-
Fehérvár Szalon 2024.
A Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében nyílt meg pénteken a Fehérvár Szalon 2024 – képző-, ipar- és fotóművészeti kiállítás. Az eseményen három alkotó - Bauer István, Mounier Noémi Klára és Ujházi Péter – pályamunkáit díjazta a zsűri.
2024.09.13. -
Lukács László utolsó könyve
Kettős ünnepnek ad otthont szeptember 16-án 17 órától a Városháza Díszterme, ahol bemutatják a tavaly év végén elhunyt Prof. Dr. Lukács László utolsó könyvét, valamint 50 éves munkásságának elismeréseként köszöntik dr. Demeter Zsófia egykori múzeumigazgatót is.
2024.09.13. -
Öt éves a Csoóri Társaság
Jubileumi eseményt tartott a Csoóri Sándor Társaság, amelyet öt évvel ezelőtt azért hoztak létre, hogy megőrizze, gondozza, valamint közkinccsé tegye a Csoóri életmű hagyatékát. Az esten a Sebő Együttes műsorát hallgathatták meg az érdeklődők.
2024.09.13. -
Aranyat érő beszélgetések
Folytatódott az Aranyat érő beszélgetések programsorozat. Bokros Judit vendégeiként Sztanó Hédi film és televíziós rendező, néptáncművész, valamint Székely Levente nagykövet, népzenész eddigi életútját és mindennapjait ismerhették meg az érdeklődők.
2024.09.13.
Kiállítással emlékezik a múzeum a székesfehérvári és a budapesti hősökre
A Szent István Király Múzeumban Rabok tovább… – 1956 és Székesfehérvár címmel nyílt kiállítás október 23-án délután, amely a székesfehérvári és a budapesti eseményeket párhuzamosan mutatja be. A tárlat különlegesen érdekes összeállításában fényképeket, Nagy Imre személyes tárgyait, a megtorlásban részt vállaló bíró írógépét, a Sztálin szobor fülét és korabeli, a forradalom harcaiban használt fegyvereket tekinthet meg a közönség.
2016.10.23. 19:14 |
A Szent István Király Múzeumban Rabok tovább… – 1956 és Székesfehérvár címmel nyílt kiállítás október 23-án délután, amely a székesfehérvári és a budapesti eseményeket párhuzamosan mutatja be. A tárlat különlegesen érdekes összeállításában fényképeket, Nagy Imre személyes tárgyait, a megtorlásban részt vállaló bíró írógépét, a Sztálin szobor fülét és korabeli, a forradalom harcaiban használt fegyvereket tekinthet meg a közönség.
KÉPGALÉRIA a kiállítás megnyitójáról
KÉPGALÉRIA a kiállítás megnyitójáról
Rabok tovább… – 1956 és Székesfehérvár címmel szervezett kiállítást a Szent István Király Múzeum, valamint a Városi Levéltár és Kutatóintézet. Október 23-án, a 60 éves jubileum délutánján az Országzászló téri épületben Bányai Balázs muzeológus köszöntötte a megjelenteket, és köszönetet mondott a városnak, hogy az ünnepi események sorában a tárlatot a saját megemlékezései közé sorolta.
A tárlatot dr. Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója nyitotta meg. Elmondta, hogy a kiállított képek, fotók a gyermekkorát idézték fel – így a dokumentumok mellé egy saját emléket, egy jellegzetes epizódot mesélt el 1956 eseményeire emlékezve. Hat éves volt akkor, a családjával a Margit körúton lakott, ami valóságos tűzfészek volt a forradalom utolsó napjaiban, amikor a Moszkva és a Széna teret már az oroszok és a kollaboráns magyarok uralták, de a körút és a Jurányi utca sarkán még a felkelők tartották magukat. Hetek óta a pincében éltek. A ház előtt a forradalmárok hatalmas barikádot emeltek utcakövekből, roncsokból, egyetlen autónyi járást hagyva. Egy tűzszünet alkalmával az erkélyről egy Csepel teherautó látszott, vörös keresztes zászlóval, a teherautón emberi testek (nem lehetett tudni, hogy sebesültek vagy holttestek) és fehér köpenyes emberek. A forradalmárok átengedték az autót a barikádon – ami az átérést követően lefékezett, a testek fölugráltak a platóról, géppisztolyokat vettek elő, majd a fehér köpenyeket ledobva halomra lőtték a forradalmárokat.
