Az L. Simon László szerkesztésében megjelent Klebelsberg – Kornis – Hóman A két világháború közötti kultúrpolitikusok székesfehérvári szobrai című kötet kapcsán Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, dr. Demeter Zsófia történész, dr. Cser-Palkovics András polgármester, L. Simon László József Attila-díjas író, szerkesztő, országgyűlési képviselő, Ujváry Gábor történész, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár intézetvezetője szólt az akkori politikai életről, a történelmi helyzetről, valamint a kultúrpolitika és történelemtudomány kiemelkedő személyiségeiről, a 2013-ban és 2014-ben megvalósult és a 2015-ben meghiúsult szoborállításokról.
Kerekasztal-beszélgetés keretében mutatták be szerdán a Klebelsberg – Kornis – Hóman A két világháború közötti kultúrpolitikusok székesfehérvári szobrai című kötetet a Városháza Dísztermében. A beszélgetést vezető dr. Csurgai Horváth József bevezetőjében kiemelte, Székesfehérvár olyan szerencsés helyzetben van, hogy több vallási és közoktatási miniszter is kötődik a városhoz. A Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója röviden beszélt arról, hogy a két világháború között a város dinamikus fejlődésen ment keresztül, amelyet a fehérváriak nemcsak könyvekből ismernek, hanem a családi hagyományok mellett a város épületei, közművelődési intézményei, köztéri alkotásai révén egyaránt.
Klebelsberg - Kornis - Hóman - könyvbemutató a Városházán
„Klebelsberg szobrát 2013-ban, Kornisét pedig 2014-ben adtuk át. Hóman Bálint személye viszont komoly, még a nemzetközi nagypolitikát is megérintő viták kereszttüzébe került, ezért az őt megörökítő alkotás székesfehérvári felállítása elmaradt.” – olvasható a könyv előszavában. A 148 oldalas, 47 képpel illusztrált kötet három fejezetre tagolódik. A szerkesztő, L. Simon László esszéin túl Klebelsberg Kuno 1924-es írása, Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének Kornist méltató beszéde, valamint Ujváry Gábor történésznek Hóman életútját és munkásságát értékelő esszéje olvasható. L. Simon László a kiadvány ismertetése kapcsán kiemelte azt a beszélgetést, amelyet Pető Hunor Munkácsy-díjas képzőművésszel folytatott a Hóman-szoborról és napjaink köztéri szobrászatáról. A kiadvány két nyelven, magyar és angol tartalommal jelent meg.
Az intézmények, szobrok, köztéri alkotások emlékezetpolitikai jelentőségéről Schmidt Mária szólt. Mint mondta, az első világháborút és a trianoni döntést követően a kultúrpolitikusok olyan korban vállaltak magukra kultúraszervező feladatokat, amikor a magyarságot arra ítélték, hogy ne legyen. A Terror Háza Múzeum főigazgatója hozzátette, e három személyiség magasra tette a lécet mind a történelemírásban, mind a kultúrpolitikában egyaránt. Ma is kézzelfogható eredményeiket, teljesítményüket 1945 után teljesen törtölték. A múlt lényege, hogy megismerjük, levonjunk valami tanulságot, és megnézzük, hogy teljesítményük mivel gazdagította a magyarságot.
Dr. Ujváry Gábor történész Hóman Bálint kapcsán a történészi, a politikusi és az alkotói személyiségről beszélt. Mint mondta, Hómant történészként rehabilitálták, politikusként nem. Bár kultúrpolitikusként fontos munkát végzett, a nagypolitikában viszont olyan döntésekhez adta a nevét, amely ma vállalhatatlan, mégis egy emberről van szó, akinek tevékenységét egészben kell vizsgálni. Dr. Demeter Zsófia történész Klebelsberg, Kornis és Hóman székesfehérvári kötődéseiről szólt részletesen, és előadásában felidézte azon egykori diákok élményeit, akik részt vettek az 1938-as ünnepi év eseményein.
Székesfehérvár intézményeinek, köztéri alkotásainak jórésze született ebben az időszakban, és a város életében maradandó emléket eredményeztek a 2013-as, 2014-es szoboravatások és a 2015-ben elmaradt szoborállítás is. Dr. Cser-Palkovics András polgármester felidézte, hogy a kultúrpolitika területén eredményesen dolgozó három személynek a Bartók Béla téren állítottak volna emléket, azon intézmények előtt, amelyek munkásságuknak köszönhetően gyarapították a várost. A ma már megújult közösségi tér szolgálja tovább a fehérváriakat. A 2015-ben zajlott Hóman-szobor vita kapcsán a polgármester sajnálatát fejezte ki, hogy akik vitáztak, azok nem bírtak lokális ismerettel, tudással. Az akkor kialakult helyzetről, mind hazai és nemzetközi megítéléséről, megfelelő időtávlatból kell majd visszatekinteni egykor a történészeknek, politikusoknak, jogászoknak egyaránt. A város vezetője a Ciszter gimnázium lépcsőjén lefelé induló Klebelsberg Kunot ábrázoló szobor kapcsán elmondta, a diákok a szívükbe zárták, és bizony az államférfi kezében tartott akta egyik széle jócskán kifényesedett és megkopott az elmúlt évek alatt. A dolgozat és vizsga előtt állók úgy vélik, szerencséjük lesz, ha hozzáérnek. Nagyon remélem, nemcsak szerencsét hoz, de a megteremtett értékekkel tudást is, zárta gondolatait a polgármester.
