Környezetvédelmi program

Környezetvédelmi koncepció

I. BEVEZETÉS

1. Előzmények

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 1997-ben döntött a városi KÖRNYEZET-VÉDELMI PROGRAM kidolgozásáról. Ezt az 1995. évi LIII. törvény előírásaira és a környezeti, ökológiai szempontok érvényesítésének fokozódó szakmai és társadalmi igényeire figyelemmel határozta el. A többlépcsős tervezési, egyeztetési folyamatban, a TOTAL Környezetfejlesztési Tervező és Szolgáltató Kft. kidolgozásában elkészített és véglegesített Programot az Önkormány-zat Képviselő-testülete 75/1999. (II.11.) Önk. határozatával fogadta el.

A PROGRAM kidolgozásánál figyelembe vett főbb tervek, programok, elhatározások :

• a város 34/1994. (XII. 21.) sz. Önk. rendelettel elfogadott általános rendezési terve (ÁRT) rögzíti a hosszú távú környezetvédelmi, természet- és tájvédelmi feladatokat is.
• az egyes területekre (Maroshegy, Öreghegy, Feketehegy, Alba Ipari Zóna, stb.) elkészült és elfogadott részletes rendezési tervek (RRT), amelyek környezetvédelmi munkarészeket, szabályozási előírásokat is tartalmaznak.
• a város Alapstratégiai Terve és a Gazdasági Programja, amelyek megfogalmazzák a környezetvédelmi, környezet-egészségügyi feladatokat is.
• Fejér Megye Területfejlesztési Stratégiája, amely Székesfehérvár fejlesztési irányait is felvázolja.
• az Országgyűlés által elfogadott Nemzeti Környezetvédelmi Programot (83/1997 (IX. 26) OGY hat.), amely a települé-si környezetvédelmi programoknál is kiindulási alapul szolgál;
• Országos Területfejlesztési Koncepciót (38/1998 (III. 20) OGY hat.), amely a Székes-fehérvár térségi fejlesztési irányokat és kormányzati elhatározásokat is rögzíti.

A kidolgozás döntően a már rendelkezésre álló adatokra, információkra (tervek, tanulmányok, elhatározások, környezetminőségi vizsgálatok, stb.) alapozódott. Azonban a kérdőíves felmérés is készült a város környezeti, környezetvédelmi helyzetével, a környezetfejlesztési feladatokkal kapcsolatos vélemények, minősítések és elhatározások, folyó programok megismerésére. Az ön-kormányzati képviselőknek, a polgármesteri hivatal vezető munkatársainak, valamint a civil szervezeteknek az észrevételei, javaslatai értékes kiindulási alapot szolgáltattak a tervezésnél, egyben biztosították a széleskörű szakmai, társadalmi hátteret is a problémák jellegének, fontos-ságának megítélésénél, a megoldások ütemezésénél.

2. Érvényesítendő elvek

A környezetminőség-szabályozási szemlélet. A városi önkormányzat szerepe a helyi környezeti politika kialakításában, annak a térségi, a nemzeti és a nemzetközi környezetpolitikához való il-lesztésében kiemelt jelentőségű. Ezért az önkormányzati feladatok ellátásánál érvényre kell jut-tatni a környezetminőség-szabályozási szemléletet, amelynek célja az egészségesebb életfeltétele-ket biztosító természeti és települési környezet megteremtése, valamint a fenntartható fejlődés el-érése és biztosítása a város területén és térségében, a tervezett és várható társadalmi, gazdasági fejlődés mellett.
A fenntartható fejlődés elve. Az önkormányzatnak a különböző fejlesztések, területhasználatok, környezeti beavatkozások tervezése, engedélyezése, megvalósítása során biztosítania kell a ter-mészeti értékek megőrzését, a természeti erőforrások takarékos és célszerű használatát, az ökoló-giai szempontok érvényesítését az életminőség javításához és a sokféleség megőrzéséhez.
A környezeti problémák megoldásának szervezése. A PROGRAM közgyűlési elfogadása nem a tervezési, döntési folyamat lezárását, hanem egy korszerű szemléletű beavatkozás- és intézkedés-sorozat kezdetét jelentette. A programban rögzítettek megvalósítása alapvető szemléleti változást kíván a társadalmi szereplők mindegyikétől: a város vezetésétől, a gazdasági élet képviselőitől, a köztestületektől, de a civil szervezetektől és a lakosságtól is. Mivel a kívánatos környezeti célál-lapot elérését számos tényező nehezíti (pl. műszaki, gazdasági, társadalmi, intézményi, időbeni korlátok). a gyakorlati megvalósításhoz mérlegelni és rangsorolni kell a ténylegesen megoldásra kerülő feladatokat. Ezért a Program alapján a további egyeztetések és ütemezések (időtáv, költ-ség, érintettek/érdekeltek, felelősök) szükségesek az önkormányzati költségvetésben is megjele-nítendő éves feladattervek kidolgozásához, elfogadásához és megvalósításához.

3. Megalapozó tervek, szakvélemények, adatok

A város környezeti problémái, azok jellege, helye, súlyossága lényegében jól ismertek és feltár-tak. Hasonlóképpen ismeretesek a szakmai megoldási módok, lehetőségek is. A már említett ter-vek, programok (ÁRT, RRT, alapstratégiai terv, gazdasági program stb.) mellett felhasznált to-vábbi tervek, tanulmányok, adatok és információk köre :

• TOTAL Kft : Székesfehérvár környezetvédelmi, környezetfejlesztési terve (Msz.: T-9104).
• Helyzetelemzés, értékelés; Pécs, 1991. szeptember 30.
• Környezetvédelmi/fejlesztési tervjavaslat. Környezetszabályozási előírások tervezet. Pécs, 1993. június hó
• Fecser István: Székesfehérvár Megyei Jogú Város helyi jelentőségű természeti értéket képviselő fái, fasorai védelmének ill. védetté nyilvánítása. Szakvélemény. Balatonfüred, 1992. augusztus 15.
• Pro Natura: Székesfehérvár zöldövezeti terveinek értékelése a készülő ÁRT felülvizsgálattal és a környezetvédelmi, környezetfejlesztési tervvel kapcsolatban. Balatonfüred, 1993. május 26.
• Mezey Mérnöki Iroda : Székesfehérvár . A belváros forgalomszabályozásnak tanulmányterve. Bu-dapest, 1994. szeptember hó
• ÁNTSZ Városi Intézete : Beszámoló Székesfehérvár egészségügyi ellátásának és közegészségügy-ének helyzetéről. Székesfehérvár, 1997. szeptember 24.
• SZÉKOM RT: A SZÉKOM RT 1997. évi terve. Székesfehérvár, 1997. 04.21.
• Székesfehérvár Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány : Székesfehérvár középtávú gazdaság- és területfejlesztési politikája. 1997. november
• Városgondnokság: Zöldfelületi felújítások, fejlesztések adatai. 1996-1999.
• "Zöld-Fehérvár" Tájesztétikai-dendrológiai tanulmány. Készült a Dendrológiai Alapítvány (Buda-pest) közreműködésével. Székesfehérvár/Budapest, 1997. július 31.
• KDT KF: Adatszolgáltatás a környezetvédelmi program megalapozáshoz (vízminőség, légszennye-zés, veszélyes hulladék, környezeti zaj). Székesfehérvár, 1997. nov.
• Dr. Rácz István: "Zöldfehérvár" Tájesztétikai-dendrológiai és környezeti tanulmány a városi és vá-roskörnyéki zöldfelületek helyzetéről és jövőjéről. Összefoglaló. Budapest, 1998.

I. ÁLLAPOTFELMÉRÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS

A környezetvédelmi program megalapozásához megtörtént a környezeti állapot felmérése, a ki-alakult helyzet értékelése a problémák azonosításához és jellegük, súlyosságuk, megoldási lehe-tőségeik megítéléséhez. Kedvező, hogy a város környezetfejlesztési terve, a város általános ren-dezési terve és az egyes városrészek részletes rendezési tervei (pl. Maroshegy, Öreghegy, Sóstó, Alba Ipari Zóna stb.) is tartalmaznak környezetvédelmi munkarészeket. Ezek, valamint a rendel-kezésre álló környezetminőségi adatok, fejlesztésekkel összefüggő információk (Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség - továbbiakban KDT KF, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat - továbbiakban ÁNTSZ, Önkormányzat) jó hátteret szolgáltattak a helyzet-értékeléshez, a megoldást igénylő problémák azonosításához.

1. A környezeti elemek állapota

Területi védettség. Székesfehérvár egész közigazgatási területe a védett I. levegőminőségi kate-góriába tartozik, amely meghatározza a levegőminőségi határértékeket és az érvényre juttatandó kibocsátási határértékeket is.
A légszennyezők kibocsátása. A város légterébe kerülő légszennyező anyagok döntően a fűtés-ből, az üzemi, technológiai tevékenységekből és a közlekedésből erednek. Ezek pont-, diffúz- és vonalforrásként terhelik a környezeti levegőt. A fűtési, üzemi/technológiai és forgalmi eredetű kibocsátások éves mennyiségei alapján megállapítható, hogy mintegy 9,2-9,5 ezer t/év közötti légszennyező légtérbe jutásával kell számolni. Ezen belül
- a légterébe jutó szennyezők összes mennyiségének mintegy 65 %-a közlekedési, 28 %-a fű-tési és csupán 7 %-a technológiai eredetű.
- az összkibocsátás közel 60 %-át a szénmonoxid, 19 %-át a kéndioxid, míg 10 %-át a nitro-génoxidok emissziója teszi ki; ez a három légszennyező adja tehát a kibocsátások közel 90 %-át.
- az úthálózat mentén légtérbe kerülő, forgalmi eredetű légszennyezőknél a szénmonoxid 80 %, a nitrogénoxidok pedig 5-6 %-ot képviselnek. Ezek azok a komponensek, amelyek a szűkebb és forgalmasabb városi szakaszok mentén határértékeket meghaladó koncentráci-ókat érnek el.
- az ÉDÁSZ Fűtőerőműve a városi összes kibocsátásban mintegy 21 % részaránnyal vesz részt, amelyből meghatározó a kéndioxid emisszió. Ez az összkibocsátás közel 19 %-át, az összes kéndioxid kibocsátás 99 %-át teszi ki.
Figyelembe kell venni, hogy a szennyezők jelentős része a város légterének alsó, 0-20 m-es rétegében kerül kibocsátásra. Ezért a környezeti levegő minőségét ezek az alacsony források döntően befolyásolják, de elsősorban a tényleges kibocsátások környezetében.
A környezeti levegő minősége. A város környezeti levegőminőségét az ÁNTSZ mérőhelyeinek adatai alapján lehet jellemezni. Ennek alapján megállapítható, hogy
- a város közlekedési csomópontjaiban a szálló por és formaldehid koncentrációi esetenként határérték feletti vannak. Ugyancsak kisebb nagyobb gyakoriságú határérték túllépések mérhetők az ülepedő pornál és a nitrogén-dioxidnál is. Ezek miatt a légtér kissé szennye-zettnek ítélhető. Sajátos, hogy a fűtés és járműforgalom során levegőbe kerülő formaldehid koncentrációi korábban csak esetenként és a téli időszakban emelkedtek a mérési helyeken határérték fölé, 1999. folyamán a havi átlagok esetenként meghaladták a 12 ľg/m3 határér-téket, azonban az egyes mérési pontokban, így különösen a Petőfi Iskola környékén a havi mérési eredmények jóval magasabbak, mint a megengedett érték.
- a fűtési idényben a légszennyező anyagok levegőben mért átlagos koncentrációi - az ülepe-dő por kivéve - megemelkednek. Ekkor mérhetők magasabb csúcskoncentrációk is, noha az átlagos értékek lényegében az éves határértékeken belül maradnak (pl. SO2, NO2).
- a szálló por ólom és kadmium koncentráció jóval a határértékek alattiak; az utóbbi években az ólom kismérvű csökkenése is megfigyelhető.
A forgalmi eredetű légszennyezettség az ÁNTSZ mérései és forgalommal összefüggő kibocsá-tások számítógépes modellezése alapján becsülhető. Így kijelölhetők azok az útszakaszok, amelyeknél a forgalom, a beépítettség és terjedési viszonyok következtében jelentősebb, a csúcsórai időszakban a határértékeket jóval meghaladó koncentrációk kialakulásával kell számolni. A korábbi években jellemző ólomszennyezettség napjainkra negyedére-ötödére csökkent a forgalom növekedése mellett, ami döntően az ólommentes benzin felhasználásának és a dízel üzemű járművek elterjedésének köszönhető. Ugyanakkor a nagy forgalmú útsza-kaszokon a nitrogén-oxidok, a belváros szűkebb és forgalmas szakaszain a nitrogén-oxidok és a szén-monoxid okoznak erősebb szennyezettséget. A vizsgálatok eredményeit a II-1. térkép szemlélteti, jelezve az egyes útszakaszok szennyezettségének mértékét is.
Bűz. Az egyes tevékenységekből eredő bűzterhelések időnként lakossági panaszokkal járnak. Ilyenek a hígtrágya öntözése Kisfalud és Csala térségében a baromfitelep miatt, a központi szennyvíztelep mellett felhalmozódott, stabilizálódó szennyvíziszap bűze és egyes helyi jelle-gű problémák. Ezekre az időszakosan intenzíven ható forrásokra mérési adatok nem állnak rendelkezésre, de egyértelmű, hogy terhelő hatásuk megfelelő műszaki, technológiai beavat-kozásokkal csökkenthető. Kedvező, hogy a központi szennyvíztisztító telepen üzembe helyez-ték az iszapkomposztálót, amivel megszűnt a talajon történő iszapkeverés, azonban a techno-lógiai továbbfejlesztése indokolt.

