-
Járművek megáldása
Szent Kristóf búcsú lesz július 25-én Maroshegyen a Szent Kristóf templomban. A csütörtökön 18 órakor kezdődő szentmisét Matusz Hugó, a Pannonhalmi Főapátság perjele, Tóth Tamás atyával közösen mutatja be. A mise után a vásártéren Szent Kristóf, az utazók védőszentjének áldását kérik járműveikre.
2024.07.18. -
Hungarikum klubkoncert
Új és egyre jobb régi dalokkal várja a közönséget a Hungarikum együttes. A szabadtéri klubkoncert július 18-án, csütörtökön 19 órakor a Hiemer-ház Gesztenyés udvarában lesz.
2024.07.18. -
Tájképek és csendéletek
Egy apa-lánya alkotó páros festményeiből nyílt kiállítás a VOKE Vörösmarty Mihály Művelődési Házban. Pintér László és Pintér Zsuzsanna az eredendőt hozta el tájképeivel és csendéleteivel Székesfehérvárra.
2024.07.17. -
Áldozati állatok a koporsókon
Áldozati állatok a koporsókon, különleges leletek kerültek elő a kora avar kori sírokból Csákberényben. Negyedik alkalommal indult tervásatás Csákberényben az Arató-szérűn.
2024.07.17.
Királykúti esték: 200 éve született Madách Imre
Madách Imre születésének kétszázadik évfordulójára emlékezünk idén, a magyar irodalom egyik legnagyobb alakját számos kulturális esemény – kiállítás, előadás – idézi meg az év során.
Az Alsósztregován született költő, író, ügyvéd és politikus fő műve, Az ember tragédiája nyomán az egyik legismertebb drámaszerzőnk: „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál” – a szállóigévé lett citátumról jó eséllyel sokan tudják, honnan származik. A Tragédiát számos nyelvre lefordították, színpadi változatát Magyarországon és külföldön is rendszeresen műsorra tűzik. Az alkotás megírása óta sem veszített aktualitásából, a darabnak számos kortárs feldolgozása létezik filmen és színpadon is. A székesfehérvári Vörösmarty Színház Az ember tragédiája 2.0 című előadásában például négy kortárs szerző „gondolta tovább” Madách által felvetett kérdéseket.
Az anyanyelve mellett hat idegen nyelven (német, francia, szlovák, angol, latin, ógörög) tudó Madách fő műve mellett több más drámát is írt, és lírikusként is ismerték, korának irodalmát és költészetét jól ismerő, művelt ember volt. A pesti egyetemen a bölcsészet után jogot hallgatott, ügyvédi vizsgát tett, közpályán dolgozott. A szabadságharcban életét végigkísérő szívbaja miatt tevékenyen nem tudott részt venni, mégis börtönbe került egy évre, mert csesztvei birtokán szabadságharcosokat rejtegetett. A fogság idején házassága, felesége hűtlensége miatt tönkre ment, a csalódás évekre meghatározta kedélyállapotát. Történelmi, filozófiai tanulmányokat, politikai szatírákat írt, megírta Mózes című drámáját, és 1859-60-ban végleges formába öntötte a Tragédiát, amelynek megjelenése után a Kisfaludy Társaság tagjává választotta Madáchot: ez volt az egyetlen nyilvános ünneplés, amelyben a költő életében részesülhetett.
A Királykúti esték szeptember első őszi alkalmán a Fehérváron gyakori vendég Praznovszky Mihály tart előadást Madách Imre munkásságáról. A korábban a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójaként tevékenykedő irodalomtörténész az egyik legjobb ismerője a magyar drámairodalom kiemelkedő szerzőjének, számos tanulmányban publikálta a vele kapcsolatos kutatásainak eredményét.
A Királykúti esték szeptember 14-én, csütörtökön 18 órai kezdettel várja az érdeklődő közönséget a Királykút Emlékházban, a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ, valamint a Vörösmarty Társaság közös szervezésében. A részvétel ingyenes.