-
Búcsúünnep a Zsolt utcában
Gyerekeknek szóló kézműves foglalkozással indult az idei Krisztus Király Napok, a Zsolt utcai templomban és annak közösségi házában. A kicsik mézeskalácsot sütöttek, asztali díszeket, adventi koszorúkat készítettek szombat délelőtt. Az Krisztus Király Templomhoz kapcsolódó búcsúünnep eseményei késő délután folytatódnak.
2024.11.23. -
Pro Theatro-díj
Székesfehérvár kulturális, táncművészeti értékeinek gyarapítása érdekében végzett kiemelkedő munkája elismeréseként Pro Theatro-díjat adományozott Székesfehérvár Közgyűlése Cristina Porres Mormeneo-nak. A Székesfehérvári Balett Színház szólistája és vezető balettmestere a Tűzmadár című táncszínházi produkció pénteki premierje előtt vette át az elismerést dr. Cser-Palkovics András polgármestertől.
2024.11.22. -
150 éves a múzeum
Már nagy erőkkel készülnek az év legfontosabb fehérvári kiállítására a Csók István Képtárban. 150 éves fennállását ünnepli idén a Szent István Király Múzeum - ezen apropóból nyílik majd november 30-án nagyszabású tárlat Fehérváron.
2024.11.22. -
Elkezdődött az énekverseny
Elkezdődött az Országos Gregor József Énekverseny a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnáziumban. Idén közel nyolcvan diák jelentkezett a három napos megmérettetésre.
2024.11.22.
Könyvbemutatóval, emlékbélyeg-kiadással és előadással folytatódtak a Királyi Napok
Székesfehérvár Önkormányzata, a Szent István Király Múzeum, a Magyar Posta és a Magyar Nemzeti Levéltár közös eseményét dr. Cser-Palkovics András polgármestere nyitotta meg.
A városvezető elmondta, hogy a Székesfehérvári Királyi Napok több mint egy fesztivál: egy történelmi eseménysorozat, melynek kifejezett célja, hogy a ma kulturális értékeinek megmutatása mellett ráirányítsuk a figyelmet városunk történelmére, és egyértelművé tegyük, hogy mit jelent a nemzet bölcsőjének, történelmi fővárosnak lenni. Dr. Lukács László új tudományos kötete illik a programsorozathoz, a Magyar Posta Aranybulla-emlékbélyegével pedig egy műalkotás, maradandó érték jött létre. Prof. Dr. Balogh Elemér előadáshoz kapcsolódva hangsúlyozta: az Aranybulla egy jogtörténeti kuriózum, nemcsak a magyar, de az egyetemes jogtörténet szempontjából is.
„A kötet a dac terméke.” - hangsúlyozta dr. Lukács László. Elmondta, szülei óta él benne a Szent István-i Magyarország képe, az, hogy Fehérvár az ország egyik központja volt. 1949-ben mindez eltűnt, a szent királyból I. István lett, a körmeneteket betiltották, és csak évtizedek elteltével lett szabadabb a légkör. Szerzőként dacból kezdett el foglalkozni a témával, az anyaggyűjtést itthon és külföldön is végezte. „Ez a könyv egy 33 éves érdeklődés lenyomata.” – fogalmazott, majd hozzátette: a Szent István iránti tiszteletnek az ősi helye és kiindulási pontja Székesfehérvár.
A Magyar Posta bélyegkibocsátással köszöntötte az Aranybulla kihirdetésének 800. évfordulóját. A sorszámozott alkalmi bélyegblokk Simon Erika művészi fotója alapján, Baticz Barnabás grafikusművész tervei szerint a Pénzjegynyomdában készült. Az alkotáson Kontuly Béla nagyméretű seccója látható, amely a Városháza Dísztermében található.
Az alkalmi bélyegblokkot Hegmanné Nemes Sára, a Magyar Posta elnöke mutatta be. Többek között arról beszélt, hogy a bélyegkibocsátás funkciója az elektronikus kommunikáció térnyerésével fokozatosan csökkent. Azonban a postának továbbra is küldetése, hogy értéket közvetítsen, a múltat felidézze, és szórakoztatva tanítson, ennek szellemében végzik a bélyegkibocsátás tevékenységét. Az Aranybulla emlékbélyeget a színek kavalkádja. valamint az aranypecsét fényessége, a mintázat aprólékossága és jelképek megjelenítése jellemzi. “Büszkén mondhatom, hogy ez az egyik legszebb bélyeg, amit a Magyar Posta kibocsátott!” – hangsúlyozta az elnök.
A tudományos programsorozatot Professzor Dr. Balogh Elemér nyugalmazott alkotmánybíró előadása zárta. Elmondta többek között, hogy az Aranybulla mérföldkő volt, egyúttal olyan jelentős európai dokumentumnak számított, amely máig méltó helyen szerepel a releváns szakirodalomban. 800 esztendje fogalmazták és adták közre, jelentősége máig él, és élénken foglalkoztatja a modern alkotmányos gondolkodást is. Több mint szimbolikus jelenség, hogy a Magyar Alkotmánybíróság díszöltözékén az Aranybulla pecsétjének aranyozott mása függ a bíró nyakában, utalva arra, hogy a nemzet alkotmányos emlékezetében ma is jelen van a középkori oklevél.