-
Hétvégi vásárlás adományozással
Vasárnapig tart az év legnagyobb élelmiszergyűjtő akciója a Magyar Élelmiszerbank Egyesület szervezésében. Az ország 154 településén 365 áruházban összesen 6500 önkéntes gyűjti majd az adományokat. Székesfehérváron nyolc helyszínen, a kasszák melletti gyűjtőpontokon az Élelmiszerbank zöld mellényt viselő önkéntesei köszönettel fogadják a hűtést nem igénylő, tartós élelmiszereket, édességeket.
2024.11.16. -
Nemzeti konzultáció a magyar érdekek mentén – részvételre kérik a lakosságot
A válságok korában élünk, egymás után vagy egymással egyidőben jelennek meg súlyos konfliktusok a világban. Ilyen helyzetben fontos a gazdasági semlegesség, valamint az, hogy egyetértési pontokat alakítsunk ki és közösen döntsünk a céljainkról – hívták fel a figyelmet Vargha Tamás és Törő Gábor országgyűlési képviselők közös székesfehérvári sajtótájékoztatójukon. A honatyák a nemzeti konzultáción való részvételre kérték a lakosságot.
2024.11.15. -
A Magyar Jelnyelv Napja
A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvényt november 9-én fogadták el. E törvény megszületésének jelentőségét elismerve, e nap emlékére november 9. a magyar jelnyelv napja 2017 óta, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének kezdeményezése nyomán.
2024.11.09. -
Nemzeti gyásznap
November 4-én, a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc elfojtásának, a szovjet csapatok egykori bevonulásának 68. évfordulóján országszerte megemlékeznek a forradalom áldozatairól. November 4-én, hétfőn 18.30-kor néma mécsesgyújtás és megemlékezés lesz az Országalmánál. A Nemzeti Gyásznapon az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjaira emlékezik Székesfehérvár.
2024.11.04.
Kevesen használjuk az internetet - az ellátottságunk is átlag alatti
Magyarországon ötször annyi fiatal internetezik, mint ahány idős ember. A világhálót leggyakrabban a városi fiatal férfiak, legritkábban pedig a falvakban élő idős nők használják. Pénzügyeit minden harmadik internetező szokta online módon intézni. A lakosság fele pedig még soha nem használta a világhálót.
2008.09.23. 07:16 |
Magyarországon ötször annyi fiatal internetezik, mint ahány idős ember. A világhálót leggyakrabban a városi fiatal férfiak, legritkábban pedig a falvakban élő idős nők használják. Pénzügyeit minden harmadik internetező szokta online módon intézni. A lakosság fele pedig még soha nem használta a világhálót.
Idén az első félévében öt százalékos növekedés volt az internetezők arányában: a 15-69 korosztály 46 százaléka internetezett, azaz három és félmillió magyar használja legalább havonta egyszer a világhálót.
Azok a sztereotípiák még mindig igazak, miszerint az internetet elsősorban a nagyobb városokban, főleg Budapesten használják, leginkább a fiatalok és a férfiak. Ahogy nő az internetezők tábora, úgy ezek a különbségek némileg csökkennek. Jelenleg a férfiaknak az 50, a nőknek a 42 százaléka internetezik.
Sokkal nagyobb különbségek figyelhetőek meg viszont az életkori megoszlás tekintetében. A 15-24 éveseknek a 80 százaléka netezik rendszeresen, a 25-34 éveseknél ez már csak 60 százalék, az ötven év felettieknek viszont csupán a 16 százaléka látogatja a világhálót.
A településtípusokat tekintve is valóban megfigyelhető, hogy míg a budapestiek kétharmada használja az internetet, addig a legkisebb településeken csak az ottaniak egyharmada tesz ugyanígy.
Átlag alatti az internet ellátottságunk
A közép-európai országokban az otthoni internet hozzáférés jóval az európai átlag alatt van: míg a kelet-európai háztartások 44 százaléka rendelkezik internet hozzáféréssel, addig az európai uniós átlag 54 százalék.
A Millward Brown és a D-Link közös kelet-európai kutatása szerint az internet hozzáférési arány a skandináv országokban és Hollandiában a legjobb, ahol a lakosság majdnem 80 százaléka éri el otthon a világhálót.
Az európai uniós 54 százalékos értéke mellett a közép-európai országok mutatói sokkal kisebbek. A felmérés szerint a legnagyobb aránnyal Csehország büszkélkedhet, ahol a háztartások több mint fele, 52 százaléka rendelkezik hozzáféréssel. A helyzet Magyarországon ennél rosszabb, hiszen itt a háztartások 42 százaléka kapcsolódik az internethez. Lengyelország rendelkezik a leggyengébb átlaggal, ott 38 százalékos az arány.
A közép-európai háztartások nagy részében szélessávú internet van. A modemes internet kapcsolat egyre népszerűtlenebb a térségben. Csehországban 3 százalék, Magyarországon 5 százalék, Lengyelországban pedig 8 százalék a modemes internet kapcsolat aránya a háztartásokban.
Idén az első félévében öt százalékos növekedés volt az internetezők arányában: a 15-69 korosztály 46 százaléka internetezett, azaz három és félmillió magyar használja legalább havonta egyszer a világhálót.
Azok a sztereotípiák még mindig igazak, miszerint az internetet elsősorban a nagyobb városokban, főleg Budapesten használják, leginkább a fiatalok és a férfiak. Ahogy nő az internetezők tábora, úgy ezek a különbségek némileg csökkennek. Jelenleg a férfiaknak az 50, a nőknek a 42 százaléka internetezik.
Sokkal nagyobb különbségek figyelhetőek meg viszont az életkori megoszlás tekintetében. A 15-24 éveseknek a 80 százaléka netezik rendszeresen, a 25-34 éveseknél ez már csak 60 százalék, az ötven év felettieknek viszont csupán a 16 százaléka látogatja a világhálót.
A településtípusokat tekintve is valóban megfigyelhető, hogy míg a budapestiek kétharmada használja az internetet, addig a legkisebb településeken csak az ottaniak egyharmada tesz ugyanígy.
Átlag alatti az internet ellátottságunk
A közép-európai országokban az otthoni internet hozzáférés jóval az európai átlag alatt van: míg a kelet-európai háztartások 44 százaléka rendelkezik internet hozzáféréssel, addig az európai uniós átlag 54 százalék.
A Millward Brown és a D-Link közös kelet-európai kutatása szerint az internet hozzáférési arány a skandináv országokban és Hollandiában a legjobb, ahol a lakosság majdnem 80 százaléka éri el otthon a világhálót.
Az európai uniós 54 százalékos értéke mellett a közép-európai országok mutatói sokkal kisebbek. A felmérés szerint a legnagyobb aránnyal Csehország büszkélkedhet, ahol a háztartások több mint fele, 52 százaléka rendelkezik hozzáféréssel. A helyzet Magyarországon ennél rosszabb, hiszen itt a háztartások 42 százaléka kapcsolódik az internethez. Lengyelország rendelkezik a leggyengébb átlaggal, ott 38 százalékos az arány.
A közép-európai háztartások nagy részében szélessávú internet van. A modemes internet kapcsolat egyre népszerűtlenebb a térségben. Csehországban 3 százalék, Magyarországon 5 százalék, Lengyelországban pedig 8 százalék a modemes internet kapcsolat aránya a háztartásokban.