1.2 Vizek

Felszíni vízgyűjtőterület. A város térsége felszíni vizekben gazdag, közigazgatási területe pedig - a domborzati viszonyokból adódóan - két fő felszíni vízgyűjtő területén helyezkedik el. A K-i ré-szen átfolyó Császárvíz a Velencei tóba juttatja a várostól ÉK-re található befogadókba jutó vi-zeket, míg a közigazgatási terület nagyobb részének élővizű befogadója a Gaja patak; mely a vá-roson áthaladó vízfolyások vizét és az ezeken keresztül elvezetett szennyvizeket is a Sárvízbe vezeti el.
A város területén a felszíni vizek - de a szennyvizek egy részének is - főbb befogadói az Aszalvölgyi árok, a Basa árok, a Varga és Jancsár csatorna, valamint a Maroshegyi árok. A közel 171 km2 kiterjedésű közigazgatási területre sokévi átlagban 550-600 mm csapadék hullik, ami évi 94-103 millió m3 vízmennyiséget tesz ki.
Vízbázisok. A város vízellátását a FEJÉRVÍZ által üzemeltetett Sóstói I-II., Aszalvölgyi és Csóri vízmű, valamint a Dunántúli Regionális Vízmű (DRV) által üzemeltett Rákhegyi Vízmű biztosítja. Ezek főbb jellemzői:
- A Rákhegyi vízakna lényegében Székesfehérvár vízellátásának fő vízbázisa, amely a napja-inkra jelentősen lecsökkent, átlagosan 23-24.000 m3/nap városi vízigényeket nagyrészben ki tudja elégíteni, így távlatilag is a városi vízellátó rendszer fontos részét képezi.
- A sóstói és az aszalvölgyi vízbázis a város közvetlen környezetében található és együttesen mintegy 7-8 ezer m3/nap vízmennyiséget szolgáltatnak. Ezek sérülékeny vízbázisnak minő-sülnek és kijelölt védőterületekkel rendelkeznek. A Sóstó I-II. vízmű védett rétegeket csa-pol meg és a vízbázis helyben már nem bővíthető.
- a Csóri vízbázis 1998. őszén került átadásra, ami mintegy 5-10 ezer m3/nap mennyiségű, jó minőségű ivóvizet képes biztosítani a város számára.
Közműves ellátottság. A városi lakásállomány 98 %-a vezetékes vízzel ellátott, míg a lakások 85%-a a közcsatornára is rá van kötve, ami jóval az országos átlag feletti. Ennek ellenére kiter-jedt területrészek/városrészek csatornázatlanok, így Feketehegy, Szárazrét, Felsőváros, Maroshegy és Öreghegy egy része, Börgönd, Csala, Kisfalud. Ennek következtében ezekben a városrészekben becsülhetően 800-1 000 m3/nap mennyiségű szennyvíz talajba kerülésével lehet számolni.
A város közintézményeinek (iskolák, óvodák, kórház, orvosi rendelők, irodaházak, stb.) nagy többsége a közcsatornára van kapcsolva. Ezek adják az elvezetésre került szennyvizek kb. 20 %-át. Az üzemek többsége vízszükségletét a városi hálózatról biztosítja, de a nagyobb üzemek emellett saját vízművel is rendelkeznek. Így a mintegy 23-24.000 m3/nap közműves víz mellett mintegy 10 ezer m3/nap saját kitermelésű víz is üzemi felhasználásra kerül. Az üzemek döntő többsége közcsatornával is rendelkezik, így szennyvizeik a városi kezelőtelepeken kerülnek tisz-tításra. A városi közcsatornába kerülő szennyvizek mintegy 20-25 %-a (9-9 500 m3/nap) így ipa-ri, üzemi eredetű és jelentősen befolyásolja a fogadó szennyvíztelep terhelését is (pl. nehézfé-mek, KOI, ANA, olaj-zsír).
Városi szennyvíztelepek. A város területén csatornába kerülő kommunális, ipari és szolgáltató-ipari eredetű szennyvizek két csatornarendszeren keresztül jutnak a központi szennyvíztisztító te-lepre. A központi telep biológiai tisztítókapacitása 47.500 m3/nap, ami módot ad az elmúlt évek-ben keletkező, átlagosan 26-31 em3/nap mennyiségű szennyvíz fogadására. A szabad kapacitás elegendő lesz a város teljes, tervezett csatornázásával keletkező szennyvízek fogadására, illetve a környékbeli falvak (Jenő, Nádasdladány, Sárkeszi, Sárszentmihály, Sárpentele, Úrhida) szenny-vizeinek fogadására.
A központi szennyvíztelep korszerűsítése befejeződött. A megvalósítással a befogadó Jancsár csatorna és ezen keresztül a Gaja terhelése is jelentősen mérsékelhető. A szennyvíztisztító telep tervezett rekonstrukciójával pedig lecsökkent az évtizedek óta lakossági panaszokat okozó bűz-terhelés, valamint a befogadó Gaja-patak szennyezettsége, egyben megteremtődnek a Sóstó rek-reációs célú hasznosításának feltételei is.
A felszíni vizek minősége. A térség legjelentősebb vízfolyása a Gaja, amely egyrészt a város egyéb kisvízfolyásainak, másrészt a város kommunális és ipari szennyvizeinek is a befogadója. Felsőbb szakaszát a környező települések (Mór, Balinka, Bodajk, Kincsesbánya) kezelt szennyvizei és a térség más gazdasági tevékenységei (halastavak, mezőgazdaság) szennyezik, a város területén a pedig néhány üzem, illetve a központi szennyvíztelep terhelik. A hármashidi műtárgynál az oxigénháztartás, a tápanyagok, a mikrobiológiai jellemzők és egyéb paraméterek alapján még megfelelő, III. vízminőségi osztályba, a szerves- és szervetlen mikroszennyezők alapján pedig szennyezett, IV. vízminőségi osztályba sorolható víz. A tisztított szennyvizek hatására még a várost elhagyva a vízfolyás minősége tovább romlik. A sárszentmihályi vízmércénél az oxigénháztartás mutatói, valamint az egyéb paraméterek alapján a Gaja szennyezett (IV.), a tápanyagok és mikrobiológiai jellemzők alapján erősen szennyezett (V.), a szerves- és szervetlen szennyezők alapján még megfelelő, azaz IV. vízminőségi osztályú a KDT Környezetvédelmi Felügyelőség1999. évi mérései szerint. (A minősítés az MSZ 12749-nek megfelelően készült), mindezt a kincsesbányai térségben történt karsztvíz felengedéséből adódó vízhozam csökkenés is eredményezi.
A kisebb vízfolyások minőségére - a mérések hiányában - a főbb szennyezők alapján lehet kö-vetkeztetni:
- A Sóstó vízminőségét alapvetően meghatározza a korábbi, mintegy 1 800 m3/nap nagyság-rendű szennyvízbevezetés, aminek hatására a vízkészlet gyakorlatilag erősen szennyezett-nek minősíthető.
- A Bregyó területén lévő jóléti hasznosítású vidámparki csónakázó és az attól É-ra fekvő horgásztó vízminősége becsülhetően kielégítő, amelyek vízminőségét egyrészt a talajvizek, másrészt a Gaja - mint tápláló vízfolyás - döntően befolyásolhatja.
- A palotavárosi tavak vízpótlását alapvetően a talajvíz határozza meg, de a Gaja is tápláló vízfolyásként szerepelhet; a kialakuló vízminőség is ezek függvénye.
- Az Öreghegy területén található bányató vízkészletét védetlennek és ezért könnyen elszennyeződőnek kell tekinteni. Ezt a korábbi, eseti vizsgálatok bakteriológiai és kémiai eredményei jól bizonyítják.
A felszín alatti vizek minősége. A város felszínközeli, talajvízre települt vízbázisai gyakorlatilag elszennyeződöttnek tekinthetők, amit elsődlegesen az Aszalvölgyi galéria kutak és a város terüle-tén létesült, üzemi sekélyfúrású kutak magasabb nitrát-tartalma és eseti bakteriális szennyezett-sége jelez. Az ivóvízellátásában felhasznált fúrt kutak vize rendszerint vasas és helyenként ma-gas keménységű. A sekélyebb mélységű kutaknál (talajvízkutak) a nitrát-tartalom okoz vízminő-ségi problémákat, ezért ezek csak jó minőségű vízzel keverve hasznosíthatók. A karsztvíz minő-ségét a magasabb keménység jellemzi.
- A rákhegyi vízaknából a Hármashidi Vízműhöz eljuttatott, itt klórozott és polifoszfáttal kezelt víz megfelelő vízminőséggel kerül a városi hálózatba. A víz minőségét a város köz-igazgatási területén kívüli terhelő hatások befolyásolják alapvetően.
- A Sóstói vízműkutaknál elsődlegesen a vas okoz problémát, ezért az I. vízmű kútvizeit is csak vastalanítás, fertőtlenítés és polifoszfát adagolás után lehet a hálózatba juttatni. A ke-vert víz rendszerint már megfelelő minőségű.
- Az Aszalvölgyi vízmű sekélymélységű kútjainak vize csak a mélyfúrású kutak vizével ke-verve ér el tűrhető nitrát-koncentrációt. A kevert víz általában megfelelő kémiai és bakteri-ológiai minőséggel kerül az ivóvízhálózatba.

A város vízellátásában a karsztvíz meghatározó részt képvisel, így ennek mennyiségi és minőségi problémái döntően kihatnak az ellátás biztonságára. A biztonságosság fokozása, a helyi készletek hasznosítása érdekében a város igazgatási területén található vízbázisok ésszerű hasznosítása, fej-lesztése fokozott jelentőséget kap a jövőben.

1.3 Föld

Környezetföldtani sajátságok. A város területének földtani felépítése - a síkvidéki jelleg ellenére - eléggé tagolt: az alapkőzetet felső pannóniai rétegek (agyag, kavics), lösz, fiatal üledékek, grá-nit, folyami homok és kavics alkotják. A hasznosítható ásványi nyersanyagok :
- Építőanyagok. A város környezetében - a földtani felépítésből adódóan - az építőipari nyersanyagok bányászatának van létjogosultsága, bár hosszabb távon csak a téglagyári agyag termelése biztosított, a homok és kavics termelése továbbra sem lesz jelentős. A földtani felépítés alapján újabb területek feltárhatósága nem valószínű.
- Felszín alatti vízkészletek. Székesfehérvár területén az alaphegység vízadóképessége kicsi. A város térségében üzemelő mélyfúrású kutak lényegében a felső-pannóniai rétegekből nyerik vizüket (VIDEOTON, IKARUS, MÁV). A vízellátásban is fontos szerepet játszó két vízműterület (Aszalvölgy, Sóstó) kijelölt védőterülettel rendelkezik. További víznye-résre lehetőség az M7 autópályától délre fekvő területsávban van.
- A talajvízszint területi alakulása. A beépíthetőség, csatornázás, szennyvízszikkasztás, hulladékelhelyezés szempontjából nagy fontosságú a talajvízszint ismerete. A magas talaj-vízállású területek jól azonosíthatók és megállapítható, hogy a város túlnyomó részén a ta-vaszi (márciusi) talajvízszint a felszín alatti 2 m-en belül várható. Igen magas talajvízállá-sos területek elsősorban a Sóstó, a Feketehegy-Szárazrét és a Maroshegy közötti térségben, valamint az Alsóváros-Váralja körzetében helyezkednek el.
- Felszíni szennyezés-érzékenység. Környezetvédelmi/környezetfejlesztési szempontból lé-nyeges a területek felszíni szennyezésre való érzékenységének ismerete. A MÁFI feldolgo-zása alapján rögzíthető, hogy a város jelentős része erősen érzékeny, azaz a talajra/talajba kerülő szennyezők jelentős vándorlásával kell számolni, ami a csatornázás kiterjesztését, a szennyvízszikkasztások mérséklését indokolják.
Talajviszonyok. A város közigazgatási területe a Sárrét, a Mezőföld és a Velencei hegység talál-kozásánál fekszik, ami meghatározza a talajok minőségét és az eróziós viszonyokat.
- Talajminőség. A város területének nagyobb részét az igen jó termőképességű, III. osztályba tartozó talajok fedik, így a térség az ország legjobb kukoricatermelő területei közé tartozik. A kavicsos alapkőzeten és magasabb talajvízállású területeken gyenge, igen gyenge (VIII., X. osztályú) talajok alakultak ki, amelyek termőképessége mezőgazdasági szempontból nem számottevő.
- Talajpusztulás. Ez a mezőgazdasági művelésű területek jelentős részeit érinti. Így az Aszalvölgyi árok felső szakaszát és a Csúcsos-hegy körzetét érinti az erózió, míg a várostól DK-re fekvő területeken a szél okozta erózió (defláció) terheli porral a város légterét, rend-szerint a tavaszi/őszi időszakokban.
A földfelszín használata. A város közigazgatási területén a föld - mint környezeti elem - terhelé-sét, állapotát alapvetően az építőanyagok bányászata, a városépítés és a mezőgazdasági művelés befolyásolja, amelyek hatásai térben és időben is összetetten jelentkeznek.
- Építőanyagok bányászata. A hasznosítható homok, agyag és gránitmurva kitermelése mintegy 75 ha kiterjedésű területet érintett az elmúlt évtizedekben. A felszíni bányászat okozta környezeti károk, hatások sokrétűek, ezért a helyreállítás, hasznosítás minden eset-ben egyedi vizsgálatot, mérlegelést, tervezést igényel.
- Városépítés. A térségben a legjelentősebb felszínformáló tényező maga a város, amelynek 171 km2 kiterjedésű közigazgatási területének közel 17 %-a, a belterületnek pedig a mint-egy 80 %-a beépült. Ugyanakkor a települési zöldfelületek (közpark, véderdő, intézményi zöldterületek), tavak és egyéb, kiterjedt területhasználatok (laktanyák, rádió, vízmű) a köz-igazgatási terület 6 %-át, a kertek/zártkertek pedig mintegy 1 %-át teszik ki. A beépítések-ből, megváltozott területhasználati módokból eredően jelentősen fokozódott a környezeti elemek igénybevétele. A föld esetében ez a felszín módosulását, a művi/épített elemek ará-nyának növekedését, az emberi tevékenységből eredő talajterhelést/szennyezést (hulladék- és a szennyvízelhelyezés) jelenti.
- Növénytermesztés. A közigazgatási terület közel 60 %-án folyik mezőgazdasági művelés. A földfelszín növénytermesztésre történő intenzív használatánál a termeléssel együtt járó talajpusztulás mértéke és a különféle kemikáliák (műtrágya, növényvédőszer), szerves - és hígtrágyák környezeti feltételekhez nem kellően igazodó alkalmazása okozhat környezeti problémákat (pl. repülőgépes növényvédelem, műtrágyák és növényvédőszerek kimosódá-sa, a városon átfolyó patakokban való megjelenése, a Gaja patak, az Aszalvölgyi és Basa árok egyes szakaszainak feliszapolódása, stb.).
- Hulladékok lerakása. A különböző eredetű, halmazállapotú, veszélyességű hulladékok tala-jon vagy talajban történő elhelyezése, ártalmatlanítása az egyik legsúlyosabb környezetvé-delmi problémakört jelenti. Elsősorban a települési szilárd hulladékok (szemét), a kezelet-len szennyvizek, a trágyák és állati tetemek kerülnek legálisan vagy illegálisan a város szennyezésre érzékeny talajú területére, jelentős terheléseket, szennyezéseket is okozva, amit a felszín alatt elhelyezkedő, kiterjedt térségekben elszennyeződött talajvízkészlet is bizonyít.