„Hat éves voltam, sokkolt a látvány, és gyakorta elkísér ünneptől függetlenül is. Elkísér, mint egy rémálom, mert kisgyerekként is azt éreztem: nem szeretnék egy olyan országban felnőni, ahol bármelyik pillanatban a köpenyek mögül géppisztolyt ránthatnak elő, és lelőhetnek minket. ’56-ra nem elsősorban úgy gondolok, mint egy olyan forradalomra, amit a szovjet tankok döntöttek el. A tanítása számomra az: én egy olyan országban szeretnék élni, és egy olyan országot szeretnék a gyermekeimnek örökül hagyni, ahol az egyik magyar soha többé nem fél a másik magyartól, ahol az egyik magyar soha többé nem lesz ellensége a másik magyarnak. Számomra ez ’56 igazi üzenete.” – fogalmazott dr. Szikora János.
Az ünnepélyes megnyitón ott volt Vargha Tamás honvédelmi államtitkár, dr. Cser-Palkovics András polgármester, a város alpolgármesterei és önkormányzati képviselői.
Bányai Balázs köszönetet mondott a kollégáinak a kiállítás megszervezéséért, külön kiemelve dr. Demeter Zsófia történész és dr. Csurgai Horváth József, a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatójának munkáját. Elmondta, hogy több székesfehérvári gyűjteményben található fotót is fel tudtak használni a tárlat elkészítéséhez, a kutatásokhoz, de országos intézmények is hozzájárultak a kiállítás teljességéhez – így a Magyar Nemzeti Múzeumnak, a Hadtörténeti Intézet és Múzeumnak, az 1956-os Intézetnek és a Magyar Fotográfiai Múzeumnak is megköszönte a segítséget, valamint a látvány megtervezésében és kivitelezésében közreműködő Varga Gábor Farkas grafikusművésznek és a TQE Kft-nek. Elmondta, hogy steril kiállítást igyekeztek létrehozni, képekkel, olvasni- és hallgatnivaló anyagokkal – hogy a látogatók elgondolkodjanak 1956-ról, emlékezzenek a hősökre és az áldozatokra, mind a budapestiekre, mind a székesfehérváriakra.
A tárlat párhuzamosan mutatja be a budapesti és a székesfehérvári eseményeket, felvázolva az 1950-es évek legfontosabb történéseit, a forradalom kirobbanásának előzményeit, okait és napi bontásban a forradalom eseményeit. A témákat visszaemlékezések teszik még kézzelfoghatóbbá, szemléletesebbé. A plakátok, röplapok, fotók mellett több tárgy színesíti a kiállítást: például fegyverek, ruhák, zászlók, jelvények, a megtorlásban részt vállaló bíró írógépe, Nagy Imre személyes tárgyai közül egy Rákosi címeres öngyújtó, egy töltőceruza, egy járdaszegélydarab szovjet harckocsi lánctalpainak a nyomával a székesfehérvári Fő utcáról, vagy egy vöröskeresztes doboz az Egyesült Államokból. A műtárgyak mellett rövid magyarázatok, kis történetek, valamint audioguide-os hanganyagok és egy a forradalmat bemutató dokumentumfilm segíti a látogatókat. A tárlathoz múzeumpedagógiai program kapcsolódik, a közönséget előadásokkal és beszélgetésekkel is várják a későbbiekben. A kiállítás 2017. február 26-ig tekinthető meg a Múzeum Országzászló téri épületében.