Az uniós költségvetési források lefaragása miatt komoly veszélybe került a transzeurópai hálózatok fejlesztése. Paolo Costa, az Európai Parlament közlekedésügyi bizottságának elnöke szerdán aggodalmának adott hangot, hogy a Transzeurópai Közlekedési Hálózatok (TEN) keretében megvalósuló 30 kiemelt uniós államközi beruházásból legfeljebb öt vagy hat projekt kaphat megfelelő közösségi támogatást. Az ok: a tagállamok tavaly decemberben nem szavaztak meg elég pénzt az EU 2007-2013-as költségvetése számára.
Az uniós költségvetési források lefaragása miatt komoly veszélybe került a transzeurópai hálózatok fejlesztése. Paolo Costa, az Európai Parlament közlekedésügyi bizottságának szocialista elnöke szerdán aggodalmának adott hangot, hogy a Transzeurópai Közlekedési Hálózatok (TEN) keretében megvalósuló 30 kiemelt uniós államközi beruházásból legfeljebb öt vagy hat projekt kaphat megfelelő közösségi támogatást. Az ok: a tagállamok tavaly decemberben nem szavaztak meg elég pénzt az EU 2007-2013-as költségvetése számára.
A decemberi alku eredményeképpen az – egyébként 2020-ig futó – TEN-program következő hétéves büdzséje mintegy kétharmadával csökkent. A Bizottság által a 2007-2013 költségvetési időszakra a TEN-programra javasolt összeg ugyanis 20,35 milliárd euró volt, amely a Tanács decemberi javaslata értelmében körülbelül hat milliárd euróra csökkent. (A projekt összköltsége egyébként 2020-ig mintegy 225 milliárd euró, ennek nagyobb részét azonban a tagállamoknak kell előteremteniük.)
Costa szavait visszhangozva szerdán Jacques Barrot közlekedési biztos is úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a közösségi támogatás összege lecsökken, az Unió kénytelen lesz a programok nagyobbik részéről lemondani.
Pesszimistán nyilatkozott a transzeurópai hálózatra szánt közösségi támogatás hiánya miatt az elmúlt héten Loyola de Palacio korábbi közlekedési biztos is. Az Európai Parlament közlekedési bizottságával folytatott megbeszélését követően a volt biztos hangsúlyozta: a transzeurópai hálózat kiemelten fontos egész Európa számára, amelynek megvalósíthatósága azonban most komolyan veszélybe került. „A belső piac megteremtése kulcsfontosságú az EU gazdasága szempontjából, de mit ér a belső piac egy jó közlekedési hálózat nélkül?” – tette hozzá. Loyola de Palacio egyébként jelenleg a Lyon-Budapest vasútvonal koordinátora. (Emlékezetes, hogy tavaly júliusban hat európai koordinátort – köztük Balázs Péter volt uniós biztost – nevezett ki az Európai Bizottság a transzeurópai közlekedési hálózati program megvalósításának felgyorsítására.)
Az Európai Parlament jelenleg heves alkudozást folytat a tagállamokkal a 2007-2013-as költségvetés kiadási oldalának növeléséért. Az uniós költségvetési források csökkentését ugyanis a tagállami kiadások növelésével lehetne elsősorban ellensúlyozni, amire azonban az államok egyelőre nem mutatnak különösebb hajlandóságot. A Parlamentnek szándékában áll plusz egymilliárd eurót kérni az Európai Beruházási Banktól is, hosszútávú kölcsöngaranciák formájában.
Úgy tűnik, hogy a nehézségek ellenére igen nagy a valószínűsége annak, hogy a Lyon-Budapest gyorsvasút vonal viszont mindenképpen megépül. A Financial Times értesülései szerint ugyanis, amennyiben nem is lesz lehetőség mind a 30 projekt finanszírozására, nagy valószínűséggel az alábbi projektek folytatódhatnak majd: Berlin-Palermo-Szicília, Spanyolország-Franciaország (át a Pireneusokon), Párizs-Strasbourg-München-Pozsony, Lyon-Budapest és Varsó-Helsinki, keresztül a balti államokon. (A TEN program elsősorban autópálya- és vasútfejlesztést takar, de tartalmaz a projekt energia-infrastruktúrát és egy látványos, 3,3 km hosszú hidat is a Messinai-szoros felett.) Az említett projektek is mintegy 8 milliárd euróba kerülnének csak az Unió számára.
A Transzeurópai Közlekedési Hálózat kialakításának ötlete egyébként a nyolcvanas évek végére nyúlik vissza, jogi alapját végül a maastrichti szerződés teremtette meg. A program elején kijelölt prioritások idővel fokozatosan bővültek, illetve módosultak (az 1994-ben elfogadott tizennégyes lista 2003-ra már harminc kiemelt projektet tartalmazott).
A TEN program jelenlegi kiemelt beruházásainak listája a következő:
1. Berlin-Verona/Milánó-Bologna-Nápoly-Messina-Palermo vasútvonal
2. Párizs-Brüsszel/Brüsszel-Köln-Amszterdam-London nagysebességű vasút
3. Délnyugat-európai nagysebességű vasút (Lisszabontól a franciaországi Tours-ig)
4. Keleti vonalú nagy sebességű vasút (Párizs-Luxemburg-Mannheim)
5. Betuwe-vonal
6. Lyon-Trieszt-Divaca/Koper-Divaca-Ljubljana-Budapest-ukrán határ gyorsvasút (A
Ljubljana-Budapest vonal 2015-ig)
7. Igumenitsza/Patrasz-Athén-Szófia-Budapest autópálya (Nagylak-Nagyszeben (Sibiu)
szakasz 2007-ig)
8. Portugália/Spanyolország-Európa multimodális (vasúti-közúti) tengely
9. Cork-Dublin-Belfast-Stanraer vasút
10. Malpensa (Milánó) repülőtér (2001-ben elkészült)
11. Az Öresund-tengerszorost átívelő híd (2000-ben átadták)
12. Északi háromszög vasút/közút (Svédország-Finnország-orosz határ)
13. Brit-ír-Benelux közúti projekt
14. Nyugati-parti fővonal
15. Galileo műhold-navigációs program
16. Sines-Madrid-Párizs tehervonat vasúti vonal
17. Párizs-Strasbourg-Stuttgart-Bécs-Pozsony gyorsvasút
18. Rajna/Majna-Duna folyami hajózási útvonal (Palkovicovo-Mohács szakasz 2014-ig)
19. Az Ibériai-félszigeten közlekedő nagysebességű vasút összekapcsolása
20. Fehmarn Belt vasútvonal (Dánia-Észak-Németország)
21. Tengeri autópályák (Balti-tenger, Nyugat-Európa, Délkelet-Európa, Délnyugat-Európa)
22. Athén-Szófia-Budapest-Bécs-Prága-Nürnberg/Drezda vasútvonal (Budapest-Bécs útvonal határátlépő szakasz 2010-ig)
23. Gdansk-Varsó-Brno/Pozsony-Bécs vasútvonal
24. Lyon-Genova-Basel-Duisburg-Rotterdam/Antwerpen vasútvonal
25. Gdansk-Brno/Pozsony-Bécs autópálya
26. Írországot Nagy-Britanniával és az európai kontinenssel összekötő vasúti-közúti projekt
27. „Baltica-vasút” Varsó-Kaunas-Riga-Tallinn-Helsinki között
28. „Eurocaprail” Brüsszel-Luxemburg-Strasbourg vasút
29. Ión és Adriai-tenger között húzódó intermodális folyosó vasúti projektje
30. Szajna-Schelde belföldi folyami hajózási projekt
