Katyn története minden európai polgár története

 Ami 1940-ben Katynban és azután Közép-Európában történt, az minden európai polgár és nemzet közös története, amelyek megmutatják a létező szocializmus valódi mivoltát - mondta Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a katyni áldozatok emléknapja alkalmából rendezett szombati megemlékezésen Budapesten.
2013.04.13. 15:14 |
 Ami 1940-ben Katynban és azután Közép-Európában történt, az minden európai polgár és nemzet közös története, amelyek megmutatják a létező szocializmus valódi mivoltát - mondta Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a katyni áldozatok emléknapja alkalmából rendezett szombati megemlékezésen Budapesten.
 Hangsúlyozta, ami ott történt, az „néhány lelkét vesztett hatalomtechnikus racionálisnak látszó, ugyanakkor végtelen kegyetlen döntése volt, amit végletesen elembertelenedett gyilkosok hajtottak végre”. Egy nemzetet akartak meggyilkolni, mindazokat, akik ellenálltak a társadalom bolsevik típusú átalakításának.
 
 Vargha Tamás elmondta, a katyni mészárlás emlékére létrehozott parkban emlékeznünk kell, hogy tudjuk: Közép-Európában összetartozunk, mert közös a múltunk, a sorsunk, az érdekeink, az életünk. „Emlékeznünk kell, hogy tudjuk és értsük, milyen fontos, milyen nagy kincs a lengyel-magyar barátság” - fogalmazott az államtitkár.
  
 Szombaton, a katyni áldozatok emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésen arra a csaknem 22 ezer lengyel áldozatra emlékeztek, akiket 1940-ben hurcoltak a Szovjetunióba, majd Sztálin parancsára a Katynhoz közeli erdőben kivégeztek, és tömegsírba temettek. Andrzej Krzysztof Kumertal, a Lengyel Harc és Mártíromság Emlékét Õrző Tanács minisztere beszédében felidézte a katyni mártírok parkjának történetét, amelynek ötletgazdája Tarlós István, Óbuda korábbi polgármestere, jelenlegi főpolgármester volt. Elmondta: ez a magyarok és lengyelek számára különleges hely, és a két nép barátságát jelképezi.
 
A megemlékezésen részt vett és az emlékműnél koszorút helyezett el többek között a HM parlamenti államtitkára és a lengyel miniszter mellett Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete, György István és Csomós Miklós főpolgármester-helyettesek, Bús Balázs, Óbuda polgármestere, több országgyűlési képviselő - Menczer Erzsébet és Tóth Gábor fideszes képviselők, Aradszki András KDNP-s és Ertsey Katalin LMP-és -, valamint a Hatvannégy Vármegye Ifjúság Mozgalom tagjai, további politikusok, magánszemélyek, civil szervezetek képviselői.

Magyarország

  1. Nagyboldogasszony napja

    Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Csütörtökön, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hét órakor.

    2024.08.15.
  2. Tetőzik a Perseida meteorraj

    Színes programokkal vár mindenkit ma is a Székesfehérvári Királyi Napok. A fesztiválozás közepette azonban éjszaka érdemes lesz az égre is feltekinteni: tetőzik a Perseida meteorraj, várhatóan most figyelhető majd meg az égbolton a legtöbb hullócsillag.

    2024.08.12.
  3. 1100 éve Európában

    Székesfehérváron indul az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban című kulturális programsorozat: augusztus 10. és 16. között 14 programmal várják az érdeklődőket a kultúrstratégiai intézmények a Székesfehérvári Királyi Napok kísérőrendezvényeként.

    2024.08.06.
  4. Folytatódik a nyári ellenőrzés

    Folytatódik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kiemelt, nyári ellenőrzése; az eddigi vizsgálatok számos szabálytalanságot tártak fel. A szabályszegők most még többet kockáztatnak. Augusztus 1-jétől ugyanis duplázódott a mulasztási bírság, így akár kétmillió forintos szankcióval is számolhat például az, aki be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, vagy elmulasztja a nyugtaadást.

    2024.08.04.