2. A települési és az épített környezet védelme

Székesfehérvár települési és épített környezetére jellemző, a város fejlődését bemutató, főbb idő-soros adatokat a II-1. táblázat adja meg a KSH évkönyvei alapján, az 1990-96. közötti időszakra.

2.1 Infrastruktúra

Ivóvízellátás. Székesfehérvár 40 ezres lakásállományának 98 %-a a közműves ivóvízhálózatra van kapcsolva, így a város gyakorlatilag teljes körűen ellátottnak tekinthető. Az 1990-96. közötti időszakban az összes vízfogyasztás közel 50 %-kal, a lakossági vízfelhasználás pedig 45 %-al csökkent.
Csatornázás, szennyvízkezelés. A közel teljes vízellátás mellett az összes lakás 83,4%-a, a vízzel ellátottaknak pedig 85%-a a közcsatornára van kötve. A csatornázatlanság ugyan csak az ivóvíz-hálózatra kapcsolt lakások 15%-át érinti, de kiterjedt területrészekre terjed ki (Feketehegy, Szá-razrét, Felsőváros, Maroshegy, Öreghegy egy része, Börgönd, Csala, Kisfalud). Ezeken a terüle-teken így 800-1 000 m3/nap mennyiségű szennyvíz talajba kerülésével, a talajvizek folyamatos szennyezésével kell számolni. Kedvező, hogy a központi szennyvíztelep korszerűsítésével a csa-tornázatlan településrészek szennyvizeink fogadása és megfelelő hatásfokú tisztítása is megvaló-sítható.

II-1. táblázat Székesfehérvár fejlődésének főbb adatai 1990-1998 között

Forrás : KSH Fejér megye statisztikai évkönyvei 1990-1998.

Csapadékvíz-elvezetés.

A csapadékcsatorna-hálózat nem megfelelő kiépítettségű vagy elmaradt a területek rendezése, beépítése során. A városnak ma is több elöntésveszélyes területe van (pl. Széna tér, Mártírok útja, Berényi és Széchenyi út környéke), amelyeket már a kissé nagyobb in-tenzitású esők is elöntéssel fenyegetnek. A csapadékhálózat kiegészítése, felújítása azért is elen-gedhetetlen, mert az elöntések egyben jelentős kártételekkel és közegészségügyi veszélyekkel járnak. A városi főművek tervezett kiépítésével (A-0-0, C-0-0 rendszer) a város kedvezőtlen adottságú, ellátatlan területeiről (Öreghegy É-i része, Feketehegy, Felsőváros, Almási telep) a csapadékvizek ártalommentes elvezetése is megoldódik.

Úthálózat.

A város közel 330 km közút hálózatának 90,6%-a burkolt (299 km), mintegy 31 km pedig burkolatlan, ami a forgalom légszennyező hatása (porzás) miatt is kedvezőtlen. A burkolat-lan útszakaszok döntően Öreghegy, Feketehegy, Szárazrét és Maroshegy területén találhatók.

A város belső úthálózatának tehermentesítése a gyűjtőutak kiépítését és a városi úthálózat, valamint az országos (M7, 8., 62.,63.,70., 81. sz. ) főutak közötti, kedvező kapcsolat meg-teremtését igényli. Az elkerülő úthálózat tervezett rendszeréből a 8. sz. főút északi-keleti szakasza jelentősen mérsékli a belváros forgalmi terheléséből eredő zsúfoltságot, zajt és légszennyezést, de a Ny-i oldalon kiegészítésre szorul. Ez a kiépítés annak ellenére is jelen-tős, hogy a Kadocsa út menti lakosok részéről állandó bejelentés érkezik, kifogásolva az elviselhetetlen zajt és légszennyezést. A 63. sz. út átkötése a 8. sz. útig a D?É-i irányú for-galom zavartalan lebonyolítását segítené elő, a Palotai út-Széchenyi és Szárcsa utca-Sárszentmihályi út vonalán jelentősen mérsékelve jelenleg a belvároson keresztül zajló forgalmat. Az ÁRT-ben rögzített fejlesztések megvalósításán túlmenően kormányszintű program a 8. és 81. sz. főutak autóúttá történő kiépítése 10 éves időtávon belül, ami a for-galmi terheléseket tovább mérsékelheti.

Kerékpárutak, kerékpársávok a város területén mintegy 22 km hosszon épültek ki. A terve-zett hálózat továbbfejlesztése szerepel az önkormányzati tervekben; az É-D irányú kapcso-lat kialakításához a tervezett gerincútvonal megépítése alapvető fontosságú.

Energiaellátás.

A lakossági ellátás minőségét, valamint a levegő minőségét, állapotát jelentősen befolyásolják az energiaellátás rendszere és az egyes fosszilis energiahordozók felhasználásának mennyiségi, összetételi jellemzői.

Villamos energia. A fogyasztók villamos energia ellátását az ÉDÁSZ Rt biztosítja; a város területén zárolt körzetek nincsenek. A háztartások fogyasztása 1990-98. között közel 20 %-kal növekedett, azonban a fajlagos felhasználás (1743 kWh/háztartás) jóval alatta marad az országos átlagnak (2200 kWh/háztartás).

Földgáz. Az 1990-98. közötti időszakban megépült 133,9 km hosszú vezeték közel 4000 háztartás hálózatra kapcsolását tette lehetővé és így az ellátott lakások aránya a közel 90 %-ról 96%-ra növekedett, míg a gázzal fűtött lakások aránya pedig 60% körül alakult. A ház-tartások fajlagos gázfogyasztása az 1990. évi értékhez képest lényegesen nem változott. A gázfelhasználás és az ellátottság növekedése együttesen hozzájárult a lakossági fűtésből eredő légszennyezők kibocsátásának jelentős mérséklődéséhez, a levegőminőség kedve-zőbb alakulásához.

Hőszolgáltatás. A város több, mint 40 ezres lakásállományának 49%-a távfűtéssel, 43%-a pedig melegvízzel ellátott. Ez nem csak a lakás-komfort, hanem a levegőtisztaság-védelem szempontjából is kedvező. Az adatokból az is látható, hogy az ellátottság az 1990-98. kö-zötti időszakban kismértében csökkent. A város ellátását a Fűtőerőmű Kft. biztosítja, míg a KÖFÉM lakótelep (643 lakás) hőellátása egy új, 6 MW teljesítményű, földgáz tüzelésű fű-tőművel történik 1997. őszétől. Az ellátásban döntő szerepet vállaló fűtőmű felújítása szükséges, amelynek keretében megvalósul a földgáztüzelésre történő átállás is. Tekintve, hogy az összes kéndioxid kibocsátás túlnyomó többségét az erőmű juttatja a légtérbe, a földgáztüzelésre való áttérés jelentősen mérsékli az emissziót.

2.2 Köztisztaság, hulladékkezelés

Közterületek tisztítása. A belterületi utak és a közterületek tisztítása kézi és gépi erővel történik. A város összes, rendszeresen tisztított közterülete 785 em2, amelyből a burkolt belterületi út 762 em2, a géppel tisztított közterület pedig 747 em2. A város köztisztasági helyzete gyakori lakossá-gi észrevételek tárgya, ezért az utak, terek, parkok, játszóterek rendszeres takarítása, a megfelelő számú gyűjtőedényzet kihelyezése és ürítetése alapvetően javíthatja a lakosok közérzetét, előse-gítheti a város tisztántartását.
A települési szilárd hulladékok gyűjtése, kezelése. A város lakásállományának 98 %-a van be-kapcsolva a rendszeres szemétgyűjtésbe. A SZÉKOM Rt által - a területi adottságoktól függően heti 1-2 alkalommal - pormentesen gyűjtött és elszállított szemét mennyisége mintegy 350-400 em3 közötti. Az összegyűjtött szilárd kommunális hulladékok rendezett lerakása a Pénzverő völgyben kialakított központi telepen történik. Ez fogadja a környező települések hulladékait és az üzemek által kiszállított, a hulladéklerakón elhelyezhető termelési hulladéktömeget is. A lera-kó bővítésének tervei elkészültek, így a város és térségének biztonságos hulladék-elhelyezése hosszú távon is biztosítható.

Szelektív gyűjtés. A SZÉKOM Rt 1996-tól megszervezte és beindította a termékdíjas hul-ladékok rendszeres és szelektív gyűjtését is (papír, üveg, autógumi, műanyag, akkumulátor) a térségben. A másodlagos hasznosításra alkalmas hulladékféleségek kinyerésével így a le-rakóra kerülő mennyiségek is csökkenthetők.

Illegális lerakók. A rendszeres gyűjtés, a központi szeméttelepen történő elhelyezhetőség ellenére rendszeres gondot jelent a lakossági hulladékok illegális lerakása. A keletkező szemét egy része, a lomtalanítás során feleslegessé vált tárgyak gyakran az erdősávok, az út menti árkok mellett halmozódnak fel, amelyek eseti eltávolítása is jelentős költségeket igé-nyel.

2.3 Zöldterületek, zöldfelületek

Zöldterületi ellátottság. A város közhasználatú zöldterülete megközelítően 364 ha a parkerdővel, pihenő- és véderdőkkel együtt. Ebből a parkterület 347 ha és a belterjesen gondozott zöldterület 206 ha, azaz a parkosított területek 59%-a. A zöldterületi ellátottság főbb mutatói a következők :
- A közkertek, közparkok és az egyéb gondozott zöldterületek nagysága közel 170 ha. Ez vá-rosi átlagban - a 105 ezer fős lakosságot tekintve - 16,2 m2/fő ellátottságot képvisel, ami a minimálisan igényelt 17,5 m2/fő értéknek a 94%-át teszi ki.
- A város közigazgatási területén lévő, közel 201 ha kiterjedésű közhasználatú erdő (park- és pihenőerdő) mintegy 1,9 ha/1000 fő ellátottságot biztosít a népesség számára. Ez a kívána-tos 3 ha/1000 főnek csak a 63%-át éri el, ezért hosszútávon legalább 120 ha-ral kell növelni a park- és pihenőerdő területeket a jelenlegi népesség irányadó norma szerinti ellátottságá-nak eléréséhez.
A város közigazgatási területén található közhasználatú erdőt is figyelembe véve az összes közösségi, szabadon használható zöldterület így 364 ha, ami viszont már 34,5 m2/fő ellátottságnak felel meg, ami igen kedvező.
- Az ellátottságba ugyan nem számít bele, de a jelentős zöld- és sportterületekkel, vízfelüle-tekkel rendelkező intézmények ilyen területeit is aktívan használják a város lakói, ami az ellátottságot tovább növeli. Ez azt jelenti, hogy a tényleges, gyakorlati ellátottság valójában jobb a területhasználatok alapján kimutathatónál.

A zöldterület kedvező mennyiségi viszonyai mellett a minőségi gondok is figyelmet érdemelnek. A fenntartás és az elöregedett növényállomány tervszerű cseréje a gondozott közparkoknál és az utcafásításoknál, valamint az új telepítések egyre nagyobb összegeket igényelnek.

Zöldfelületi rendszer. A város zöldfelületi rendszerét a klíma alakításában, javításában szerepet játszó, biológiailag aktív zöldterületek, belterületi erdők és a lakó- , intézmény- és iparterületek telkein belüli, növényzettel fedett területrészek képezik. Ide tartoznak
- a termelő, védő és üdülési/pihenő funkciót szolgáló erdők;
- a lakóterületi parkok (közkertek, városrészi és városi szintű közparkok) és parkerdők;
- a jelentős zöldfelülettel rendelkező létesítmények (pl. temetők, zártkertek, sportterületek, kempingek) és védőzöldek (pl. útmenti erdősávok, üzemi véderdősávok).

A város térségben az erdőterületek elszórtan és kis részarányban jelennek meg; itt alapvetően a mezőgazdaságilag művelt területek (szántó, rét, legelő) dominálnak. Ugyanakkor a zöldfelületek a belterületen is erősen tagoltan helyezkednek el és igazán kiterjedtebb méretekben csak a város külső részein fordulnak elő (Sóstó, Maroshegy, Kereszttöltés, Csóri út térsége). A területhaszná-latok, beépítések adatai alapján megállapítható, hogy a város belterületéből a lakóterületek mint-egy 46 %, az iparterületek 19 %, a zöldterületek pedig 15 % részarányt képviselnek. Környezeti szempontból a beépítések hatásai az élővilágot és a tájat érintik elsődlegesen, de ezzel együtt járhat a környezeti elemek minőségének, állapotának változása is.

Városi klíma, átszellőzés. A domborzat, a beépítettség, a növényzet, az átszellőzés és a légszeny-nyezettség fokozott jelentőségű a városi klíma alakulásánál. A város légterét az ÉNY-É-ÉK irá-nyú szelek uralják az esetek 41 %-ában és az átlagos szélsebesség 4 m/s értékűnek vehető. Az uralkodó ÉNY-i szél irányából a város gyakorlatilag nyitott, és a Móri-árok sávjában érkező sze-lek a város légterét szabadon elérhetik. A beépített városi területeken a szélsebesség becsülhetően lecsökken és a kialakuló turbulens mozgások elősegítik a légszennyező anyagok hígulását, elszál-lítódását a légtérből, ami kedvező.
A városi klíma alakulásában elsőrendű szerepe van a városi térség energiaforgalmának. A termé-szetes felszíneknél ez hosszabb idő alatt kiegyenlített, de a város beépített területein a párologtató felszínekkel (növényzet, vízfelületek) szemben a burkolt, beépített felületek túlsúlya jellemző, amelyek a fűtés, kisugárzás, visszaverődés révén juttatnak többlet hőmennyiséget a környezetbe. Ezért kell fokozott figyelmet fordítani a beépítettség mértékre és módjára, a zöldfelületi arányok-ra, a biológiailag is aktív zöldfelületek, vízfelszínek kialakítására az átszellőzési lehetőségek biz-tosításához.

