2. EU

Környezetszennyezés - Európában nőtt a széndioxid kibocsátás tavaly

Csekély mértékben, 0,7 százalékkal nőtt a légszennyező széndioxid - kibocsátás tavaly az Európai Unióban az úgynevezett kibocsátás - kereskedelmi rendszerben részt vevő vállalatok körében, jelentette be az Európai Bizottság pénteken Brüsszelben. A növekedés elsősorban annak a következménye, hogy emelkedett a rendszerbe vont cégek száma is. A többlet aránya messze elmarad továbbá az uniós össztermék (GDP) 2,8 százalékos emelkedésétől.
2008.05.25. 08:15 |
 Csekély mértékben, 0,7 százalékkal nőtt a légszennyező széndioxid-kibocsátás tavaly az Európai Unióban az úgynevezett kibocsátás-kereskedelmi rendszerben részt vevő vállalatok körében, jelentette be az Európai Bizottság pénteken Brüsszelben.

A növekedés elsősorban annak a következménye, hogy emelkedett a rendszerbe vont cégek száma is. A többlet aránya messze elmarad továbbá az uniós össztermék (GDP) 2,8 százalékos emelkedésétől.

Az EU 2005-ben vezette be a kibocsátások kereskedelmi rendszerét, hogy így tartsa ellenőrzése alatt a szennyezés mértékét az unióban, és garantálja a haladást a nemzetközi klímavédelmi célokkal összefüggésben tett EU-vállalások betartása felé. A rendszerben a nagy szennyezőnek számító iparágak szinte valamennyi cége részt vesz. A program lényege, hogy a szennyezést megspóroló létesítmények eladhatják fennmaradt kvótájukat más vállalatoknak, de a jóváhagyott maximális nemzeti kvótát egyetlen országban sem léphetik túl.

A kísérleti időszak tavaly lejárt, idén életbe lépett az ötéves újabb periódus, amely az előzőnél szigorúbb kibocsátási korlátokat tartalmaz. Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi biztos pénteken úgy nyilatkozott, hogy a tavalyi statisztikai igazolja a rendszer szigorításának szükségességét, de azt is, hogy a program jól működik.

A statisztika szerint tavaly - Málta, Bulgária és Románia kivételével - az EU-rendszerbe vont 11 186 létesítmény összesen 2,05 milliárd tonna széndioxidot bocsátott ki. 2005-ben 10 282 vállalat kibocsátási szintje 2,01 milliárd tonna volt. Az összesített plafon éves átlagban 2,15 milliárd, ezt egyik évben sem érte el a szennyezés.

Magyarországon 2005-ben 229, tavalyelőtt 239, tavaly 245 létesítmény vett részt a rendszerben, ezek összes kibocsátása rendre 26,1, 25,8, illetve 26,8 millió tonna volt - derül ki a statisztikából. Az engedélyezett kibocsátási kvóta éves átlagban 31,6 millió tonna volt. A 2008-2012-es időszakra Brüsszel évi 26,9 millió tonnának megfelelő kibocsátási egység szétosztását hagyta jóvá Magyarország számára.

EU

Összes

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.

  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.

  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.

  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.