-
Fehérvár Szalon 2024.
A Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében nyílt meg pénteken a Fehérvár Szalon 2024 – képző-, ipar- és fotóművészeti kiállítás. Az eseményen három alkotó - Bauer István, Mounier Noémi Klára és Ujházi Péter – pályamunkáit díjazta a zsűri.
2024.09.13. -
Lukács László utolsó könyve
Kettős ünnepnek ad otthont szeptember 16-án 17 órától a Városháza Díszterme, ahol bemutatják a tavaly év végén elhunyt Prof. Dr. Lukács László utolsó könyvét, valamint 50 éves munkásságának elismeréseként köszöntik dr. Demeter Zsófia egykori múzeumigazgatót is.
2024.09.13. -
Öt éves a Csoóri Társaság
Jubileumi eseményt tartott a Csoóri Sándor Társaság, amelyet öt évvel ezelőtt azért hoztak létre, hogy megőrizze, gondozza, valamint közkinccsé tegye a Csoóri életmű hagyatékát. Az esten a Sebő Együttes műsorát hallgathatták meg az érdeklődők.
2024.09.13. -
Aranyat érő beszélgetések
Folytatódott az Aranyat érő beszélgetések programsorozat. Bokros Judit vendégeiként Sztanó Hédi film és televíziós rendező, néptáncművész, valamint Székely Levente nagykövet, népzenész eddigi életútját és mindennapjait ismerhették meg az érdeklődők.
2024.09.13.
Kincsek és titkok - január 15-ig még látható a Szent István Király Múzeumban
A Kincsek és titkok elnevezésű tárlaton az érdeklődők a nagyszentmiklósi aranylelet, a bécsi szablya és a prágai Szent István-kard hű másolatait is megtekinthetik 2017. január 15-ig.
2017.01.12. 07:50 |
A Kincsek és titkok elnevezésű tárlaton az érdeklődők a nagyszentmiklósi aranylelet, a bécsi szablya és a prágai Szent István-kard hű másolatait is megtekinthetik 2017. január 15-ig, hétfő kivételével naponta 10 és 18 óra között.
A nagyszentmiklósi aranykincs 1799-ben árokásás közben került elő Nagyszentmiklós határában: a felbecsülhetetlen értékű kincset jelenleg a bécsi Kunsthistorisches Museumban őrzik, azonban a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonában lévő hű másolatokat most a székesfehérvári nagyközönség is megcsodálhatja. A kincs előkerülése óta eltelt 200 évben a tárgyak eredete heves viták tárgyát képezte, amelyet a sok elmélet is bizonyít. Az elmúlt két évszázadban három népcsoporthoz is kötötték a leletegyüttest: a 8. századi avarokhoz, a 9. századi dunai bolgárokhoz, illetve a honfoglaló magyarokhoz. A ma elfogadott tudományos elmélet szerint a kincsegyüttes az avar fejedelmi kincstár része lehetett.
A kiállításra ellátogatóknak különleges élményt biztosít a prágai Szent István-kard hű másolata is, amelyet első királyunk, Szent István tulajdonaként tartanak számon. A kardot a feltételezések szerint Gizella királyné hozhatta magával hozománya részeként. A fegyver soha nem került földbe, az Árpádok királyi kincstárában, a bazilika alapítása után Fehérváron őrizték. A kard külföldre kerüléséről két kutatást tartanak számon. Az egyik elmélet szerint 1270-ben, IV. Béla halála után lánya, az új királlyal, V. Istvánnal szemben álló Anna vitte magával a kincstár több darabjával együtt vejéhez, II. Ottokárhoz Prágába. Egy másik feltételezés szerint a kardot 1353-ban Nagy Lajos küldte más Szent István ereklyékkel együtt IV. (Luxemburgi) Károly német-római császár és cseh király prágai udvarába ajándékként. Ezt követően prágai Szent Vid székesegyház tulajdonába került, ahol ereklyeként őrzik – hű másolata a Szent István Király Múzeum tulajdonát képezi.
A kétnyelvű (magyar és angol) tárlaton a látogatók a fentieken túl néhány eredeti lelettel is illusztrálva, interaktív eszközökkel nyerhetnek betekintést az avarok és a honfoglaló magyarok történetének, viseletének, ötvösművészetének kérdéseibe is.
A kiállításra ellátogatóknak különleges élményt biztosít a prágai Szent István-kard hű másolata is, amelyet első királyunk, Szent István tulajdonaként tartanak számon. A kardot a feltételezések szerint Gizella királyné hozhatta magával hozománya részeként. A fegyver soha nem került földbe, az Árpádok királyi kincstárában, a bazilika alapítása után Fehérváron őrizték. A kard külföldre kerüléséről két kutatást tartanak számon. Az egyik elmélet szerint 1270-ben, IV. Béla halála után lánya, az új királlyal, V. Istvánnal szemben álló Anna vitte magával a kincstár több darabjával együtt vejéhez, II. Ottokárhoz Prágába. Egy másik feltételezés szerint a kardot 1353-ban Nagy Lajos küldte más Szent István ereklyékkel együtt IV. (Luxemburgi) Károly német-római császár és cseh király prágai udvarába ajándékként. Ezt követően prágai Szent Vid székesegyház tulajdonába került, ahol ereklyeként őrzik – hű másolata a Szent István Király Múzeum tulajdonát képezi.
A kétnyelvű (magyar és angol) tárlaton a látogatók a fentieken túl néhány eredeti lelettel is illusztrálva, interaktív eszközökkel nyerhetnek betekintést az avarok és a honfoglaló magyarok történetének, viseletének, ötvösművészetének kérdéseibe is.