-
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.
2011.07.01. -
Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó
Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.
2010.08.30. -
Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből
Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.
2010.06.22. -
Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen
Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.
2010.04.09.
Két év múlva a GDP 3 százalékát kell költeni kutatás-fejlesztésre
Az unió 27 tagországa a hazai össztermék 1,84 százalékát, azaz 210 milliárd eurót fordított kutatásra és fejlesztésre 2006-ban, közölték az EU statisztikai hivatalában hétfőn. Ez ugyanannyi, mint 2005-ben, sőt, 2000-hez képest némiképp csökkent is, mert akkor 1,86 százalék volt az arány. A lisszaboni stratégia értelmében a kutatásra-fejlesztésre költött összegnek 2010-re el kell érnie a GDP 3 százalékát.
2008.03.09. 10:42 |
Az unió 27 tagországa a hazai össztermék 1,84 százalékát, azaz 210 milliárd eurót fordított kutatásra és fejlesztésre 2006-ban, közölték az EU statisztikai hivatalában hétfőn. Ez ugyanannyi, mint 2005-ben, sőt, 2000-hez képest némiképp csökkent is, mert akkor 1,86 százalék volt az arány.
A lisszaboni stratégia értelmében a kutatásra-fejlesztésre költött összegnek 2010-re el kell érnie a GDP 3 százalékát. 2006-ban az első helyen Svédország állt, ott a GDP 3,89 százalékával, a második Finnország 3,45 százalékkal, a harmadik Németország 2,51 százalékkal.
A legkevésbé intenzív a kutatás Cipruson (0,42 százalék), Romániában (0,46 százalék), Bulgáriában (0,48 százalék) és Szlovákiában (0,49 százalék). Magyarországon a GDP egy százalékát fordították kutatásra-fejlesztésre 2006-ban, Csehországban 1,54 százalékát, Lengyelországban 0,56 százalékát.
A lisszaboni stratégia értelmében a kutatásra-fejlesztésre költött összegnek 2010-re el kell érnie a GDP 3 százalékát. 2006-ban az első helyen Svédország állt, ott a GDP 3,89 százalékával, a második Finnország 3,45 százalékkal, a harmadik Németország 2,51 százalékkal.
A legkevésbé intenzív a kutatás Cipruson (0,42 százalék), Romániában (0,46 százalék), Bulgáriában (0,48 százalék) és Szlovákiában (0,49 százalék). Magyarországon a GDP egy százalékát fordították kutatásra-fejlesztésre 2006-ban, Csehországban 1,54 százalékát, Lengyelországban 0,56 százalékát.