A spanyol törvényhozás egyhangúlag kiszavazta azt a cikkelyt a készülő dohányzásellenes törvényből, amely lehetővé tette volna kijelölt dohányzóterületek létesítését a munkahelyeken. A spanyol szabályozás illeszkedik az európai trendhez. Az elmúlt másfél évben az Európai Unió legtöbb országában szigorú dohányzásellenes intézkedéseket hoztak, többnyire egyszerre alkalmazva az adminisztratív tiltást és a gazdasági "szankciót", az áremelést.
A spanyol törvényhozás egyhangúlag kiszavazta azt a cikkelyt a készülő dohányzásellenes törvényből, amely lehetővé tette volna kijelölt dohányzóterületek létesítését a munkahelyeken.
A január elsején életbe lépő jogszabály szerint a 100 négyzetméternél nagyobb alapterületű bárokban és vendéglőkben légkondicionáló berendezéseket kell felszerelni, illetve a terület legkevesebb 70 százalékát nemdohányzónak kell nyilvánítani. A törvény tiltja a munkahelyi dohányzást, és azt is, hogy 16 évesnél fiatalabbaknak dohányárut adjanak el.
A spanyol szabályozás illeszkedik az európai trendhez. Az elmúlt másfél évben az Európai Unió legtöbb országában szigorú dohányzásellenes intézkedéseket hoztak, többnyire egyszerre alkalmazva az adminisztratív tiltást és a gazdasági "szankciót", az áremelést.
Franciaországban elsősorban a dohánytermékek árának emelésével vették fel a harcot a dohányzás ellen, de úgy tűnik sikertelenül: a legutóbbi, 20 százalékos áremelés után nem csökkent a füstölők száma a francia vendéglőkben és kávézókban.
A brit vezetés eleinte tartózkodott a teljes tiltástól, arra kérte a munkáltatókat, hogy önként váljanak füstmentessé. A kormány azonban változtatott álláspontján, s immár a teljes tiltás híve. A briteknél a 65 évnél fiatalabb felnőttek 30 százaléka dohányos. Skóciában a dohányzás teljes tilalmát 2006 tavaszától vezetik be.
Írországban 2004 márciusában lépett életbe a szigorú dohányzás ellenes szabályozás, itt a teljes tiltás nem érinti a vendéglátóipar egészét, türelmi időt szabtak meg.
Olaszország januártól tiltotta meg a közintézményekben és a szórakozóhelyeken a dohányzást. A tiltást sokan nem tartják be, ám hatása mégis érezhető: a dohánytermékek forgalmazói szerint az év eleje óta 20 százalékkal csökkent a forgalmuk.
Hollandiában 2004 januárja óta nem lehet rágyújtania vonatállomásokon, vonatokon, valamint a közintézmények irodáiban, mellékhelyiségeiben. A kormány szeretné elérni, hogy öt éven belül 5 százalékkal csökkentjen a dohányzók száma. Jelenleg a holland felnőtt lakosság 30 százaléka nikotinfüggő.
Mi is a cigaretta tulajdonképpen?
A cigaretta apróra vágott dohánylevéllel töltött papírhenger, melynek egyik végére egy szűrőt (filter) helyeznek. A cigarettát két dohánylevél fajtából keverik össze: a sárgásabb, fényes levéldarabok 2-3 % nikotint tartalmaznak, míg a barnás a magasabb nikotintartalmú dohány (3-4 %-os).
Bizonyos márkáknál aromás, de kevesebb mint 2 % nikotint tartalmazó ún. keleti dohánnyal is "fűszerezik" a cigarettát. A dohányok elegyén kívül a tartalmaznak még márkánként különböző arányban adalék anyagokat is. Az adalék anyagoktól a cigaretta íze kellemesebb és jellegzetes, van közöttük oldószer a nikotin számára, a tartósításhoz cukor, és aromák.
A különböző összetevők kölcsönhatása miatt sok ártalmatlan összetevő mérgezővé válhat, a cigarettát meggyújtva pedig káros égéstermékek keletkeznek. A nikotintartalmat és a cigaretta papír égéséből eredő kátránytartalmat a burkoló papír minőségével és a dohány szárításának hőmérsékletével tudják változtatni. A filterek feladata, hogy a belélegzett füstből a kátrányt és a pórusaiknál nagyobb részecskéket felfogják, ezenkívül hűtik a füstöt, csökkentve a káros hőhatást.
A szervezetbe más összetételű füst kerül a cigaretta égő végéről és a szájban lévő részen át. A gázelegyben tartalmaz többek között nikotint, kátrányt, policiklikus aromás szénhidrogéneket, szén-monoxidot, fenolt, benzpirént, formaldehidet, nitrogén-oxidokat és nitrózamint. A cigaretta nikotintartalmának 30-60 %-a kerül a dohányfüstbe és a szippantás gyorsaságától és mélységétől függően ennek 20-90 %-a jut a szervezetbe. A nikotin kis része a vizelettel kiválasztódik, nagyobb része a tüdőben, vesében, májban bomlik le.
A szén-monoxid sokkal könnyebben kötődik a vörösvértestek oxigénszállító hemoglobinjához, mint az oxigén. Emiatt erős dohányosokban a vér oxigénszállító képessége 15 %-kal is csökkenhet, vagyis tartós oxigénhiányban élnek. Más alkotórészek irritálnak, a légutakba, szembe kerülve köhögést, könnyezést váltanak ki, több százról pedig kimutatták, hogy rákkeltő. A kátrány a cigaretta meggyújtásakor keletkező anyag, ez színezi el sárgásbarnára a fogakat és az ujjakat.
A cigaretták átlagos kátrány-, szén-monoxid- és nikotintartalmát szigorú rendeletek szabályozzák. Sajnos az alacsonyabb kátránytartalom maga után vonja a nikotin mennyiség csökkenését is, ami miatt a rutinos dohányosok az ilyen cigarettákat még intenzívebben és mélyebben szívják le. Tehát semmivel sem kevésbé károsak az alacsonyabb kátránytartalmú cigaretták.
