-
Megszólalnak a harangok
A nemzetközi gyertyagyújtási akcióhoz idén is csatlakozik Székesfehérvár. A Krajczáros Alapítvány immár 15. alkalommal hívja a Kárpát-medencei szervezeteket és a fehérváriakat, hogy november 11-én 11 órakor minél több helyszínen lobbanjon fel a gyertya és a mécses lángja a harctereken elesett katonák emlékére. A közös gyertyagyújtás alkalmával megszólalnak a Székesfehérvári Egyházmegye templomainak harangjai is.
2024.11.08. -
Zárul az orgonaünnep
Teleki Miklós orgonaművész november 9-i, szombati koncertjével zárul a II. Székesfehérvári Orgonaünnep, melynek két korábbi koncertjén Szotyori Nagy Gábor, illetve Kuzma Levente szólaltatta meg a fehérvári evangélikus templom kiváló orgonáját.
2024.11.08. -
A Királyi koronázóváros festője
Megjelent Halmay Tivadar: A Királyi koronázóváros festője című könyve. A festőművész ezúttal városunk történelmi múltját ábrázoló alkotásait gyűjtötte egy kötetbe.
2024.11.08. -
Pálos Olvasókönyv
A Szent István Művelődési Házban bemutatták a Pálos Olvasókönyv kötetet. Az esten Bakonyi István irodalomtörténész a könyv szerzőjével Sudár Annamáriával beszélgetett.
2024.11.08.
Költészet napi közvéleménykutatás - interneten olvassuk már a verseket is
Hazánkban közel ötven éve, 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük a költészet napját. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és versenyekkel tisztelgünk a tragikus sorsú poéta emléke és a magyar líra előtt. Az Echo Szociológiai Kutatóintézet az Alba Radar lakossági kutatás program részeként a versekhez való viszonyukról kérdezte a fehérváriakat.
2012.04.11. 08:08 |
Hazánkban közel ötven éve, 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük a költészet napját. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és versenyekkel tisztelgünk a tragikus sorsú poéta emléke és a magyar líra előtt. Az Echo Szociológiai Kutatóintézet az Alba Radar lakossági kutatás program részeként a versekhez való viszonyukról kérdezte a fehérváriakat.
Az adatfelvétel során elért reprezentatív minta alapján kiderült, hogy a verseskötetek az emberek háztartásában ugyanolyan magas arányban megtalálhatók, mint más könyvek vagy nyomtatványok, a megkérdezettek 53 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egy-két verseskötete van otthon, további 27 százalékuknál több ilyen kötet is van otthon a polcokon. Ahonnan teljesen hiányoznak a verseskötetek a háztartásból, a fehérváriak egyötödét teszik ki. A válaszokat alapvetően két demográfiai jellemző határozza meg, az életkor és az iskolai végzettség. Megállapítható, hogy míg a 35 év alatti fiatalok esetében mindössze 8 százalékban hiányoznak a verseskötetek otthonról, a középkorú lakosok esetében ez az arány már 13 százalék, a 60 éven felüliek esetében viszont már eléri az 50 százalékot is. A legtöbb verseskötet – ahogy az várható volt – a diplomás háztartásokban van, itt a megkérdezettek 60 százaléka mondta, hogy több is van otthon, s további 37 százalékban egy-két verseskötet található. Az érettségivel nem rendelkező családokban ugyanakkor csak minden másodikban van egyáltalán verseskötet, jellemzően egy-két könyvről van szó.
A passzív szabadidős tevékenységek struktúrájában az utóbbi évtizedekben a könyvek olvsását folyamatosan háttérbe szorította a televízió illetve az utóbbi években a számítógép előtt töltött idő, ennek pedig részben áldozatul esett a versek olvasása is. Arra a kérdésre, hogy „milyen gyakran szokott Ön szabadidejében verseket olvasni?” a fehérvári lakosok közül senki sem mondta, hogy ez hetente jellemezné, s mindössze 5 százalékuk említette, hogy minden hónapban szokott verset 5 olvasni. A többségük (53 százalék) saját bevallása szerint ennél ritkábban olvas verset, 42 százalékuk pedig sohasem teszi ezt.
Függetlenül attól, hogy a megkérdezett székesfehérváriak 42 százaléka soha nem olvas verseket, az emberek háromnegyedének van kedvenc költője, érdekes módon éppen a több verset olvasó fiataloknak van kevésbé kedvenceik, míg az idősebbeknek inkább.