Kohéziós politika 2007-2013: A Bizottság jóváhagyja Magyarország nemzeti stratégiáját és prioritásait

Az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa, Danuta Hübner, és Vladimír ©pidla, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és az esélyegyenlőségért felelős biztos gratulált Magyarországnak ahhoz, hogy sikerült megállapodnia az Európai Bizottsággal a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó, kohéziós politikával kapcsolatos nemzeti tervről és prioritásokról.

A magyar hatóságok nemzeti stratégiai referenciakeretükben ismertetik azt, hogy mire fordítják azt a 25,3 milliárd euró összegű európai uniós támogatást, amelyet a következő 7 év során az ország régióiban a növekedés és a munkahelyteremtés elősegítésére kapnak. A magyar nemzeti stratégiai referenciakeret pontjairól – köztük a prioritásokról, az indikatív éves elkülönítésekről és az operatív programokról – szóló európai bizottsági határozat kiadásával az elfogadási eljárás a végéhez ért.

„Nagy örömömre szolgál, hogy a magyar nemzeti stratégiai referenciakeretben nagyobb arányú kötelezettségvállalás szerepel a növekedést és a munkahelyteremtést célzó lisszaboni stratégiával kapcsolatban. A beruházások több, mint 55%-a a lisszaboni stratégiához kapcsolódó kiadásokat érinti. Ez is azt bizonyítja, hogy Magyarország elkötelezett a lisszaboni stratégia mellett. Biztos vagyok abban, hogy a kohéziós programok eme új generációjával nagy lépést tehetünk a magyar régiók versenyképességének növelése felé” – tette hozzá Danuta Hübner.

Vladimír ©pidla szerint „A magyar stratégia másik eleme az a szilárd kötelezettségvállalás, amelyet az ország az emberi erőforrásokba való befektetés minőségére és intenzitására vonatkozóan tett. Ez újfent azt igazolja, hogy az európai reformprogram középpontjában a több és jobb munkahely teremtése áll. A Magyarország által kitűzött prioritásoknak köszönhetően a munkavállalók könnyebben alkalmazkodhatnak a változó körülményekhez. Emellett a stratégia lendületet ad a foglalkoztatásnak és elősegíti a társadalmi integrációt.”

Az a (jelenlegi áron számított) 25,3 milliárd euró, amelyre Magyarország a 2007–2013-as programozási időszakban az Európai Unió kohéziós politikája értelmében jogosult, a stratégiai dokumentumban meghatározott keret szerint használható fel.

A lisszaboni menetrend célkitűzéseit szem előtt tartva a magyar feljesztési stratégia átfogó célkitűzései között a fenntartható fejlődés és a megnövekedett foglalkoztatottság szerepel. A fenntartható növekedést olyan, a versenyképesség javítását célzó különleges célkitűzések megvalósításával kell elérni, mint a tudásalapú gazdaság megerősítése, az üzleti környezet feljesztése és gazdasági alapjának kiszélesítése. A cél az, hogy 2015-ig a vállalkozások által termelt hozzáadott értéket 10%-ot meghaladó mértékben sikerüljön növelni.

A megnövekedett foglalkoztatottság a következő célok megvalósításával érhető el: a munkaerő-kínálat növelése a foglalkoztathatóság javításával és a munkaerőpiaci aktivitás fokozásával, a munkaerő-kereslet növelése a munkahelyteremtés ösztönzésével és olyan munkaerőpiaci környezet fejlesztésével, amely biztosítja a kínálat és a kereslet közötti egyensúlyt. A nemzeti stratégiai referenciakeret célja, hogy 2015-ig 4%-al növekedjen a közszférán kívül dolgozók létszáma.

A magyar nemzeti stratégiai referenciakeret is hangsúlyozza, milyen fontos szerepet tölt be a kohéziós politika a fontosabb közszolgálati rendszerek – beleértve a nyugdíjrendszert, a társadalom- és egészségbiztosítási rendszert valamint az oktatást – szerkezeti reformjainak támogatásában. Emellett a 2007–2013-as időszakban Magyarországnak egyértelmű prioritásként kell kezelnie az Európai Unió környezetvédelmi – különösen a szennyvízzel és az ivóvízzel kapcsolatos – jogszabályainak nemzeti jogba való átültetésével kapcsolatos határidők betartását. A közlekedési szektorban is fontos beruházásokat kell megvalósítani, amelyek célja, hogy a TEN-T hálózat kiemelt jelentőségű tengelyeken megvalósítandó projektjeinek támogatásával javuljon az ország nemzetközi megközelíthetősége, vasút és közúti beruházásokkal pedig javuljon a régiók megközelíthetősége és fejlődjenek a fenntartható közlekedési módok.

A stratégia másik célja, hogy megoldást találjon a magyarországi régiók között oly jellemző egyenlőtlenségek problémájára. A kiegyensúlyozott területfejlesztés a regionális növekedés központjainak fejlesztésével, a vidékfejlesztéssel valamint a fejletlen kistérségek felzárkóztatásával valósítható meg.

A nemzeti stratégiai referenciakeret célkitűzései hat tematikus illetve területi prioritás, valamint 15 operatív program köré csoportosulnak. A prioritások között szerepel a gazdasági fejlődés, a közlekedés fejlesztése, a társadalmi megújulás, a környezet és az energia kérdése, a területfejlesztés és az államreform. Az operatív programok hét regionális, illetve nyolc ágazati programból állnak.

Az operatív progamokról a magyar hatóságok és az Európai Bizottság között zajló tárgyalások jó ütemben haladnak. Az operatív programok elfogadására várhatóan legkésőbb 2007 nyarán kerül sor.

A nemzeti stratégiai referenciakeret felállítása során a tagállamoknak szem előtt kell tartaniuk a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó közösségi iránymutatásokat, amelyek különös hangsúlyt fektetnek az innovációra, a kutatásra és a technológiai fejlesztésre, az információs társadalomra, a környezetvédelemre, a megújuló energiaforrásokra és a több és jobb munkahely teremtésére. A nemzeti stratégiai referenciakeret emellett szorosan kapcsolódik az egyes tagállamok nemzeti reformprogramjaihoz, amelyek meghatározzák a munkahelyteremtésről és növekedésről szóló lisszaboni stratégia célkitűzéseinek megvalósításához szükséges intézkedéseket.