-
XVIII. Fejér vármegyei Prima Díj
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Fejér Vármegyei Szervezete tizennyolcadik alkalommal adta át a Fejér Vármegyei Prima díjakat, az elismeréseket idén is olyan személyek, illetve intézmények vehették át, akik a saját területükön maradandót alkottak. A Prima díjat idén Prof Dr. Györök György egyetemi tanár, Janota Zoltán tizenkilencszeres Ironman, Dr. Szekeres Ferenc szájsebész szakorvos és Dr. Gruiz Andrea gyermekorvos vehette át. Az ünnepség keretében adták át az idei "Év Vállalkozója" díjakat is.
2024.11.22. -
Openhouse iroda nyílt
Pénteken délelőtt ünnepélyes keretek között nyitották meg az Openhouse Ingatlan hálózat székesfehérvári franchise partnerének új irodáját a Távirda utca 39. szám alatt. A cég, amely bérleményből költözött saját tulajdonú ingatlanba, az elmúlt években piacvezető lett a városban és sikeresnek mondhatja magát mind a hitel-, mind pedig az ingatlan üzletágban.
2024.11.22. -
Hackaton győztesek
24 csapat jelentkezett az ország számos pontjáról az idei Harman Hackathon ötlet- és prototípusfejlesztő versenyre, amelynek döntőjében nyolc középiskolai és nyolc egyetemi csapat mérkőzött meg 24 óra alatt. A legjobb, a közlekedésben résztvevők biztonságát növelő műszaki eszközöket a székesfehérvári egyetemisták alkotta KÁVÉ és a pécsi középiskolások alkotta SLEEP készítette.
2024.11.16. -
3. Harman Hackathon
24 órája van a csapatoknak, hogy környezetére reagáló közlekedésbiztonsági eszközt találjanak ki és készítsék el a működő modelljét - elindult a 3. Harman Hackathon döntője. A nyolc egyetemi és nyolc középiskolai csapat a Sóstói Stadionban lázas munkával tölti majd az előttünk álló éjszakát, hogy szombaton bemutathassa a működő modellt, illetve a termék portfólióját a zsűri előtt.
2024.11.15.
Kevés az innovációval foglalkozó cég Magyarországon
Messze alulmúlja az uniós átlagot a kutatás-fejlesztéssel és innovációval foglalkozó cégek aránya a magyarországi vállalkozások között - hangzott el az Európai Üzleti Hálózat (EBN) budapesti konferenciáján. Magyarországon csupán 600-700 innovatív vállalkozás működik, ami még akkor is rendkívül alacsony, alig 2 százalékos arány, ha csak a legalább 10 főt foglalkoztató cégek 40 ezres számához viszonyítunk.
2008.06.16. 09:11 |
Messze alulmúlja az uniós átlagot a kutatás-fejlesztéssel és innovációval foglalkozó cégek aránya a magyarországi vállalkozások között - hangzott el az Európai Üzleti Hálózat (EBN) budapesti konferenciáján. Magyarországon csupán 600-700 innovatív vállalkozás működik, ami még akkor is rendkívül alacsony, alig 2 százalékos arány, ha csak a legalább 10 főt foglalkoztató cégek 40 ezres számához viszonyítunk.
A 12-15 százalékos uniós átlaghoz képest pedig még inkább riasztó ez a mutató - mondta Pakucs János, az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ elnöke. A szervezet rendezi az EBN 2008. évi konferenciáját, a kétnapos tanácskozás június 26-án kezdődik Budapesten.
A kongresszusának előestéjén döntöttek az innovációt és a benne részvevőket is segítő magyarországi BIC-hálózat létrehozásáról is: együttműködési megállapodást írt alá a Bács-Kiskun Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, az INNOSTART, a Székesfehérvári Vállalkozói Központ Közalapítvány és a ValDeal Innovációs Zrt. A négyek célként jelölték meg, hogy tevékenységük és szolgáltatásaik összehangolásával a lehető leghatékonyabban vesznek részt a magyar vállalkozói szektor fejlesztésében, javítják üzleti környezetét és innovációs kapacitását, különös tekintettel a mikro- és kisvállalkozásokra.
Az EBN az innováció ügyét előmozdítani hivatott nemzetközi szervezetek közül az egyik legjelentősebb, több mint 160 Üzleti és Innovációs Központot (BIC) tömörít. A központok - köztük például az Innostart - azt segítik elő, hogy egy ötletből üzletileg sikeres termék vagy szolgáltatás legyen. A kilencvenes évek elején alakult EBN soha korábban nem tartott éves kongresszust új uniós tagállamban. Az idei, 17. kongresszus megrendezésére öt tagszervezet pályázott. A tanácskozáson 36 országból több mint 300 innovációs szakember vesz részt.
Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alelnöke szerint az EBN helyszínválasztása a magyar innovációs szervezetek munkájának elismeréseként értékelhető, és egyben jelzés is az egész térségnek, hogy kapcsolódjon be jobban az európai kutatás-fejlesztési és innovációs vérkeringésbe. A kongresszus kiemelt célja éppen ez, a nyitás az új uniós tagállamok felé és a szorosabb együttműködés kiépítése a közép-kelet-európai államokkal - mondta az MTA alelnöke.
A 12-15 százalékos uniós átlaghoz képest pedig még inkább riasztó ez a mutató - mondta Pakucs János, az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ elnöke. A szervezet rendezi az EBN 2008. évi konferenciáját, a kétnapos tanácskozás június 26-án kezdődik Budapesten.
A kongresszusának előestéjén döntöttek az innovációt és a benne részvevőket is segítő magyarországi BIC-hálózat létrehozásáról is: együttműködési megállapodást írt alá a Bács-Kiskun Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, az INNOSTART, a Székesfehérvári Vállalkozói Központ Közalapítvány és a ValDeal Innovációs Zrt. A négyek célként jelölték meg, hogy tevékenységük és szolgáltatásaik összehangolásával a lehető leghatékonyabban vesznek részt a magyar vállalkozói szektor fejlesztésében, javítják üzleti környezetét és innovációs kapacitását, különös tekintettel a mikro- és kisvállalkozásokra.
Az EBN az innováció ügyét előmozdítani hivatott nemzetközi szervezetek közül az egyik legjelentősebb, több mint 160 Üzleti és Innovációs Központot (BIC) tömörít. A központok - köztük például az Innostart - azt segítik elő, hogy egy ötletből üzletileg sikeres termék vagy szolgáltatás legyen. A kilencvenes évek elején alakult EBN soha korábban nem tartott éves kongresszust új uniós tagállamban. Az idei, 17. kongresszus megrendezésére öt tagszervezet pályázott. A tanácskozáson 36 országból több mint 300 innovációs szakember vesz részt.
Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alelnöke szerint az EBN helyszínválasztása a magyar innovációs szervezetek munkájának elismeréseként értékelhető, és egyben jelzés is az egész térségnek, hogy kapcsolódjon be jobban az európai kutatás-fejlesztési és innovációs vérkeringésbe. A kongresszus kiemelt célja éppen ez, a nyitás az új uniós tagállamok felé és a szorosabb együttműködés kiépítése a közép-kelet-európai államokkal - mondta az MTA alelnöke.