2.4 Közlekedésfejlesztés

Közúthálózat. A város közúthálózat fejlesztésében - a városi gyűjtő és forgalmi útfejlesztéseken túlmenően - kiemelt fontosságú a városi főforgalmi gyűrű megépítése. Ennek kialakítása a nyugati városrészen igényel jelentős területrendezési és városszerkezeti változásokat. Az így létrejövő hálózati rendszer nyomvonalait, csomópontjait az ÁRT tartalmazza. Lényeges, hogy az útszakaszok tervezésénél, engedélyeztetésénél a környezeti, környezetvédelmi szempontoknak hangsúlyos szerepet kell kapniuk. A közlekedésfejlesztés szerves részét képezi a városon belüli kerékpárút rendszer bővítése is.

Tömegközlekedés. A városi tömegközlekedés fejlesztési irányait az érvényes ÁRT tartalmazza. Az útépítéseken túlmenően fontos a megfelelő közlekedési kapcsolatok biztosítása is, elsősorban a belváros és külvárosi területek között (pl. Maroshegy). A városi járatok évente mintegy 38-41 millió utas szállítását végzik. A fejlesztések között szerepel a Piac-téren jelenleg együtt üzemelő helyközi és távolsági autóbusz-pályaudvar megszüntetése, azaz új helyen egy távolsági buszpá-lyaudvar kialakítása, valamint a helyi közlekedési decentrumok létrehozása.

Parkolás. Az automatával ellátott parkolási rendszer bevezetése és a parkolásba bevont 29 parkoló (1305 db) javította a belváros forgalmi, parkolási viszonyait. Azonban továbbra is felmerülnek nehézségek a belváros térségében, ezért a kidolgozott közlekedésfejlesztési terv szerinti nagy befogadóképességű parkolóházak, mélygarázsok létesítését irányozza elő a jövőben.

Vasúti közlekedés. A MÁV fejlesztési terveiben a komáromi és nagykanizsai vonal közvetlen összekötése szerepel. A nagykanizsai vonal K-i oldalán tervezik kialakítani a logisztikai közpon-tot is, melyhez iparvágány kapcsolat épül ki. Mindezek megvalósításához a közúthálózati és területfelhasználási összefüggések elemzése, kidolgozása is szükséges, amelyeknél a környezet-védelmi igények figyelembe vétele elengedhetetlen.

2.5 Iparterületek, fejlesztési területek

A város általános rendezési terve megadja a közigazgatási területre a jelenlegi és a tervezett területfelhasználási módokat, ezen belül a belterületre a lakó-, az intézmény-, az ipar- és zöldte-rületek lehatárolását. A szabályozási terv rögzíti a kialakítás és a használat feltételeit, köztük a környezetvédelmi előírásokat is. Ugyanakkor a város Gazdasági Programja rögzíti a területfelhasználási politika elveit, amely szerint az önkormányzat nem támogatja újabb területek megnyitását, míg támogatja a már aktív fejlesztéseket, a meglévő tartalék területek alkalmassá tételét, és a rehabilitációs területfelhasználást a területi fogadóképesség (alkalmasság) fenntartása érdekében.
Az ezek alapján kijelölt fejlesztési területek elhelyezkedését a II-2. térkép szemlélteti, megadva a tervezett hasznosítási célokat is. A területek alkalmassági jellemzése mellett a Gazdasági Prog-ram intézkedési javaslatokat is tartalmaz, körvonalazva a környezeti/környezetvédelmi szempon-tokat is. A fejlesztések előkészítésénél, végrehajtásánál azonban szem előtt kell tartani, hogy a je-lentős környezeti terheléssel járó, a 152/1995. (XII.12.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó üze-mek létesítése, bővítése - a helyi szabályozástól függetlenül is - környezeti hatásvizsgálat köteles. Így az egyes fejlesztések megvalósíthatóságáról egyedi eljárás keretében kell dönteni.

2.6 Épített környezet

A város érvényes általános rendezési terve foglalkozik az egyes városrészek sajátosságainak fel-tárásával, határainak kijelölésével. Az épített környezet állapotának javítása, a kedvező adottsá-gok megőrzése kapcsán kiemelt figyelmet érdemlő témakörök:
- a települési és építészeti értékek, műemlékek védelme.
- a művi és a természeti környezet elemei közötti harmonikus kapcsolat megteremtése, a meg-felelő arányok kialakítása és fenntartása.
- a területek tervezett fejlesztésénél vagy rehabilitációjánál az épített környezet fizikai állapo-tának javítása, esztétikai minőségének növelése és a tevékenységeknek való minél maga-sabb szintű megfelelés.

Ezeknek megvalósításában elsősorban Székesfehérvár MJ Város Önkormányzatának intézkedései, rendeletalkotásai jelenthetik a folyamatos, az értékek védelmét középpontba helyező tevé-kenység biztosítékát. Ezt szolgálják a már elkészült és a folyamatban lévő részletes rendezési tervek, az ÁRT és a város fejlesztését, területgazdálkodását érintő tanulmányok, koncepciók és a Környezetvédelmi Program is.

3. Természetvédelem

Természetvédelmi területek. Székesfehérvár közigazgatási területét a Dinnyési Fertő (539 ha), a Velencei madárrezervátum Természetvédelmi Terület (420 ha) és a Sárréti Tájvédelmi Körzet (2 211 ha) határolja. A Dinnyési Fertő TT területéből 157 ha nagyságú rész benyúlik a város köz-igazgatási területére, Börgönd külterületének K-i térségében.
A város területén további országos és helyi védelmet élvező és védelmet igénylő természeti érté-kek találhatók, amelyek megóvása minden beavatkozás, fejlesztés elhatározása, tervezése kap-csán szem előtt tartandó. Ilyen országos jelentőségű értékek a következők :

- Székesfehérvári homokbánya TT. A Sóstói volt homokbánya területét a 2/1990.(XI.) KTM számú rendelet helyezte országos védelem alá. A 121 ha kiterjedésű területrészen 235 nö-vény között 12 védett található, 18 madárfaj fészkel, melyek között ritkák és fokozottan vé-dettek is előfordulnak, míg a mélyebben fekvő vizes helyeken 5 békafaj él, és a homokbuc-kákon a hermelin és a menyét is megtalálható. A Vízmű 56 ha kiterjedésű véderdejében 29 védett madárfaj fészkel, s közöttük a legjelentősebb a vörös és a kék vércse.

- Csalapusztai tájvédelmi kert TT. A 6/22/TT/83 törzskönyvi számon, a 3/83. Tr határozat alapján helyi védelemre kijelölt 32 ha nagyságú terület gazdag fa- és cserjeanyaga képvisel természeti értéket.
Fák, fasorok. Székesfehérvár MJ Város Önkormányzatának közgyűlése a 20/1992. (IX. 26.) számú rendeletével helyi jelentőségű természeti értékké nyilvánította

- a Szt. István téri kb. 100 éves öreg platánfát;

- a Várkörút 6. alatti kb. 60 éves császárfát;

- a kb. 80 éves utcai platánfasorokat a Gyümölcs utcában (146 db), Horváth István utcában (28 db) és a Martinovics utcában (23 db);

- a Kossuth utcai hegyi szilt;

- a Lövölde utcai laktanyaudvaron 5 db 150 éves kocsányos tölgyet és az egy db nagykőrist;

- a Jókai u. 1. sz. ház udvarán álló vadgesztenyét;

- a Milleneumi Emlékműhöz vezető tujasort;

- a Csalapusztai tájképi kertet;

- az István király Múzeum udvarán álló gesztenyefát;

- Watthay F. szobra előtt álló tiszafát;

- a Palotai u. 52. udvarán lévő két db tiszafát;

- a Mátyás király körúti platánsort.

Nem védett területek természeti értékei. A város egyes, természetvédelem alá nem helyezett területein előforduló értékek megóvása érdekében a következő természeti értékeket kell védelem-ben részesíteni és megőrzésüket rendezési tervi előírásokkal (ÁRT, RRT) is biztosítani :
- a Sós-tó további területeinek védelem alá helyezése (előkészítése folyamatban van).
- a Zichy-liget, amelyben a faállomány 90 %-a elöregedett, ezért felújítása aktuális.
- a Vörösmarty MG Szövetkezet 200 ha kiterjedésű halastó rendszere, amelynek madárvilá-ga és mint az átvonuló madarak pihenőhelye érdemel védelmet.
- a kemping és a Tóparti Gimnázium melletti térség, a Bregyó kiserdő, és a vízfelületek szin-tén a vízi madarak kedvenc gyülekezőhelyei, ezért természeti értékként kezelendők, foko-zott figyelemmel a kemping tervezett bővítésére.
- a Maros-hegy területén található ősmocsár (Medgyesi utca) növény- és víztani értékként vehető számításba.
- a Rózsaliget melletti parkban lévő Csitáry-víz, amely víztani értéket képvisel.
- földtani értékként őrzendő meg a volt aplitbánya (szemétbánya) É-i oldalán található réteg-sor tudományos és oktatási célokra.

Védendő táji értékek. A város közigazgatási területen egyes részek táji, tájképi értéket képvisel-nek és ezért a fejlesztéseknél, beépítéseknél fokozott hangsúly kell helyezni megőrzésükre, fenn-tartásukra. Ezek :
- a város keleti részén a táj fölé emelkedő Csúcsos-hegy, az Aranybulla emlékművel;
- az öreghegyi bánya-tó és közvetlen környezete;
- a Csalapusztai tájképi kert, központjában a volt Kégl-féle kastéllyal. A terület és épület fel-újítása és megóvása elengedhetetlenül szükséges.

4. Önállóan kezelt hatótényezők

Települési szilárd hulladék. A város területén az 1990-96. közötti időszakban évente mintegy 290-300 000 m3 szemét rendszeres begyűjtését végezte el a SZÉKOM Rt. Napjainkban - 1998-2000. - az összegyűjtött mennyiség eléei a 350-4000 em3 térfogatot is. A pormentesen gyűjtött és elszállított hulladékok lerakása rendezett módon, a Csala térségi Pénzverő völgyben kialakított központi telepen történik, amely bővítéssel akár évtizedekig is képes fogadni a város és a kör-nyező tíz település kommunális eredetű szeméttömegét. A város lakásainak gyakorlatilag teljes egésze be van kapcsolva a rendszeres szemétszállításba. A szemét mennyiségi csökkentésére, ke-zelésének fejlesztésére (szelektív gyűjtés, lakossági hulladék veszélyes komponenseinek gyűjté-se, tömörített lerakás, hasznosítás megkeresése) 1993-ban indított programot a SZÉKOM. Ennek tapasztalatai azt mutatják, hogy a szelektív lakossági hulladékgyűjtés csak lakossági részvétellel, jelentős költségekkel, a másodnyersanyagok hasznosíthatóságának biztosításával és csak hosz-szabb távon valósítható meg. 1997-98 folyamán a város nagyobb bevásárlóközpontjai mellé tele-pített hulladékgyűjtő szigetek létesítésével megkezdődött a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése.

A SZÉKOM hulladékgyűjtési, kezelési tevékenysége az Önkormányzat által egyeztetett és elfo-gadott tervek szerint történik. Az ezekben megfogalmazott feladatok köre és jellemzői a követ-kezőkben foglalhatók össze :
- A gyűjtés, szállítás területén kiemelt feladatként kezelik a szolgáltatás pontos, jó minőségű ellátását, a lakossági kapcsolatok javítását ( ügyfélszolgálat, számlázás), a heterogén jár-műállomány egységesítését, a járatok célszerű meghatározását és folyamatos felülvizsgála-tát.
- A szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása, elterjesztése a termékdíjas rendszer részeként (papír, üveg, autógumi, műanyag, akkumulátor). Lényeges az ipari és szolgáltató jellegű hulladéktermelők minél szélesebb körének bekapcsolása a komplex hulladékgazdálkodás rendszerébe, az érdekeltég megteremtésével. Emellett fontos feladat a szelektíven gyűjtött hulladékok értékesítési csatornáinak felkutatása, kialakítása és működtetése.
- A csalai hulladéklerakó bővítése; a II. ütemben tervezett és engedélyezett lerakó megvaló-sítása a város és a környező települések távlati hulladékelhelyezésének zavartalan biztosítá-sára.
- A Palotai úti hulladékudvar korszerűsítése, zavartalan működési feltételeinek megteremté-se.

Települési folyékony hulladék. A város jelentős része, a lakásállománynak közel 19%-a nem csatornázott. Ezek elsősorban a családiházas városrészek, így: Feketehegy, Szárazrét, Maroshegy, Ráchegy, Felsőváros, Almási és Búr telep, Öreghegy egy része és az őrhalmi szőlőhegy. A csa-tornázatlan területekről, üzemi/intézményi szennyvízgyűjtő/szikkasztó műtárgyakból kiszippan-tott szennyvizek/szennyvíziszapok mennyisége évi 180-240 ezer m3 között mozog. Ennek foga-dása és kezelése a központi szennyvíztelepen megoldott.
A központi szennyvíztelepen mintegy 30 m3/nap mennyiségű szennyvíziszap keletkezik a tisztí-tás-technológiában; ennek kezelése a rothasztást, víztelenítést követő komposztálással csak rész-ben megoldódott. A komposztált iszap elhelyezése a központi szeméttelepen, rekultivációs célza-tú hasznosítással történik meg.

Ipari hulladékok, hulladékká vált termékek. A város ipari üzemeiben és vállalkozásainál kelet-kező, veszélyes hulladéknak nem minősülő ipari termelési hulladékok fajtáiról, mennyiségéről adatok nem állnak rendelkezésre. Ezen a helyzeten várhatóan csak a Hulladékgazdálkodási Tör-vény hatályba lépése változtat, mivel a törvény a gazdálkodóknak valamennyi hulladékra nyil-vántartási és ártalmatlanítási kötelezettséget ír elő. A veszélyes hulladéknak nem minősülő ter-melési hulladékok jelenleg szeméttelepen is elhelyezhetők, ezért a nyereséggel nem értékesíthető hulladékokat a szeméttelepre szállítják.

Mezőgazdasági hulladékok. A magánszemélyek állattartását szabályozó új önkormányzati rendelet elkészült. A város közigazgatási területén az állattartó telepek (baromfi, sertés, szarvasmarha) termelnek jelentősebb mennyiségű hulladékot (hagyományos és hígtrágya, állati tetemek). A trágyák gyakorlatilag teljes mennyiségben elhelyezésre/ártalmatlanításra kerülnek a szántóföldre való kijuttatással. Az állati tetemek (szarvasmarha, sertés, juh) folyamatosan elszállításra kerülnek, amelyeket az ATEV a solti üzemében dolgoz fel.
A város területén elhullott haszon- és kedvtelésből tartott állatok elhelyezésére az M7-es autópá-lyától D-re, a 63. sz. főút K-i oldalán kialakított, megfelelő kapacitású városi dögkút nyújt lehe-tőséget.

