-
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.
2011.07.01. -
Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó
Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.
2010.08.30. -
Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből
Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.
2010.06.22. -
Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen
Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.
2010.04.09.
Kevesen mennének a jelenlegi EU tagállamokba dolgozni
Az újonnan csatlakozó országok aktív munkaképes korú lakosságának mindössze 1 százaléka készül külföldi munkavállalásra az elkövetkező öt évben - derül ki az Európai Bizottság megrendelésére készített felmérésből.
Az újonnan csatlakozó országok aktív munkaképes korú lakosságának mindössze 1 százaléka készül külföldi munkavállalásra az elkövetkező öt évben - derül ki az Európai Bizottság megrendelésére készített felmérésből.
A tanulmány rácáfol azokra a véleményekre, hogy a bővítés után az új tagállamokból tömeges munkaerő-kiáramlásra lehet számítani. Úgy vélik, hogy a bővítést követő öt évben az új tagállamok munkaképes korú lakosságának körülbelül 1 százaléka - évente mintegy 220 ezer fő - adná a fejét arra, hogy a jelenlegi tagországok valamelyikében vállaljon munkát. A hiedelmekkel ellentétben az új tagok potenciális elvándorlója általában fiatal, felsőfokú végzettséggel rendelkező, vagy még tanul. A jelenlegi EU-tagállamok többsége azonban – a tanulmány ellenére - a csatlakozási szerződés biztosította lehetőséggel élve a bővítés utáni két esztendőben fenn kívánja tartani a korlátozást a közép- és kelet-európai munkavállalók számára.