-
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.
2011.07.01. -
Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó
Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.
2010.08.30. -
Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből
Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.
2010.06.22. -
Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen
Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.
2010.04.09.
Kétszer annyi magyar hal meg tüdőrákban, mint az EU-átlag
Az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon a leggyakoribb halálozási ok a középkorú férfiak körében a légúti szervek daganatos megbetegedése - derült ki az európai statisztikai hivatal (Eurostat) adataiból. Ami Magyarországot illeti, különösen aggasztó a 45 és 64 év közötti férfiak körében a légúti szervek daganatos megbetegedése mint halálozási ok, hiszen míg az EU-átlag 106 fő százezer lakosra számítva, Magyarországon ugyanez az érték meghaladja a 235-öt.
2006.07.21. 00:37 |
Az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon a leggyakoribb halálozási ok a középkorú férfiak körében a légúti szervek daganatos megbetegedése - derült ki az európai statisztikai hivatal (Eurostat) adataiból.
Az Eurostat felmérésében öt halálozási okot vizsgált, a közlekedési baleseteket a 19 év alattiak körében, az öngyilkosságot a 20-44 év közöttiek körében, a légúti szerveket megtámadó daganatos megbetegedéseket a 45 és 64 év közöttiek körében, a mellrákot a 45 és 64 év közötti nők körében és a szívbetegségeket a 65 és 84 év közöttiek körében.
A vizsgálat eredményeit összegző, a 100 ezer főre jutó halálozások számát országonkénti bontásban, külön-külön mindkét nemre vonatkozóan ábrázoló táblázatból kitűnik, hogy általában a kelet-európai országokban, de különösen a balti államokban mért értékek rendre magasabbak az uniós átlagnál.
Aggasztó magyar adatok
Ami Magyarországot illeti, különösen aggasztó a 45 és 64 év közötti férfiak körében a légúti szervek daganatos megbetegedése mint halálozási ok, hiszen míg az EU-átlag 106 fő százezer lakosra számítva, Magyarországon ugyanez az érték meghaladja a 235-öt. Ez a halálok a 45-64 éves magyar nők körében is több mint kétszer olyan gyakori, mint az uniós átlag (29, illetve 66).
Mellrákban szintén az EU-átlagot meghaladó arányban halnak meg a magyar nők, Magyarországot csak Dánia, Hollandia, Belgium és Csehország előzi meg e vonatkozásban a huszonötök közül.
A szívbetegség mint halálozási ok a 65-84 év közöttiek körében szintén az átlagnál gyakoribb a magyar nők és férfiak körében, Magyarországnál csak Szlovákiában, a balti államokban és Csehországban magasabb az említett korcsoportban az ilyen betegségekben elhunytak 100 ezer főre jutó száma.
Már nem vagyunk listavezetők az öngyilkosságokban
A 20 és 44 év között öngyilkosságot elkövetők száma szintén magas Magyarországon, a férfiak körében csak a balti államokban, Szlovéniában és Finnországban mért érték haladta meg a magyarországit, míg a nőkre vetítve a lett, a litván, a finn, a belga és a francia adat volt magasabb, mint a magyar.
Magyar szempontból az egyetlen kedvező Ecostat-adat az, hogy mind a férfiak, mind a nők körében az EU-átlagnál alacsonyabb Magyarországon azoknak a 19 évesnél fiatalabbaknak a száma, akik közlekedési balesetben veszítik életüket.
Az Eurostat felmérésében öt halálozási okot vizsgált, a közlekedési baleseteket a 19 év alattiak körében, az öngyilkosságot a 20-44 év közöttiek körében, a légúti szerveket megtámadó daganatos megbetegedéseket a 45 és 64 év közöttiek körében, a mellrákot a 45 és 64 év közötti nők körében és a szívbetegségeket a 65 és 84 év közöttiek körében.
A vizsgálat eredményeit összegző, a 100 ezer főre jutó halálozások számát országonkénti bontásban, külön-külön mindkét nemre vonatkozóan ábrázoló táblázatból kitűnik, hogy általában a kelet-európai országokban, de különösen a balti államokban mért értékek rendre magasabbak az uniós átlagnál.
Aggasztó magyar adatok
Ami Magyarországot illeti, különösen aggasztó a 45 és 64 év közötti férfiak körében a légúti szervek daganatos megbetegedése mint halálozási ok, hiszen míg az EU-átlag 106 fő százezer lakosra számítva, Magyarországon ugyanez az érték meghaladja a 235-öt. Ez a halálok a 45-64 éves magyar nők körében is több mint kétszer olyan gyakori, mint az uniós átlag (29, illetve 66).
Mellrákban szintén az EU-átlagot meghaladó arányban halnak meg a magyar nők, Magyarországot csak Dánia, Hollandia, Belgium és Csehország előzi meg e vonatkozásban a huszonötök közül.
A szívbetegség mint halálozási ok a 65-84 év közöttiek körében szintén az átlagnál gyakoribb a magyar nők és férfiak körében, Magyarországnál csak Szlovákiában, a balti államokban és Csehországban magasabb az említett korcsoportban az ilyen betegségekben elhunytak 100 ezer főre jutó száma.
Már nem vagyunk listavezetők az öngyilkosságokban
A 20 és 44 év között öngyilkosságot elkövetők száma szintén magas Magyarországon, a férfiak körében csak a balti államokban, Szlovéniában és Finnországban mért érték haladta meg a magyarországit, míg a nőkre vetítve a lett, a litván, a finn, a belga és a francia adat volt magasabb, mint a magyar.
Magyar szempontból az egyetlen kedvező Ecostat-adat az, hogy mind a férfiak, mind a nők körében az EU-átlagnál alacsonyabb Magyarországon azoknak a 19 évesnél fiatalabbaknak a száma, akik közlekedési balesetben veszítik életüket.