Veszélyes hulladékok. Székesfehérvár közigazgatási területén nagyságrendileg mintegy 55-60 ezer t/év mennyiségű veszélyes hulladék keletkezésével lehet számolni. A KDT KF adatai szerint ennek döntő többségét (90-95 %) a város területén működő nagy iparvállalatok termelik. Az 1998. évi adatok szerint a közel 60 et/év mennyiségű hulladék 3,5%-a az I., 92,3%-a a II. és 4,2%-a a III. veszélyességi osztályba tartozott. A termelésből, szolgáltatásból eredő veszélyes hulladékok környezetkímélő, biztonságos ártalmatlanítása a hulladéktermelő feladata, kötelezett-sége. A térségben körzeti kezelő/ártalmatlanító telep nincs, ezért a termelők egyrészt önmaguk, másrészt erre szakosodott szervezetekkel ártalmatlanítják a keletkező veszélyes hulladékaikat, a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett és ellenőrzött módokon.

4.2 Környezeti zaj és rezgés

A közúti forgalom zaja. A város útjai mentén végzett mérések és a forgalmi adatok alapján szá-mított zajszintek elemzése alapján megállapítható, hogy
- a legnagyobb zajszintek a forgalmas országos főútvonalak átkelési szakaszain és a városias beépítésű, nagy belső forgalmat lebonyolító utcákban alakulnak ki. A legzajosabb útvonal a Széchenyi utca és Várkörút; ezeken az átlagos zaj nappal 75 dB, éjszaka 68-69 dB körül van.
- olyan útszakasz, ahol a zaj a 70 dB-t meghaladja: a 8-as, a 63-as és a 70-es számú főközle-kedési út egy-egy városi szakasza, valamint a nagy vonzásforgalmú helyeket vagy főközle-kedési utakat összekötő városi utak (pl. Prohászka Ottokár út- Várkörút- Móri út tengely, a Szekfű Gyula út, a Berényi út, a Rákóczi u. egyes szakasza, a Mártírok útja, Stéger Ferenc u., a Budai út legbelső része).
- a közepes forgalmú utcákban is 7-10 dB a túllépés, de a szűkebb és forgalmasabb utakon az éjszakai 13-14 dB túllépés sem tekinthető kivételesnek.
A vizsgálatok azt is megmutatták, hogy a város közúti forgalmában a szezonális összetevő jelen-tős, de nem domináns. Bár jelentős a vonzás- és átmenő forgalom terhelése, mégis a belső forga-lomból eredő zaj tekinthető meghatározónak. Ez viszont számos útszakaszon határértéket meghaladó terheléssel jár. Leszámítva a zöldövezeti lakóterületeket, Székesfehérvár zajos településnek minősíthető.

A vasúti forgalom zaja. A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy
- a legnagyobb zajnak a vasútállomás melletti Tóvárosi lakónegyed szélső, vasút felé eső há-zai vannak kitéve (65 dB).
- a vonalak külső szakaszai mentén a beépítés helyenként akár 20-30 m-re is megközelíti a pályatestet. Ezeken a részeken a nappali és éjszakai zaj is meghaladja a 60 dB-t. Így a Bu-dapest (30-as), Nagykanizsa (29-es) és Szombathely (20-as) felé vezető vonalak mentén a szerelvények elhaladásakor fellépő zaj 77-83 dB között mérhető. A komáromi (5-ös) vonal forgalma jóval kisebb ezeknél, így a számítható szintek is pár dB-lel kisebbek.
Összességében megállapítható, hogy a vasúti forgalomból eredő zajterhelés - a város csomóponti jellege ellenére - nem veszélyeztet jelentős területeket, csak a Tóvárosi lakónegyed van kedvezőt-len helyzetben.

A közúti és a vasúti forgalomból eredő zajterhelést, az egyes útszakaszok mentén várható és mérhető nappali és éjszakai zajszinteket a II-3. térkép mutatja be.

Üzemi és üzemi jellegű tevékenységek zajai. Az üzemek, létesítmények működésével kapcsola-tos környezeti zajok rendszerint helyi és műszakilag megoldható problémákat jelentenek. Az ÁNTSZ-hez és a KDT KF-hez beérkező lakossági panaszok száma évente nem jelentős és gyak-ran a zajosan üzemelő vendéglátó, szórakoztató helyek ellen irányul. A város területén az 1994-2000. évek közötti időszakban végzett hatósági zajmérések és döntően a forgalmas útszakasz-okon regisztráltak jelentős határérték-túllépéseket, az üzemi jellegű tevékenységek, létesítmé-nyek többségénél határérték túllépés nem volt kimutatható. A határértéken felüli zajkeltőket a ha-tóság zajcsökkentésre kötelezte.
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Közgyűlése rendeletben rögzítette a helyi zajvédelmi szabá-lyait, a zaj elleni védelem és az engedélyezés előírásait. Ebben megadta a közigazgatási terület zajvédelmi szempontú övezeti besorolását és az itt érvényesítendő határértékeket is; ezt a II-4. térkép tartalmazza.
Az évek óta emelkedő panaszok számából arra lehet következtetni, hogy a szórakozóhelyi zajha-tások (diszkó, strand stb.), valamint a létesítményhez kapcsolódó egyéb zajhatások (hangoskodás, kiabálás, gépjármű túráztatás stb.) rendkívül érzékenyen érintik a környezetet, illetve a közelben élő embereket.

Környezeti rezgések. A környezeti rezgések fő forrása a közlekedés és az ipari tevékenység. A közlekedési eredetű rezgések az észlelhetőség és épületekre való veszélyesség határát csak rossz minőségű vagy állapotú út esetén és a vasúti pálya rezgéskeltő elemeihez (váltók, hevederes kö-tések) túlzottan közeli épületeknél érhetik el. Az ipari eredetű rezgések mindig egyedi feltárást és megoldást igényelnek elsősorban technológiai megfontolások és nem az épületek veszélyeztetése miatt.

4.3 Környezetbiztonság

A város területén a környezet-biztonsági szempontból veszélyforrást jelentő üzemek és tevékeny-ségek felmérése még nem történt meg. Ezek köre :
- a nagy hűtő tárolókkal rendelkező üzemek, élelmiszer előállítók, árusítók;
- galvánüzemek, festőüzemek;
- méregárusító, -tároló üzletek, helyek, növény védőszer raktárak;
- az üzemanyagtöltő állomások és üzemi töltőállomások;
- illegális kommunális hulladék lerakók.
A mérgező anyagok közül a levegőszennyezést okozó anyagok felhasználásának van elsődleges jelentősége (freon, szerves oldószerek). Kevés az adat vagy nincs ismeret a városban gondot okozó, biológiai eredetű allergének területi elhelyezkedéséről, jellemzőiről. A gondozatlan terü-leteken megjelenő, pollen termő fűfélék (pl. parlagfű) terjedése, fejlődése általános gond, amit Székesfehérváron még a nyárfák elterjedtsége is fokoz.
A jól felszerelt és hatékony kárelhárító szervezet hiánya még kisebb környezeti káresemények el-hárítása során is súlyos gondot okozhat. Az egyes részfeladatokat ellátó szervezetek mobilizálha-tósága és ebből adódóan a szakszerű beavatkozási időtényező hosszúsága hátrányosan befolyá-solja a környezeti biztonságot, növeli a környezet szennyezés lehetőségét. Ilyen kárelhárító szer-vezet módot nyújt a gyors, operatív és hatékony beavatkozásra az esetleges haváriák során (pl. tartálykocsi balesetek, vegyszerek nagyobb mennyiségben történő környezetbe jutása), csökkent-ve a környezet károsodás mértékét, kiterjedését, biztosítva a veszélyeztetett területen élő polgá-rok élet- és vagyonvédelmét. Ezt jelenleg a Polgári Védelem sem képes teljes körűen biztosítani.

5. Önkormányzati szerep és feladatok

Jogi szabályozási háttér. Az önkormányzat kiemelt szerepet kap a települési környezet védelmé-vel, fejlesztésével összefüggő feladatok megoldásában, koordinálásában. A többször módosított önkormányzati törvény (1990. évi LXV. tv.) meghatározza a települési önkormányzat kötelező és választható feladatait, míg a különféle törvények, kormányrendeletek rögzítik az önkormányzat államigazgatási, hatósági feladatait, hatásköreit.
ˇ Jogi szabályozási eszközök. Az önkormányzat államigazgatási hatósági tevékenysége ré-vén közvetlenül/közvetve hatást gyakorolhat a környezet minőségére, állapotára.
- A megelőzés és környezetalakítás lehetőségeit biztosítják a rendezési tervek kidolgozta-tása és elfogadtatása, valamint a helyi építési szabályzat megállapítása, az építési enge-délyezési eljárás. A szabályozási előírások betartatása, végrehajtásának biztosítása az építési hatóság jogkörébe tartozik a területfelhasználási, építési, használatba vételi en-gedélyezés eljárások keretében.
- A károkozás, veszélyeztetés felszámolásához szankcionálás alkalmazása; a környezet-szennyező, károsító tevékenységek korlátozása, bírságolása, valamint polgári jogi kártérítés és büntetőjogi felelősségre vonás.
ˇ Pénzügyi, gazdasági eszközök. Az önkormányzat költségvetésén belül rendelkezésre álló közvetlen keretek (környezetvédelmi alap, céltámogatások, bírságok, pályázati támogatá-sok), valamint közvetett eszközök az infrastruktúra, a közlekedés, az energiaellátás, a hul-ladékgazdálkodás, a zöldfelületek kialakítási és fenntartási feladatain belül.
Így az önkormányzat közvetlen és közvetett eszközökkel rendelkezik a környezeti/környezetegészségügyi problémák megoldásához, amelyeknél döntő a tudati tényező, az önkormányzat (polgármester, közgyűlés, bizottságok) elkötelezettsége a környezeti etika betartására/betartatására, a környezetügyi problémák megoldására. Ezt az elkötelezettséget bizonyítja a város elfo-gadott általános rendezési terve, Alapstratégiai Terve, Gazdasági Programja is, amelyek mind-egyike kiemelten kezeli a környezeti problémák megoldását. Ezek mellett számos, a város kör-nyezeti, környezetegészségügyi állapotát befolyásoló terv vagy tanulmány is kidolgozásra került, amelyek megvalósítása döntően befolyásolhatja a város egésze vagy annak kiterjedt térségei kör-nyezeti minőségét, állapotát (pl. közlekedésfejlesztési tanulmány, részletes rendezési tervek, ZÖLDFEHÉRVÁR tanulmány stb.).
Szakmai, társadalmi háttér. A hosszabb távú környezetfejlesztési, környezetvédelmi feladatok és a napi problémák megoldásához igen lényeges a személyi, intézményi, gazdasági feltételek biztosítása. Emellett elengedhetetlen az egyes kérdéskörökben illetékes hatóságokkal (KDT KF, ÁNTSZ, Természetvédelmi Igazgatóság, KDT VIZIG, Bányakapitányság stb.), valamint a helyi tudományos és társadalmi szervezetekkel (MTESZ, Gaja Környezetvédő Egyesület, Bokor Bázis Közösség, Alba Regia Ifjúsági és Szabadidős Egyesület stb.) való szoros együttműködés kialakí-tása, fenntartása. Mindezt a a Környezetvédelmi Program kidolgozása és elfogadtatása, valamint a lakosság legalább évenkénti tájékoztatási igénye is indokolja (lásd 1995. évi tv. 46. § ).

III. A KÖRNYEZETI CÉLÁLLAPOT MEGHATÁROZÁSA
 

1. A kezelést igénylő környezeti problémák azonosítása

A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM megalapozását szolgáló tervek, koncepciók, tanulmányok és rendelkezésre álló adatok, információk alapján az emberi tevékenységgel összefüggő és átfogó, megoldást igénylő problémakörök vizsgálatra és elemzésre kerültek. Ezek többsége az egész vá-ros területére vagy egyes részterületeire koncentrálódik (pl. főforgalmú utak mentén a zaj és lég-szennyezés), és a hatások jellege, tartóssága, mértéke és az érintett népesség miatt városi szintű problémakezelést és megoldást igényelnek. A főbb környezetterhelő források, tevékenységek és a környezeti elemek közötti hatás-összefüggések a következőkben jellemezhetők :

KÖZLEKEDÉS :
- a forgalmi eredetű terhelések, a gépkocsik kipufogó gázai a forgalmas útvonalak levegőmi-nőségét, a zaj pedig - mint zavaró, károsító tényező - a lakó- és intézményterületek környe-zeti állapotát domináns módon befolyásolja;
- a légszennyező anyagok kibocsátása az utak menti zöldsávokra is kedvezőtlen hatással van, ezért a városi környezetben a növények megválasztása igen fontos;
- a közlekedésben résztvevő járműveket kiszolgáló töltőállomások földalatti üzemanyagtar-tályai potenciális veszélyt jelentenek a környezetre; az itt és a szervizekben keletkező ve-szélyes hulladékok (akkumulátorok, olajok stb.) valamint a használaton kívüli roncsautók terhelik a környezetet.

IPAR, KERESKEDELEM:
- a technológiai és/vagy fűtési eredetű légszennyezőanyag kibocsátások, a keletkező ipari és kommunális szennyvizek, a tevékenység jellegétől függően a keletkező, különböző meny-nyiségű és veszélyességű hulladékok és a zaj környezetterhelő hatásúak;
- a nagy vízfelhasználású üzemeknél a vízbázisok mennyiségi, a befogadók minőségi védel-me kap fokozott jelentősége;
- az ipari és a kereskedelmi létesítmények nem megfelelő telepítése esetén a burkolt és be-épített felületek a zöldterületek rovására kedvezőtlen mértékűek lehetnek;

EGÉSZSÉGÜGY: az egészségügyi intézményekben (kórház, rendelőintézetek, orvosi rendelők) keletkező veszélyes hulladékok (gyógyszermaradékok, kötözőszerek, egyszer használatos tűk stb.) jelentenek környezetet terhelő hatást;

SZENNYVÍZ GYŰJTÉS ÉS KEZELÉS:
- a szennyvíztisztításnál keletkező aerosolok és a bűz terhelik a környezeti levegőt;
- a tisztított szennyvizek a befogadó felszíni vizeket terhelik, jelentősen befolyásolva és hosszabb szakaszon kizárva azok további hasznosíthatóságát (pl. öntözés);
- a csatornázatlan területeken talajba szivárogtatott, elszikkasztott szennyvizek évtizedekre elszennyezik a talajvízkészletet;
- a városi szennyvíztisztítóban felgyülemlett és folyamatosan keletkező iszap kezelése, elhe-lyezése környezetterhelő tevékenységként kezelendő.

