-
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.
2011.07.01. -
Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó
Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.
2010.08.30. -
Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből
Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.
2010.06.22. -
Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen
Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.
2010.04.09.
Ki kapta a legtöbb pénzt az EU-tól?
Abszolút értékben Spanyolország, nemzeti jövedelmének arányában pedig Portugália vette fel a legtöbb támogatást a közösségi költségvetésből 2003-ban. A legnagyobb befizető továbbra is Németország. A 2003-as büdzsét elemző, most megjelent brüsszeli számadás szerint a 2003-ban a központi EU-költségvetésből szétosztott 77,82 milliárd euróból Spanyolország 15,84 milliárdot vett fel, vagyis az egész összeg pont ötödét kapta meg. A franciák 16,7 százalékot vagy 13,12 milliárdot, az olaszok pedig 13,5 százalékot vagy 10,53 milliárdot kaptak.
Abszolút értékben Spanyolország, nemzeti jövedelmének arányában pedig Portugália vette fel a legtöbb támogatást a közösségi költségvetésből 2003-ban. A legnagyobb befizető továbbra is Németország.
A 2003-as büdzsét elemző, most megjelent brüsszeli számadás szerint a 2003-ban a központi EU-költségvetésből szétosztott 77,82 milliárd euróból Spanyolország 15,84 milliárdot vett fel, vagyis az egész összeg pont ötödét kapta meg. A franciák 16,7 százalékot vagy 13,12 milliárdot, az olaszok pedig 13,5 százalékot vagy 10,53 milliárdot kaptak.
A nemzeti jövedelem arányában Portugália járt a legjobban. A déli állam GNI-jának teljes 3,64 százaléka EU-támogatás. A görögöknek 3,18 százalék, az íreknek pedig 2,38 százalék ez az érték. Nettó legjobban Spanyolország járt: 8,73 milliárd euróval többet vett fel a költségvetésből, mint amennyit befizetett.
Ami a kifizetések területenkénti megoszlását illeti, továbbra is a mezőgazdaság a legnagyobb közösségi politika: a költségvetés 57 százalékát emésztette fel. A felzárkóztatási alapokra a büdzsé 36,6 százalékát fordították.
A legnagyobb befizető ismét Németország volt. Berlin az egész tagdíj 23,2 százalékát állta, a franciák 19,4 százalékot, az olaszok 14,6 százalékot, a britek pedig 10,8 százalékot.