docense által vezetett Kastélybelsők című, 2007-es Kodolányis szakkollégiumot zárta le a konferencia. A tanácskozást a Kodolányi részéről Hervainé dr. Szabó Gyöngyvér tudományos rektorhelyettes, valamint Módos Péter, a KEKI igazgatója és Milan Kurucz, a Szlovák Intézet igazgatója nyitotta meg.
A délelőtti programban dr. Ujváry Gábor intézetigazgató főiskolai tanár elnökletével dr. Szentmártoni Szabó Géza irodalomtörténésztől (ELTE BTK) megtudhattuk, hogy milyen növények és – többnyire mesterséges – építmények voltak egy reneszánsz kert legfontosabb, szinte elmaradhatatlan kellékei. Dr. Várkonyi Gábor történész (ELTE BTK) ugyanebből a korszakból a magyar arisztokrata családok kapcsolatrendszerét elemezte, Pálffy Miklós és Báthory András barátságát a középpontba állítva. Kimutatta, hogy a királyi magyarországi és az erdélyi (részben pedig a Lengyelországban időző magyar) főúri famíliák között milyen élénk és szoros összeköttetések voltak.
Dr. Jankovics József, az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatóhelyettese és a KJF Hungarológiai Műhelyének vezetője a Bethlenek (kiemelten Bethlen Farkas, Miklós és Kata) kíváló művészetpártoló és szépírói tevékenységét mutatta be. Dr. Szikra Éva, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat vezető építésze egy érdekes gyakorlati példán, a Mátyás-féle visegrádi palotakert rekonstrukcióján keresztül ismertette a magyar reneszánsz kertművészet legfontosabb jellemzőit. Bevallotta azt is, hogy a visegrádi kert helyreállításakor – megfelelő forrásanyag és ábrázolások hiányában – gyakran csak az analógiákra, külföldi reneszánsz kertek elrendezésére tudtak hagyatkozni.
Délután dr. Galavics Géza, az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének osztályvezetője elnöki bevezető előadásában rendkívül alaposan elemezte a magyar és a nemzetközi barokk-kutatás legfontosabb eredményeit, feladatait. Dr. Kelényi György tanszékvezető egyetemi professzor (ELTE BTK) a budai barokk királyi palota építésének ideológiai hátteréről szólt. Úgy vélte, hogy ezt nem gyakorlatias célok indokolták – hiszen a magyar király többnyire Bécsben tartózkodott –, hanem sokkal inkább a magyar rendek szándéka a Birodalmon belül a magyar királyság szerepének erősítésére. Dr. Csörsz Rumen István (MTA, Irodalomtudományi Intézet) igen sok hangzóanyaggal színesítette előadását, amelyben az 1670 körüli, magyar és szlovák énekeket is tartalmazó Vietorisz-kódexről beszélt, mint a hazai régizenét játszó előadóművészek egyik fő forrásáról. Nagyon szemléletesen mutatta be a különböző daltípusokat.
Dr. Serföző Szabolcs Lotaringiai Ferenc (Mária Terézia férje) magyarországi reprezentációjának és mecenatúrájának a színtereiről értekezett. Hangsúlyozta, hogy a ma már Szlovákiában található – napjainkban igencsak elhanyagolt állapotban lévő – holicsi vadászkastély, illetve a sasvári zarándoktemplom bizonyítja: az ügyesen gazdálkodó főméltóságok sokat tehettek egy-egy település fejlődéséért, felvirágoztatásáért.
A nagy érdeklődéssel kísért konferenciát kiváló, ügyes kézzel válogatott irodalmi és zenei összeállítás zárta Ízelítő az európai reneszánsz és barokk zenéjéből és irodalmából címmel.