ˇ MEZŐGAZDASÁG:
- a mezőgazdasági nagyüzemek által végzett növénytermesztés és állattenyésztés légszeny-nyezéssel (bűz, fűtés, terményszárítók porszennyezése), a talaj és a felszíni, felszínalatti vi-zek szennyezésével jár (hígtrágya kezelése, növényvédő szerek használata);
- jelentős a veszélyes hulladékok képződése (növényvédőszer maradékok és göngyölegek, állati tetemek, gépjavítás hulladékai);
- általában elhanyagolható a mezőgazdasági gépek okozta zajterhelés (ez alól a termény és takarmányszárítók jelentenek kivételt), bár konkrét lakossági panasz a hatóságokhoz nem érkezett.

TELEPÜLÉSI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET:
- az épített környezet, mint az ember élőhelye, minden környezeti elemre terhelő hatást je-lent; ezek a fűtési eredetű légszennyezés, a szennyvízkeletkezés és a csapadékvizek okozta vízszennyezés, a csatornázatlan területeken a talaj- és vízszennyezés, a zöldterületek igénybe vétele; jelentős környezetterhelésnek minősül a hulladékkezelés és az emberi tevé-kenység okozta zajterhelés is;
- a városszerkezet és a beépítési és morfológiai sajátosságok elsősorban az átszellőzési vi-szonyokon keresztül a környezeti levegő minőségét befolyásolják, ami az átgondolt és a környezet-egészségügyi szempontokat figyelembe vevő településtervezés fontosságát tá-masztják alá.
A terhelő, szennyező tevékenységek, források és az érintett környezeti elem, önállóan kezelendő hatótényezők közötti összefüggéseket - áttekinthető formában - a III-1. táblázat adja meg.
III-1. táblázat A környezetterhelő, szennyező tevékenységek azonosítása

TERHELŐ, SZENNYEZŐ ÉRINTETT KÖRNYEZETI ELEM, HATÓTÉNYEZŐ
TEVÉKENYSÉG, FORRÁS LEVEGŐ VÍZ TALAJ ZÖLDTER. HULLADÉK ZAJ
Közlekedés
Ipar, kereskedelem
Egészségügy
Szennyvíz gyűjtés és kezelés
Mezőgazdaság
Települési és épített környezet
Ezek ismeretében és a felmérések, szakmai és társadalmi szervezetek által megfogalmazott elvárások, a környezeti jelenlegi és igényelt állapota, minősége közötti eltérések figyelembe vételével rögzíthető a város hosszabb távon (5-10 év) elérendő környezeti célállapota.

2. Környezeti célállapot 

2.1 A környezeti elemek minősége, állapota

Levegő. A légszennyezés átfogó vizsgálata megmutatta, hogy a város légterének egyes részei a fűtési és nem fűtési időszakok átlagai alapján rendszeresen szennyezettnek (por, formaldehid) minősíthető, míg az egyéb légszennyező anyagok koncentrációinak átlagos értékei lényegében az éves határértékeken belül maradnak (pl. SO2, NO2). Ezek figyelembe vételével alapvető cél
ˇ a kedvező levegőminőségű területeken az állapotmegőrzés, a kedvezőtlenebbeken pedig (Belváros, Öreghegy térsége) a szennyezettség mérséklése, a javítás feltételeinek megteremtése.
ˇ az üzemelő pontforrások többlet-emisszióinak csökkentése, megszüntetése, valamint a for-galmas útvonalak mentén kialakuló, közlekedési eredetű levegőszennyezettség mérséklése.

Vizek. A térségben a felszíni és felszínalatti vízkészletek védelme, minőségük javítása, megőrzé-se fokozott jelentőségű, ezért alapvető célként fogalmazható meg
ˇ a felszíni és felszínalatti vízkészletek minőségromlásának megakadályozása, vízminőségük javulásának elősegítése.
ˇ a meglévő (Aszalvölgy, Sóstó) és potenciális, távlati vízbázisok (M7-es autópályától délre eső sáv) kiemelt védelmének biztosítása.
ˇ a szennyvízcsatornázás és kezelés fokozása, a szippantott szennyvizek szennyvíztelepi fo-gadásának biztosítása.

Föld. A föld védelme a talaj termőképességének fenntartását, az alapkőzet (altalaj) és az ásványi nyersanyagok megóvását, ésszerű és optimális hasznosítását foglalja magába. Célként a követke-zők tűzhetők ki:
ˇ a mezőgazdasági művelésű területeken a környezeti adottságokhoz igazodó, racionális földhasználat megvalósítása, az eróziós folyamatok csökkentése, a talajok termőképességé-
nek fenntartása, növelése a környezet terhelésének növekedése nélkül.
ˇ a jó termőképességű, könnyen művelhető területek más célú hasznosításának, a szükség-szerűen felhasználandó területrészek nagyságának minimalizálása.
ˇ a magas talajvízállású és a szennyezésre érzékeny területek miatt a talajra és a talajba jutó szennyezők mennyiségi csökkentése (szennyvizek szikkasztása, műtrágyázás, hulladék-elhelyezés), elkerülése (csatornázás).
ˇ az ásványi nyersanyagok (homok, murva) környezetkímélő, a rekultiváció és utóhasznosí-tás szempontjait is figyelembe vevő kitermelése.

2.2 Települési és épített környezet

Települési környezet. A különböző eredetű, tartósságú, egy vagy több környezeti elem minősé-gén, állapotán keresztül közvetlenül és/vagy közvetve érvényesülő hatások integráltan jelennek meg a települési környezetben. Ezért alapvető cél egy kevesebb környezeti eredetű stresszhatást közvetítő, jobb környezeti, környezetegészségügyi állapotjellemzőkkel rendelkező települési környezet hosszabb távú kialakítása, ezen belül
ˇ a jelenlegi tevékenységek káros környezeti hatásainak megszüntetése vagy elfogadható szintre történő mérséklése, a tervezetteknél pedig a környezetvédelmi előírások, igények maradéktalan betartása/betartatása.
ˇ a térségben és a városban élők, tartózkodók fiziológiai, pszichikai egészségének védelme, összefüggésben a természetes és művi elemek harmóniájának megteremtésével, fenntartá-sával.
ˇ a felmerülő, igen eltérő és változó tevékenységek és vállalkozások számára területek bizto-sítása a környezeti, környezetvédelmi előírások betarthatósága/betartatása mellett.

RÉSZCÉLOK

Ivóvíz ellátás. Cél : a biztonságos és teljes ellátás jó minőségű közüzemi ivóvízzel.
Szennyvíz- és csapadékvíz elvezetés, kezelés. Cél : a kommunális szennyvíz és csapadékvíz gyűjtése, elvezetés és megfelelő kezelése a befogadókba bocsátás előtt.
Energiaellátás. Cél : az energiafelhasználás hatékonyságának fokozása, az ellátás színvo-nalának és biztonságosságának növelése.
Zöldfelületi rendszer. Cél : a várost és a hozzátartozó településrészeket (Börgönd, Csala, Kisfalud) körülvevő, jól összefüggő rendszer kialakítása, amely kedvezően befolyásolja a térség klimatikus, tájhasználati és környezetvédelmi adottságait, kedvezőbbé teszi a termé-szeti, művi és biológiai körülményeket az itt élők, tartózkodók és az élővilág számára. Ezért a területi növelés mellett a minőségi szempontok fokozott jelentőségűek.
Közlekedésszervezés. Cél : a város - különösen a Belváros - közlekedési eredetű terhelésé-nek csökkentése a forgalmi viszonyok javításával (útépítések, parkolók, tömegközlekedés), a környezeti szempontokat is szem előtt tartó forgalomszervezéssel.
Iparterületek, fejlesztési területek. Cél : az ipari és termelési, szolgáltatási tevékenységek, vállalkozások számára környezeti szempontból is kedvező területek biztosítása, ezeken a környezetvédelmi, környezetegészségügyi előírások, igények betartását garantáló, korszerű technológiák alkalmazása, tevékenységek folytatása.
Intézményrendszer. Cél : a város környezeti, környezetegészségügyi állapotának alakulásával, alakításával összefüggő önkormányzati, államigazgatási és városüzemeltetési feladatok megoldását biztosító, a "szolgáltató önkormányzat" elvének megfelelni kívá-nó/tudó szervezeti rendszer kialakítása és működtetése.
Épített környezet. Cél : a települési és építészeti értékek védelme, a természeti és épített környe-zet harmóniájának megteremtése, egyensúlyának megtartása, javítása.
Környezetegészségügyi összefüggések. A környezet minősége, állapota döntően kihathat a lakos-ság egészségi állapotára, melynek megőrzése, javítása az átgondolt, komplex intézkedésekkel is csak hosszabb távon érhető el. Az "Egészséges Város" célkitűzés megvalósítása érdekében cél
ˇ hosszú távon a lakosság egészségi állapotának javítása, azaz a halálozási és morbiditási (megbetegedési) arányszámok csökkenése érdekében a kedvezőtlen környezeti hatások (légszennyezettség, zaj stb.), stresszhelyzetek (pl. forgalmi zsúfoltság) mérséklése;
ˇ középtávon a romlás megállítását, a kedvezőtlen tendenciák megszüntetését biztosító, kör-nyezetminőség javító beavatkozások megvalósítása (kibocsátások mérséklése, zöldfelületi fejlesztések stb.).

2.3 Természet- és tájvédelem

Az élővilág és természet védelme. Az erősen urbanizálódott, mezőgazdaságilag intenzíven mű-velt és számos területen fejlődés/fejlesztés előtt álló város területén ma már a természetes kör-nyezet, a növény- és állatvilág szinte sehol nem tekinthető érintetlennek, ezért az élővilág védel-me érdekében alapvető célkitűzés :
ˇ a természetvédelmi védettség alatt álló természeti értékek megóvása, védelmük maradékta-lan biztosítása a területfejlesztési és rendezési beavatkozások során;
ˇ a nem védett területeken a természetes környezeti tényezők és az élővilág, azaz az öko-szisztémák fennmaradásának elősegítése, fajgazdaságuk csökkenésének megakadályozása.
A táj védelme. A megvalósítás szorosan összefügg az élővilág, a természeti értékek megóvásá-val, a természeti és művi környezeti elemek összhangjának megteremtésével, így célkitűzés:
ˇ a földtani, talajtani, morfológiai, hidrológiai és klimatikus adottságok, sajátos élővilág alapján a védelemre érdemes területek megőrzése és lehetőség szerinti gazdagítása.
ˇ a kiemelkedő természeti, tájképi, városképi, műemléki területek hatékony védelmének más környezeti elemek védelmével összefüggő biztosítása.
ˇ a környezetkímélő mezőgazdasági művelés feltételeinek megteremtése, elősegítése a kör-nyezeti terhelések növelése nélkül.
ˇ a területek szükségszerű igénybevételének minimalizálása és a tájbaillesztés megvalósítása a létesítményeknél (telephelyek, utak), figyelemmel a területi természeti-környezeti saját-ságokra.
ˇ a roncsolt felszínek tájrendezése és a város számára is előnyös utóhasznosítása.

2.4 Önállóan kezelendő hatótényezők

Hulladékok. Cél : a város területén és térségében a környezet-tudatos hulladékgazdálkodás rend-szereinek kialakítása, üzemeltetési feltételeinek megteremtése, ezen belül
ˇ települési szilárd hulladék mennyiségének csökkentése, környezetkímélő és gazdaságos gyűjtése, szállítása, ártalmatlanítása, a szelektív gyűjtés és újrahasznosítás lehetőségeinek megteremtése.
ˇ a települési folyékony hulladékok keletkezésének mérséklése a csatornázás kiterjesztésével, a rendszeres gyűjtés és a szennyvíztelepi kezelés megteremtése és hosszú távú biztosítása.
ˇ a veszélyes hulladékok keletkezésének mérséklése (technológiai beavatkozások, továbbfeldolgozás és hasznosítás, stb.) az üzemi, átmeneti és végleges tárolás, ártalmatlanítás zavartalan biztosítása mellett.
Zaj és rezgés elleni védelem. Cél : a terhelés növekedésének csökkentése, a meglévő zajhelyzet fokozatos javítása a megelőzés elvének hatékony érvényesítésével, azaz
ˇ már a tervezés fázisában a zajhatárértékek teljesülésének biztosítása;
ˇ a túlterhelt területeken rövid távon a 75 dBA terhelés fölötti helyzetek megszüntetése, hosszabb távon a 65 dBA terhelési szint elérése.
Környezetbiztonság. Cél : a város védekezőképességének növelése a lakosságot és a környezetet veszélyeztető váratlan eseményekkel (havaria) szemben.

IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM
 

1. A városi környezetpolitika elemei

A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM célja a kitűzött célállapot elérése, a környezeti szempontok gyakorlati érvényesítése a területfejlesztési és környezetvédelmi elhatározások, feladatok megva-lósításánál. Ehhez biztosítani kell
ˇ a környezeti szempontok messzemenő érvényesítését a döntések előkészítésénél, a terve-zésnél és a megvalósításnál, elősegítve és támogatva a környezeti, műszaki, gazdasági és társadalmi szempontok összhangjának megteremtését.
ˇ a jelenlegi és a távlatban felmerülő környezeti problémák városi, önkormányzati menedzse-lésének szakmai és tárgyi feltételeit.
A környezetvédelmi célzatú beavatkozások döntően a területfejlesztésnél is meghatározott, rend-szerint a kormányzat által is támogatott programokhoz kapcsolódhatnak. Ezek szinte mindegyike (hulladékkezelés, csapadék- és szennyvízcsatornázás, úthálózat és közlekedésfejlesztés, köztisz-taság, zöldterületek stb.) megfogalmazódott az önkormányzati, gazdasági és civil szervezetek vé-leményében. Ez lényegében azt jelenti, hogy a városi önkormányzatnak
ˇ rövid távon (1-2 év) meg kell kezdenie az elfogadott környezetvédelmi program célkitűzé-seinek megvalósítását, ezen belül
- a környezetvédelmi, környezet-egészségügyi szempontok fokozott érvényesítését az ön-kormányzati döntések előkészítésében és meghozatalában;
- megszervezni, megvalósítani a rendszeres lakossági tájékoztatást a város környezetminőségének, állapotának éves alakulásáról;
- továbbfejleszteni a meglévő kapcsolatot és kialakítani a rendszeres együttműködést a vállalkozásokkal, a környezetvédelemben tevékenykedő civil szervezetekkel és a lakos-ság egészével;
- előkészíteni az együttműködést a terhelő, szennyező létesítményekkel, szervezetekkel a problémák, többletkibocsátások ütemezett és ellenőrizhető felszámolására.
ˇ középtávon (3-6 év)
- ki kell alakítania egy jól kezelhető és elérhető városi területi és környezetvédelmi infor-mációs és adatrendszert, biztosítva annak működését, figyelemmel a területfejlesztési és környezetvédelmi törvényekben megfogalmazottakra.
- ki kell bővítenie és hatékonnyá kell tennie környezetvédelmi szakmai és szervezeti rend-szerét, elősegítve annak megfelelő működtetését a szakmai és a lakossági feladatokban való közreműködésnél.
- elő kell segítenie az elhatározott környezetfejlesztési programok (hulladékgazdálkodás, csatornázás, úthálózat fejlesztés stb.) beindulását az elfogadott és egyeztetett elveknek és terveknek megfelelően.

ˇ hosszú távon (5-10 év)
- el kell érni a környezeti elemek minőségének, állapotának javulását, a megengedettet meghaladóan terhelt városi területek szennyezettségének, terheltségének jelentős, határ-értékeken belülre történő mérséklését.
- a települési környezetben a környezeti elemek minőségének, állapotának javításával ösz-szefüggésben a halálozási és morbiditási mutatók javulását.

2. A környezeti problémák megoldása

A város környezetvédelmi problémáinak megoldása alapvetően a következő kérdéskörökbe so-rolható:
- a kibocsátások csökkentése
- a területek védelme, a környezetminőség megőrzése
- a terület- és/vagy környezetminőségi célzatú fejlesztések
- a környezeti problémák menedzselése.
 

2.1 A kibocsátások csökkentése

A környezetet terhelő, szennyező források kibocsátásainak, hatásainak mérséklése érdekében szükséges a szakmai és egyeztetési folyamatok elindítása, határidőkhöz és mérhető értékekhez kapcsolt megállapodások elérése az önkormányzat és az érintett szervezetek között. Ennek kere-tében - az érdekeltek/érintettek lehetőségeinek figyelembe vételével - a következő, környezetvé-delmi és környezet-egészségügyi szempontból is kiemelten kezelendő területeken, kérdéskörökben kell eredményt elérni:
ˇ a jelenleg is a megengedettet meghaladó kibocsátások megszüntetése, a terhelések, szenynyezések határérték alá csökkentése.
ˇ a csatornázás megvalósítása az ellátatlan területeken (pl. Maroshegy, Feketehegy, Rác-hegy, Öreghegy egyes részei, Kisfalud, Csala, Börgönd) kiemelt programok keretében. A város közel 100 %-os vezetékes vízellátása mellett a jelenlegi, 80 %-ot meghaladó csator-názottság csaknem teljes mértékűre növelésével 2002-2005-ig a talaj és talajvizek szennye-zése napi ezer m3-es nagyságrendben mérsékelhető.
ˇ Emellett azt is el kell érni, hogy a kiépített csatornahálózattal rendelkező területeken tény-legesen és záros határidőn belül (2000-2002) megtörténjenek a bekötések, összhangban a közműves vízellátás igénybevételéről szóló, 40/1997. (X. 20.) ÖK rendeletben rögzítettek-kel.
ˇ a városi szennyvíztisztító telep korszerűsítése befejeződött, azonban meg kell oldani az iszapok további szakszerű kezelését és környezetkímélő elhelyezését.
A megvalósítás eredményeként mérséklődhet a Gaja terhelése és megszűnt a Sóstói szennyvízkezelés talajt, felszíni és felszínalatti vizeket érő szennyezése, bűzterhelése, egy-ben megteremtődött a terület környezeti rehabilitációjának, rekreációs újrahasznosításának lehetősége is.
ˇ a Fűtőerőmű Kft. kibocsátásainak mérséklése a gáztüzelésre való áttéréssel biztosítandó. Ehhez a tervek rendelkezésre állnak, a megvalósítás összhangban áll az OTK energiaellátás fejlesztési elképzeléseivel.
ˇ az ipari üzemek szennyvizeinek hatékonyabb kezelése, amely az üzemi szennyvizekben kibocsátásra kerülő egyes szennyezők (pl. szerves anyagok, nehézfémek) mérséklését igényli megfelelő előkezelők létesítésével.

2.2 A területek védelme, a környezetminőség megőrzése

A természeti környezeti értékek védelme, a terhelt/szennyezett/veszélyeztetett területek, térségek környezetminőségének javítása a következő fő témakörökben kívánja meg az önkormányzati közreműködést, koordinációt, kezdeményezést:
ˇ a természetvédelem területén
- az országos és helyi természetvédelmi területek, természeti értékek védelmének biztosí-tása, a természetvédelem igényeinek szem előtt tartása a már elhatározott vagy tervezett térségfejlesztési programoknál (pl. úthálózati, iparterületi és közműves fejlesztési elha-tározások);
- a helyi jelentőségű természeti értékek védelmének, megmaradásának elősegítésére és az értékek állapotának, a változásoknak nyomon követésére együttműködés kialakítása a természetvédelemben érdekelt/érintett szervezetekkel (Nemzeti Park Igazgatóság, Me-gyei Önkormányzat, civil szervezetek).
ˇ a vízbázisok mennyiségi és minőségi védelme érdekében a jelenlegi és a távlati vízbázisok védőterületeinek, védőidomainak lehatárolása, kijelölése, összhangban a 123/1997. (VII. 18.). Korm. rendelettel.
ˇ levegőtisztaság-védelmi szempontból lényeges, hogy az ÁRT szerint a város légtere a vé-dett I. területi kategóriába sorolt, amit a légszennyezők kibocsátásának megállapításánál, ellenőrzésénél, az új beruházások, a területfejlesztési és/vagy környezetvédelmi célzatú be-avatkozások tervezésénél, engedélyezésénél figyelembe kell venni.
 

2.3 Terület- és környezetminőségi fejlesztések

A város térségének társadalmi, gazdasági, területi és környezeti fejlesztését az általános rendezési terv és a Gazdaság Program rögzíti. Ezekkel összefüggésben Székesfehérvár környezeti állapota, környezetminősége javítását eredményező és megvalósítandó jelentősebb, átfogó környeze-ti/környezetfejlesztési célt is szolgáló programok a következők :
ˇ a fűtőerőmű rekonstrukciója. A jelenlegi terheléseket a töredékére csökkentő új, gázüzemű fűtőmű létesítése része az országos erőművi rekonstrukciós programnak.
ˇ úthálózati fejlesztések. A tervezett útszakaszok kiépítése a közlekedési eredetű terhelések (zaj, légszennyezés) mérséklését segítik elő a forgalmas belvárosi területrészeken. Az ÁRT-ben is rögzített városi elkerülő és átkötő utak hálózatának megvalósítása 2005-2010-ig jelentős javulást eredményezhet a közlekedésben, a város környezetminőségében. Ezen belül is legfontosabb a 63. sz. út átkötése a 8. sz. főútig.
A Kormány 2119/1997.(V. 14.) számú, a magyarországi gyorsforgalmi úthálózat kiépítésé-nek 10 éves programjáról hozott határozatában a várost érintő fejlesztések is szerepelnek, így
- a 8. sz. főközlekedési út Veszprém-Dunaújváros szakaszon autóúttá építése az új dunaújvárosi Duna hídhoz csatlakozóan;
- a Székesfehérvár-Kisbér-Komárom közötti főutak autóúttá építése az M7 autópályához kapcsolódóan.
ˇ a városi szennyvíztisztító telep fejlesztésével megoldott a kapacitásnövelés, ezzel lehetővé vált a Sóstói kezelőtelep megszüntetése. Feladat a terület rekultivációja és rekreációs célú (városi közpark) hasznosítása.
ˇ Ehhez kapcsolódóan felszámolandó és rekultiválandó a szennyvíztelep melletti, kb. 5 ha kiterjedésű iszaplerakó, amelynek 100-120 em3 mennyiségű, magas nehézfémtartalmú iszapja biztonságos elhelyezést vagy hasznosítást igényel.
ˇ a hulladékgazdálkodás megvalósítása. Átfogó megoldására a SZÉKOM RT rendelkezik fejlesztési elképzelésekkel. Ennek keretében
- ki kell dolgozni és be kell vezetni a szelektív gyűjtés újabb, hatékony módszerét, bizto-sítva egyben a termékdíjas rendszerben történő közreműködést is.
- fel kell számolni a város területén kialakult illegális lerakóhelyeket.
ˇ a csapadékvizek elvezetése. A rendelkezésre álló terveknek megfelelően kell megvalósíta-ni, kiemelt feladatként kezelve az ellátatlan és veszélyeztetett területek (pl. Maroshegy, Fe-ketehegy) felszíni vízrendezését. Folytatni kell a városi főrendszerek (A-0-0 és C-0-0 fő-gyűjtő) kiépítését, megvalósítását.
ˇ a zöldfelületi rendszer fejlesztése. A város jelenlegi és távlati zöldfelületi rendszerének ki-alakításával összefüggő feladatokat az ÁRT zöldfelületi terve részletezi, szabályozási terve rögzíti, megadva
- az erdők, véderdők, mezővédő erdősávok, üdülőerdő fejlesztések, városon belüli védőzöldek, közparkok kialakításának területeit és javasolt ütemeit;
- a területfejlesztések (lakó-, intézmény- és iparterületi fejlesztések, útmenti védőzöldek, védőfásítások) megvalósítását, területeit;
- a tájrendezendő és zöldfelületi hasznosításra kerülő területeket (Sóstó, Jancsár-völgyi murvabányák, roncsolt felszínek, stb.).
Az érvényes ÁRT a város közigazgatási területén lévő erdőterületeket legalább 600 ha nagysággal, a közparkokat, városi zöldterületeket pedig legalább 120-130 ha területtel irá-nyozza elő növelni. Emellett további, nagytávlatú fejlesztésekre is javaslatot ad. Mindezek ütemezett és szakszerű megvalósításához elengedhetetlen egy ún. zöldfelületi stratégia ki-alakítása, közgyűlési elfogadása. Ennek kell meghatároznia egy kb. 10 évre szóló telepítési, felújítási terv szakmai alapjait és területi, időbeni ütemeit, amelyen belül kiemelt figyelmet kell fordítani a városi sorfák felújítására, a nyárfák ütemezett cseréjére.

A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM eredményes megvalósítása számos társadalmi és gazdasági té-nyező függvénye. A környezeti szempontoknak kiemelt szerepet kell kapniuk a város térségében tervezett, a hazai és nemzetközi érdekeltekkel együttműködve megvalósítandó terület- és terme-lésfejlesztési programokban és elhatározásokban. Ennek érdekében a következők tartandók szem előtt:
ˇ A területfelhasználások, a környezetet érintő beavatkozások, fejlesztések tervezésénél fokozott figyelmet kell szentelni a környezeti/környezetvédelmi feltételek, érdekek érvényesítésének. A fejlesztéseket alapvetően a környezeti potenciál, a területi védettségek és a környezetminőségi igények, szakmai elvárások figyelembe vételével kell tervezni és engedélyezni. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő és a környezeti elvárásokat is rögzítő pályázati feltételek megadása és megkövetelése.
ˇ Az elmúlt években hatályba lépett törvények (környezetvédelmi, területfejlesztési, tele-püléstervezési, természetvédelmi, építési) új és korszerű szemléletet hoztak a fejleszté-sek, beavatkozások tervezésének és engedélyezésének terén. Ezeken túlmenően további, a gazdasági tevékenységeket jelentősen befolyásoló, a környezet védelmével összefüggő szabályozások közreadása (pl. hulladékgazdálkodás, levegőtisztaság védelem) is várha-tó, a szokásos és nem ritkán éveket igénybe vevő alkalmazási, értelmezési nehézségek-kel. Ezért a terület- és környezetfejlesztési programoknál gondot kell fordítani azok rendszeres felülvizsgálatára és gondozására is a jogszabályoknak való mindenkori meg-felelés érdekében.
ˇ A feladatok ismeretében az önkormányzatnak feladattervet kell meghatároznia és elfo-gadnia (konkrét feladat, felelős, határidők, költségigény, forrás) az egyes részprogra-mokra (projektekre), mégpedig célszerűen a környezetvédelmi program felülvizsgálatáig terjedő időszakra. Ehhez igénybe kell venni a rendelkezésre álló pályázati, támogatási alapokat.
ˇ A városi önkormányzat környezetvédelemmel és területfejlesztéssel összefüggő felada-tai és hatásköre rögzített és behatárolt. Ezek alapján egyértelmű, hogy az egyes térsé-gek, területrészek környezeti minőségét, állapotát a térségi programok előkészítésével és szervezésével, megvalósításának elősegítésével jelentősen és kedvezően képes befolyá-solni, különösen akkor, ha törekvéseit a helyi gazdasági és civil szervezetek is támogat-ják. A felmérések és vizsgálatok alapján megállapítható, hogy ezek a szervezetek igény-lik
- a városi önkormányzat hatékony szakmai koordináló, szervező szerepét, az információs háttér kialakítását és működtetését.
- a megfelelő gazdasági alapok megteremtését a feladatok megvalósításához.
- a környezeti nevelés, környezettudatos gondolkodás fejlesztését a lakosság köré-ben, összhangban a fenntartható fejlődés és a környezet-egészségügy igényeivel.
 

3. A környezetvédelmi program végrehajtásának eszközei

A város környezetvédelmi programjának végrehajtása több részfeladat megvalósítását teszi szük-ségessé. Ezek egy részében az önkormányzat mint tényleges szerepvállaló, kezdeményező, más részében pedig mint közreműködő, támogató érdekelt.
 

