Ismét napfogyatkozást láthatunk, bár ez csak részleges lesz hazánk területén pénteken délelőtt háromnegyed tizenegy után. A pénteki jelenség Székesfehérváron 9 óra 38 perc 18 másodperckor kezdődik és 10 óra 47 perc 18 másodperckor következik be az 58,4 százalékos napfogyatkozás.
Ma már ismert tény, hogy a napfogyatkozásokat a Föld körül keringő kísérőnk, a Hold okozza. Időnként úgy halad az égen, hogy a Nap sugarainak irányába esik, azaz kitakarja csillagunkat. Ez az élmény nem nevezhető ritkának, hiszen egy-egy évszázadban átlagosan kétszázharminc alkalommal fordul elő, ami évente legalább két égi jelenséget jelent. Mindössze az nem mindegy, hogy milyen a fogyatkozás jellege,illetve a Föld mely területét takarja ki a Hold. Ha Magyarországról nézzük, akkor kétévente tolakszik a Hold a Nap elé, ami szintén elég gyakori. A napfogyatkozások minőségét tekintve akkor tökéletes az élmény, ha teljes a napfogyatkozás, azaz azon a helyen, ahol ezt megfigyelhetjük, a Hold teljes árnyéka vetül ránk, és ilyenkor kísérőnk látszati átmérője nagyobb, mint a Napé. Ekkor sötétül el az ég. Létezik a gyűrűs napfogyatkozás, melynek mechanizmusa megegyezik a teljes napfogyatkozáséval, csak ilyenkor a Hold látszati átmérője kisebb a Napénál. Ebben az esetben a teljes bekövetkezéskor sem látjuk a Hold árnyékát a Földön, mert a Nap korongjának pereme bevilágítja a területet. Ilyenkor csak enyhül a fényerő, de sokszor magát a Holdat sem látni. Létezik az úgynevezett hibrid napfogyatkozás, ami ötvözete a teljes és a gyűrűs napfogyatkozásnak.
Ilyenkor a két égitest (Nap ésHold) látszat átmérője megegyezik. Ez a jelenség a legritkább, százévente hat-hét fordul elő. Részleges a napfogyatkozás akkor, ha a Hold nem takarja teljesen a Napot, ebből fordul elő a legtöbb. A gyűrűs és a teljes fogyatkozás bekövetkezése előtt és után szintén részleges fogyatkozásról beszélünk. A pénteki jelenség Székesfehérváron 9 óra 38 perc 18 másodperckor kezdődik. 10 óra 47 perc 18 másodperckor következik be az 58,4 százalékos napfogyatkozás. Ebben az időben alaposan oda kell figyelnünk, mert csak azt látjuk,hogy kicsit enyhül a Nap fényereje, de a fennmaradó bő negyven százalék még mindig elég lesz a nappali fényerőhöz. 11 óra 58 perc 36 másodperckor a Hold korongjának legszéle is kiáll a Nap alól, megszűnik a napfogyatkozás.
Nem igaz, hogy napfogyatkozáskor többletsugárzás érkezik a Földre. Viszont az igaz, hogy a jelenséget figyelve sokkal többet nézzük csillagunkat, mint közönséges napokon, amikor eszünkbe sem jut, hogy bámuljuk a Napot. Éppen ezért védeni kell szemünket a Nap látszó fényétől és az ultraibolya-sugárzástól! Amit semmi szín alatt ne használjunk: napszemüveg, sötét szűrők (kormozott üveg, floppy, CD, exponált celluloid). Ezek ugyanis a fény látható tartományát szűrik ki, amitől a pupilla kitágul, és a tág nyíláson áramlik be az ultraibolya-sugárzás – ez vakságot is okozhat! Használhatjuk – ha még megvan – az 1999-es napfogyatkozáshoz országszerte árusított, bemért szemüvegeket vagy a csillagvizsgálók eszközeit. Kiváló védőeszköz az ívhegesztő pajzsa, ami már eléri a 12-es szűrőfaktort. Olyan kamerával, amely monitorra vetíti képét, nyugodtan nézhetjük a napfogyatkozást. De tükörreflexes fényképezőkkel, egyszerű távcsövekkel, nagyítólencsékkel tilos nézni ajelenséget, mert szinte garantált az azonnali vakulás!
