-
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.
2011.07.01. -
Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó
Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.
2010.08.30. -
Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből
Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.
2010.06.22. -
Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen
Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.
2010.04.09.
Kiemelt terület marad az informatika az Európai Unióban
A tervek szerint Brüsszel 2007-ben már kétmilliárd eurót akar elkülöníteni IT-projektekre. Ezt az összeget további 200 millió euró egészíti majd ki az EU központi költségvetéséből. Bár a költségvetési tárgyalások még javában folynak, ám abban mindenki egyetért az uniós képviselők közül, hogy az információ-technológia, az informatika és a kommunikáció lehetnek azok a területek, illetve húzóágazatok, amelyek hosszútávon is biztosíthatják az egész Európai Unió jövőjét.
A tervek szerint Brüsszel 2007-ben már kétmilliárd eurót akar elkülöníteni IT-projektekre. Ezt az összeget további 200 millió euró egészíti majd ki az EU központi költségvetéséből.
A következő években egyre többet akar költeni informatikai, információ-technológiai (IT) és kommunikációs programokra az Európai Unió. Bár a költségvetési tárgyalások még javában folynak, ám abban mindenki egyetért az uniós képviselők közül, hogy az információ-technológia, az informatika és a kommunikáció lehetnek azok a területek, illetve húzóágazatok, amelyek hosszútávon is biztosíthatják az egész Európai Unió jövőjét. A jelenleg is tárgyalt központi költségvetés ezenkívül abban is különbözik az elődeitől, hogy 2007-től kezdődően már nem öt, hanem hét esztendőre szól majd.
Mint azt Viviane Reding, az Európai Unió médiaügyi biztosa elmondta: Európa ma piacvezetőnek tekinthető az információ-technológia területén. Ám a szakember szerint az EU nem ülhet a babérjain, sokkal inkább olyan kérdésekkel kell foglalkoznia, mint hogy hogyan lehet adott találmányokat és új eszközöket minél előbb és minél jobban értékesíteni a világpiacon, vagy hogy miként lehet visszaállítani a tudomány, ezen belül is a kutatás-fejlesztés megkopott renoméját. Viviane Reding úgy véli, ez utóbbira már csak azért is szükség van, mert kockázat nélkül, nincs haszon, de kutatás sem.
Az Európai Unió által körvonalazott terv mindenesetre rendkívül ambíciózus: egy euró befektetésből hét euró nyereséget szeretnének viszontlátni Brüsszelben. Jelenleg az EU pont az ellenkező irányba halad, mint az Egyesült Államok, ahol néhány nappal ezelőtt jelentették be, hogy megfelezik az egyetemek IT-kutatóprojektjeinek a támogatását. Az amerikaiak ezt azzal indokolták, hogy túl nagy kockázat és semmilyen garancia nincs egy-egy adott program esetében a sikerre. Tény, számos esetben volt már arra példa, hogy végül az amerikai kormánynak kellett közbeavatkoznia, mert túl költségesnek bizonyult egy kutatóprojekt.
Nemzetközi szakértők szerint azonban ezúttal másról van szó. Az iraki háború és a terrorizmus elleni harc egyre növekvő kiadásai miatt az amerikai kormány kénytelen a plusz költségeket más programok és területek kárára megspórolni. A döntés értelmében az amerikai egyetemek és kutatóintézetek IT-kutatóprogramjai csak 123 millió dollár állami támogatást kapnak a jövőben.