Kiállítással és konferenciával emlékeztek Bory Jenőre

Kiállítással, konferenciával emlékeztek Bory Jenő (1879-1959) szobrászművészre, építészre, festőre születésének 130. és halálának 50. évfordulója alkalmából. A rendezvények sorát a múlt héten a Budenz-házban a Szent István Király Múzeum gyűjteményéből válogatott szobrainak kiállítása nyitotta meg, szerdán pedig konferencián méltatták munkásságát.
2009.11.12. 09:10 |
Kiállítással, konferenciával emlékeztek Bory Jenő (1879-1959) szobrászművészre, építészre, festőre születésének 130. és halálának 50. évfordulója alkalmából. A rendezvények sorát a múlt héten a Budenz-házban a Szent István Király Múzeum gyűjteményéből válogatott szobrainak kiállítása nyitotta meg, szerdán pedig konferencián méltatták munkásságát.
 
Az építészek, művészettörténészek, s alkotásainak tisztelői részvételével megtartott tanácskozáson egyebek mellett a Bory-síremlékekről, az alkotó éremművészeti munkásságáról, pedagógiai tevékenységéről, a szarajevói merénylet helyszínére készített alkotásokról és tervekről, s a művész munkásságát méltató korabeli sajtóvisszhangról hangzottak el előadások. Szó volt természetesen építészetéről, s a "beton-kísérleti állomásnak" nevezett Bory-várról is. Az utóbbi Bory Jenő egyik legismertebb munkája, "építészeti formákat és méreteket öltött szobrászati alkotás", amelyet a művész-tanár saját maga épített 1912-től haláláig. A munkában felhasználta a beton széleskörű alkalmazásával kapcsolatos kutatásainak eredményeit is. Az árkádos, teraszos, szobrokkal, kupolákkal ékes építmény ma az egyik legkedveltebb turisztikai célpont Székesfehérváron. Az alkotó halála után állaga rohamosan romlott, de a Bory leszármazottaknak szerencsére sikerült nemcsak megmenteni, hanem mostanra szinte teljesen fel is újítani az épületegyüttest. Az idén az úgynevezett 100 oszlopos udvar kápolnatraktusának a tetőszerkezetét újították fel, új kovácsoltvas kaput csináltattak, s a terület önkormányzati képviselőjének támogatásával díszkivilágítást kapott az épület. Eddig a szükséges tennivalók mintegy háromnegyedét végezték el.
 
Bory Jenő 1879. november 9-én született Székesfehérváron, s ott is hunyt el 1959. december 20-án. Építészdiplomája után szobrászatot Stróbl Alajosnál, festészetet Székely Bertalannál tanult. 1906-tól állított ki. Ösztöndíjasként járt Németországban és Olaszországban, ahol Carrarában tanulta ki a márványszobor-készítést. 1911-től 1946-ig a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, emellett 1921-1944 között a Műszaki Egyetemen is tanított. 1943-45-ben a Képzőművészeti Főiskola rektori feladatait látta el. Az I. világháború során katonaként Szarajevóban művészeti alkotásokra kapott megbízást, amelyekért a király kitüntette. 1906-1944 között 185 szobrát állította ki, főleg Székesfehérváron és Budapest gyűjteményes kiállításain. Több hazai és külföldi elismerést kapott. A székesfehérvári Máriavölgyben építette fel neoromán stílusú, magyar királyszobrokkal díszített várát, amelynek kertjében saját szobrait helyezte el, míg a műteremben felesége festményei mellett más neves művészek képei is megtalálhatók.