-
1100 éve Európában
Székesfehérváron indul az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban című kulturális programsorozat: augusztus 10. és 16. között 14 programmal várják az érdeklődőket a kultúrstratégiai intézmények a Székesfehérvári Királyi Napok kísérőrendezvényeként.
2024.08.06. -
Folytatódik a nyári ellenőrzés
Folytatódik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kiemelt, nyári ellenőrzése; az eddigi vizsgálatok számos szabálytalanságot tártak fel. A szabályszegők most még többet kockáztatnak. Augusztus 1-jétől ugyanis duplázódott a mulasztási bírság, így akár kétmillió forintos szankcióval is számolhat például az, aki be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, vagy elmulasztja a nyugtaadást.
2024.08.04. -
Érkeznek a tankönyvek
Augusztus 1-jén megkezdődött mintegy 13 millió tankönyv kiszállítása az iskolákba. A köznevelésben és szakképzésben tanuló minden diák ingyenesen jut hozzá a tankönyvekhez
2024.08.02. -
Július 30-án indul a pótfelvételi
Akik a július 24-én nem jutnak be semelyik felsőoktatási intézménybe, július 30. és augusztus 7. között, a pótfelvételi eljárás keretében jelentkezhetnek egyetemre. A pótfelvételin az egyetemek általában önköltséges képzéseket hirdetnek meg, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján akár néhány állami ösztöndíjas szakot, férőhelyet is lehet találni.
2024.07.29.
Kevesen használjuk az internetet - az ellátottságunk is átlag alatti
Magyarországon ötször annyi fiatal internetezik, mint ahány idős ember. A világhálót leggyakrabban a városi fiatal férfiak, legritkábban pedig a falvakban élő idős nők használják. Pénzügyeit minden harmadik internetező szokta online módon intézni. A lakosság fele pedig még soha nem használta a világhálót.
2008.09.23. 07:16 |
Magyarországon ötször annyi fiatal internetezik, mint ahány idős ember. A világhálót leggyakrabban a városi fiatal férfiak, legritkábban pedig a falvakban élő idős nők használják. Pénzügyeit minden harmadik internetező szokta online módon intézni. A lakosság fele pedig még soha nem használta a világhálót.
Idén az első félévében öt százalékos növekedés volt az internetezők arányában: a 15-69 korosztály 46 százaléka internetezett, azaz három és félmillió magyar használja legalább havonta egyszer a világhálót.
Azok a sztereotípiák még mindig igazak, miszerint az internetet elsősorban a nagyobb városokban, főleg Budapesten használják, leginkább a fiatalok és a férfiak. Ahogy nő az internetezők tábora, úgy ezek a különbségek némileg csökkennek. Jelenleg a férfiaknak az 50, a nőknek a 42 százaléka internetezik.
Sokkal nagyobb különbségek figyelhetőek meg viszont az életkori megoszlás tekintetében. A 15-24 éveseknek a 80 százaléka netezik rendszeresen, a 25-34 éveseknél ez már csak 60 százalék, az ötven év felettieknek viszont csupán a 16 százaléka látogatja a világhálót.
A településtípusokat tekintve is valóban megfigyelhető, hogy míg a budapestiek kétharmada használja az internetet, addig a legkisebb településeken csak az ottaniak egyharmada tesz ugyanígy.
Átlag alatti az internet ellátottságunk
A közép-európai országokban az otthoni internet hozzáférés jóval az európai átlag alatt van: míg a kelet-európai háztartások 44 százaléka rendelkezik internet hozzáféréssel, addig az európai uniós átlag 54 százalék.
A Millward Brown és a D-Link közös kelet-európai kutatása szerint az internet hozzáférési arány a skandináv országokban és Hollandiában a legjobb, ahol a lakosság majdnem 80 százaléka éri el otthon a világhálót.
Az európai uniós 54 százalékos értéke mellett a közép-európai országok mutatói sokkal kisebbek. A felmérés szerint a legnagyobb aránnyal Csehország büszkélkedhet, ahol a háztartások több mint fele, 52 százaléka rendelkezik hozzáféréssel. A helyzet Magyarországon ennél rosszabb, hiszen itt a háztartások 42 százaléka kapcsolódik az internethez. Lengyelország rendelkezik a leggyengébb átlaggal, ott 38 százalékos az arány.
A közép-európai háztartások nagy részében szélessávú internet van. A modemes internet kapcsolat egyre népszerűtlenebb a térségben. Csehországban 3 százalék, Magyarországon 5 százalék, Lengyelországban pedig 8 százalék a modemes internet kapcsolat aránya a háztartásokban.
Idén az első félévében öt százalékos növekedés volt az internetezők arányában: a 15-69 korosztály 46 százaléka internetezett, azaz három és félmillió magyar használja legalább havonta egyszer a világhálót.
Azok a sztereotípiák még mindig igazak, miszerint az internetet elsősorban a nagyobb városokban, főleg Budapesten használják, leginkább a fiatalok és a férfiak. Ahogy nő az internetezők tábora, úgy ezek a különbségek némileg csökkennek. Jelenleg a férfiaknak az 50, a nőknek a 42 százaléka internetezik.
Sokkal nagyobb különbségek figyelhetőek meg viszont az életkori megoszlás tekintetében. A 15-24 éveseknek a 80 százaléka netezik rendszeresen, a 25-34 éveseknél ez már csak 60 százalék, az ötven év felettieknek viszont csupán a 16 százaléka látogatja a világhálót.
A településtípusokat tekintve is valóban megfigyelhető, hogy míg a budapestiek kétharmada használja az internetet, addig a legkisebb településeken csak az ottaniak egyharmada tesz ugyanígy.
Átlag alatti az internet ellátottságunk
A közép-európai országokban az otthoni internet hozzáférés jóval az európai átlag alatt van: míg a kelet-európai háztartások 44 százaléka rendelkezik internet hozzáféréssel, addig az európai uniós átlag 54 százalék.
A Millward Brown és a D-Link közös kelet-európai kutatása szerint az internet hozzáférési arány a skandináv országokban és Hollandiában a legjobb, ahol a lakosság majdnem 80 százaléka éri el otthon a világhálót.
Az európai uniós 54 százalékos értéke mellett a közép-európai országok mutatói sokkal kisebbek. A felmérés szerint a legnagyobb aránnyal Csehország büszkélkedhet, ahol a háztartások több mint fele, 52 százaléka rendelkezik hozzáféréssel. A helyzet Magyarországon ennél rosszabb, hiszen itt a háztartások 42 százaléka kapcsolódik az internethez. Lengyelország rendelkezik a leggyengébb átlaggal, ott 38 százalékos az arány.
A közép-európai háztartások nagy részében szélessávú internet van. A modemes internet kapcsolat egyre népszerűtlenebb a térségben. Csehországban 3 százalék, Magyarországon 5 százalék, Lengyelországban pedig 8 százalék a modemes internet kapcsolat aránya a háztartásokban.