3.1 Intézményi feladatok

A programban javasolt beavatkozások megvalósítása érdekében az önkormányzatnak
ˇ feladattervet kell kidolgoznia és elfogadnia, figyelemmel a pénzügyi/költségvetési feltéte-lekre és a megoldandó problémakörök szakmai, társadalmi megítélésre, fontosságára, a fel-adatok ütemezett végrehajtására.
ˇ szakmai és szervezeti rendszert kell kialakítania a városi környezeti, környezetfejlesztési feladatok megoldásának elősegítésére, biztosítva annak megfelelő szervezési, ellenőrzési hátterét, az elfogadott programok környezeti szempontú koordinálását és menedzselését, folyamatos karbantartását (hulladékgazdálkodás, zöldterület-fejlesztés, szennyvízkezelés, közlekedésfejlesztés stb.).
ˇ a területi, valamint környezetvédelmi információs és adatrendszerét létre kell hoznia, össz-hangban a törvényi előírásokkal és biztosítva annak szakmai és társadalmi használatát, el-érhetőségét.
ˇ együttműködést kell kialakítania és azt szervezetté kell tennie
- a program megvalósításában érdekelt környezetvédelmi, természetvédelmi, környezetegészségügyi és más társhatóságokkal;
- a jelentősebb terhelő, szennyező üzemekkel a kibocsátások ütemezett csökkentésére, technológiai fejlesztések elősegítésére;
- a környezetvédelmi, természetvédelmi és városszépítő civil szervezetekkel, valamint a lakossággal a célok megismertetésére és a programok végrehajtásának elősegítésére.
ˇ a környezeti nevelést és rendszeres tájékoztatást meg kell valósítania a környezetvédelmi program végrehajtásához szükséges támogatottság biztosítása érdekében. A hatékony és következetes, környezettudatos gondolkodásra való nevelést már óvodás-iskolás korban meg kell kezdeni az oktatási intézmények közreműködésével, a rendszeres lakossági tájé-koztatást pedig a civil szervezetek bevonásával, lakossági fórumok szervezésével, ismerte-tő anyagok közreadásával célszerű biztosítani.
 

3.2 Projekt javaslatok

Az állapotfelmérés eredményei, megállapításai és a szakmai igények, a civil szervezetek által megfogalmazott elvárások alapján adhatók meg azoknak a megvalósítandó projekteknek a köre, amelyek lehetővé teszik a megfogalmazott célállapot elérését. A projektek a tevékenységek és az érintett környezeti elemek alapján is csoportosíthatók; itt a környezetvédelmi törvényben megha-tározott, a települési környezetvédelmi programokra megfogalmazott tartalmi követelményeket célszerű alapul venni (1995. évi LIII. tv. 47. § ). Ezek figyelembe vételével kerültek megfogal-mazásra az egyes projektek, amelyek egyben megadják a célkitűzést és a megvalósítás keretében elvégzendő feladatokat.

1. A települési környezet tisztasága
Az önkormányzatnak a köztisztaság megteremtésére kell törekedni. Meg kell követelnie a telepü-lési környezet tisztaságát.
Cél : a lakossági észrevételek, a gyakori panaszok megszüntetése céljából és a lakossági közérzet javítása érdekében a közterületek tisztaságának fokozása.
Feladatok:
ˇ A közterületek (utak, terek, játszóterek, parkok) rendszeres és megfelelő tisztítása, kellő számú hulladékgyűjtő edényzet kihelyezése és rendszeres ürítése.
ˇ A köztisztasági feladatokat ellátó géppark bővítése, hatékony üzemeltetése.

2. Csapadékvíz-elvezetés
Cél : az ellátatlan és veszélyeztetett területek felszíni vízrendezésének, vízelvezetésének megva-lósítása a rendelkezésre álló terveknek, elfogadott ütemezésnek megfelelően.
Feladatok:
ˇ A város egyes területein (Öreghegy É-i része, Feketehegy, Felsőváros- Almási telep) a fő-művek kiépítendők (A-0-0, C-0-0 rendszer).

3. Kommunális szennyvízelvezetés és kezelés
Cél : a vezetékes vízzel ellátott, de csatornázatlan területrészek bekapcsolása a közcsatorna-hálózatba.
Feladatok:
ˇ A Sóstó rekultivációja és a terület rehabilitációja, rekreációs használatra alkalmassá tétele.
ˇ A ma mintegy 83,4%-ban csatornázott város területén a lehetőleg teljes csatornázottság megvalósítása, ezen belül
- kiemelten kezelendő az Öreghegy, Maroshegy és Feketehegy térsége.
- az ÁRT-ben előirányzott, hosszú távú lakó- és intézményterületi fejlesztések csak teljes körű csatornázás mellett valósíthatók.
- a városhoz tartozó településrészeken (Börgönd, Csala, Kisfalud) a csatornázás és szennyvízkezelés ugyancsak megoldandó; ezeknél célszerű megvizsgálni a helyi szennyvíztelep létesítésének vagy a városi hálózathoz való kapcsolásnak a környezeti, műszaki, gazdasági előnyeit, hátrányait.
- el kell érni, hogy a kiépített csatornahálózattal rendelkező területeken ténylegesen és zá-ros határidőn belül (2000-2002) megtörténjenek a bekötések, összhangban a közműves vízellátás igénybevételéről szóló, 40/1997. (X. 20.) ÖK rendeletben rögzítettekkel.
ˇ Az élővizeket terhelő vagy szennyező üzemi kibocsátóknál fokozni kell a szennyvízkezelés hatékonyságát és el kell érni, hogy a befogadóba bocsátási határértékek biztonságosan tel-jesüljenek.
ˇ A városi csatornahálózatot erősen terhelő kibocsátóknál javítani kell az előkezelés haté-konyságát.
ˇ Elérendő, hogy a felszíni vízfolyások - így a Gaja - minősége is javuljon, de semmi esetre se romoljon a város területén bevezetett tisztított szennyvizek hatására.
ˇ A vízellátás mennyiségi és minőségi védelmével összefüggésben a hidrogeológiai védőte-rületek fokozott védelmére nagyobb gondot kell fordítania a városnak és az ezeken a területeken gazdálkodóknak. Az itteni épületeket mielőbb a városi csatornahálózatra kell kötni.
ˇ A már csatornázott területeken is alapvető talaj- és vízminőségvédelmi követelmény a csa-tornahálózat karbantartása, rendszeres ellenőrzése és a szükség szerinti felújítások, javítá-sok elvégzése, a biztonságos üzemeltetés biztosítása.

4. Kommunális hulladékkezelés
Cél : a települési hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása, a szilárd és folyékony hulladékok rendszeres, környezetkímélő és gazdaságos gyűjtésének kiterjesztése, a lerakásra, ártalmat-lanításra kerülő hulladékok mennyiségének csökkentése és a hulladéklerakó kapacitásával való gazdálkodás.
Feladatok:
Szilárd települési hulladékok kezelése
ˇ Ki kell dolgozni a város átfogó hulladékgazdálkodási koncepcióját, amelynek része a hul-ladékminimalizálási program (szelektív gyűjtés, hulladékudvarok létesítése stb.). Ennek kell megadnia a célszerűen alkalmazható gyűjtési, szállítási, kezelési, ártalmatlanítási, hasznosítási rendszer megoldásait, ezek környezeti, műszaki, gazdasági és társadalmi elő-nyeit, hátrányait döntések megalapozásához, a kiválasztáshoz. Ebben kell meghatároznia a lakossági eredetű veszélyes hulladékok (gombelemek, akkumulátorok, gyógyszer- és fes-tékmaradékok, stb.) gyűjtési, kezelési módjait is. A kommunális hulladékokon túl az ipari és a mezőgazdasági üzemekben keletkező hulladékokra is kiterjedő koncepciónak célsze-rűen mennyiségi és összetételi hulladékanalízisre kell épülnie.
ˇ Elő kell segíteni a szemét mennyiségi csökkentésének (pl. szelektív gyűjtés), feldolgozásá-nak, hasznosításának megoldását. Az 1993-ban elkezdett szelektív hulladékgyűjtés nem volt sikeres; ki kell dolgozni a szelektív gyűjtés újabb, hatékony módszerét, folytatva egy-ben a megkezdett programot (hulladékudvarok, gyűjtőszigetek telepítése). Elengedhetetlen a részletes mennyiségi, összetételi analízis elvégzése, amely lehetőséget ad a célszerű keze-lési irányok (pl. égetés, fűtőanyag kinyerés vagy válogatás-újrahasznosítás, stb.) meghatá-rozására, kiválasztására.
ˇ A Pénzverő völgy területén kialakított központi szeméttelep bővítését az elkészült tervek-nek megfelelően meg kell valósítani, így a lerakás feltételei hosszútávon is biztosíthatók.
Szippantott szennyvizek, szennyvíziszapok kezelése
ˇ A csatornázás fokozása esetén is maradnak olyan településrészek, ahol a zárt gyűjtők, helyi kisberendezések rendszeres szippantása szükséges. Az így eltávolított szennyvíziszapok el-lenőrzött, biztonságos és bűzmentes fogadása és kezelése a központi szennyvíztelepen biz-tosítandó.
ˇ Kiemelt feladat a szennyvíztelep mellett felhalmozódott iszap végleges elhelyezésének, ár-talmatlanításának megoldása a már kidolgozott terveknek megfelelően. Ez egyrészt a gya-kori bűzpanaszokat okozó szennyvíziszap-medencék megszüntetése, másrészt a telep kör-nyezetében lévő területek esetleg célszerűbb hasznosítás miatt is szükséges.
ˇ A szakosított állattartás során keletkező hígtrágyák szántóföldi elhelyezése, hasznosítása a város környezetében gyakorlatilag megoldott, ami kijuttatáskor jelentős bűzterheléssel jár. Ezért a telepek hagyományos trágyakezelésre való átállítása szükséges, ami a keletkező szerves trágyával a talajok termőképességének megőrzését is jobban segítheti.

5. Zaj- és rezgés elleni védelem
A 7/1997. (III. 28.) ÖK. rendelettel módosított 34/1991. (XII. 18.) számú, a zajvédelem helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak rögzítik a lakossági és közszolgálta-tási jellegű zajforrásokkal kapcsolatos kérdéseket, kivéve az építési munkákból és a közlekedés-ből eredő zajt. Az ipari eredetű zajterhelések általában lokális jellegűek és nem adnak okot pa-naszra. A legnagyobb gondot a közlekedési eredetű zaj okozza, ami közlekedés-szervezéssel, út-hálózat fejlesztéssel és az utak karbantartásával (rezgések) csökkenthető.
Cél : a zajterhelés növekedésének megállítása, a jelenlegi zajszintek fokozatos csökkentése, fo-kozott figyelemmel a közlekedési eredetű zajokra.
Feladatok:
ˇ A zajvédelemről szóló rendelet betartása/betartatása, a zajvédelmi övezetekben a zajterhe-lési határértékek érvényre juttatása.
ˇ A közlekedési eredetű zaj mérséklésének érdekében az úthálózati fejlesztések megvalósítá-sa, a 63-as út elkerülő szakaszának megépítése és forgalomszervezési lehetőségek keresése a belváros forgalmának mérséklésére.
ˇ Az úthálózati valamint a lakó-, iparterületi fejlesztéseknél, technológiai változtatásoknál, rekonstrukcióknál a zaj elleni védelmet kiemelten kell kezelni; városrendezési, forgalom-szervezési és műszaki védelemmel is biztosítani kell a határértékek betarthatóságát. A be-avatkozásokat, fejlesztéseket környezet-terhelés vagy környezeti hatásvizsgálatokkal kell megalapozni.
ˇ A város területén működő, határértéket meghaladóan zajos létesítmények zajcsökkentése megoldandó megfelelő technológiai, műszaki beavatkozásokkal. A zajhatárértékeket várha-tóan meghaladóan zajos üzemeknél műszeres vizsgálatok szükségesek a zajszintek megál-lapításához és a szükséges beavatkozások megtervezéséhez.
ˇ Zajelnyelő védőfal alakítandó ki a MÁV Rendező hatásainak csökkentésére a vasút D-i ol-dalán, a gurítódombbal határos lakóterület védelmére. Ennek megvalósítását akusztikai szakvéleménnyel kell megalapozni.

6. Helyi közlekedésszervezés
Cél : a belterületi utak túlzsúfoltságának csökkentése, az átmenő forgalom lakóterületen kívüli levezetése.
Feladat:
ˇ Az ÁRT közlekedési tervfejezete előirányzatainak megvalósítása; forgalom szervezés, parkolási rend, új autóbusz pályaudvar kialakítása.
ˇ Az ÁRT-ben rögzített úthálózati fejlesztések kivitelezése, elsősorban a 63-as elkerülő út megépítése és az Országos Területfejlesztési Programban megadott autóút szakaszok kiépí-tése.
ˇ A tömegközlekedés továbbfejlesztése, a megfelelő utak kiépítése, körforgalmú csomópon-
tok kialakítása és a kerékpárút építési program folytatása.
ˇ Parkolók, parkolóházak létesítése a belváros terhelésének csökkentésére.

7. Levegőtisztaságvédelem
Cél : a város környezeti levegőminőségének javítása a szennyezett területeken és a város átszel-lőzési viszonyainak megőrzése, javítása. Külön gondot kell fordítani a biológiai szennyező-forrásnak minősülő allergének visszaszorítására (parlagfű), a nyárfák ütemezett cseréjére.
Feladatok:
ˇ A levegőtisztaság-védelmi mérőhálózat korszerűsítése, további (konténeres) mérőállomás telepítése.
ˇ A tervezett városi elkerülő utak megvalósítása, a városközponton áthaladó forgalom eltere-lése. Az útszélességek, az útkereszteződések műszaki kialakítását úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy a kellő átszellőzés biztosítható legyen, és járdaszinteken, a lakókör-nyezetben a forgalmi terhelés ne okozzon megengedettet meghaladó légszennyezettséget. Fokozott figyelmet kell fordítani az útmenti zöldsávok kialakítására is.
ˇ A határértéket meghaladó üzemi kibocsátások a felülvizsgálata és a többletszennyezés megszüntetése; a Fűtőerőmű korszerűsítésének megvalósítása az elfogadott programnak megfelelően.
ˇ A bűzterhelések megszüntetése technológiai beavatkozásokkal vagy a tevékenység felha-gyásával.
ˇ Az új létesítmények telepítésénél, technológiák módosításánál a kibocsátási határértékek betartását fokozottan meg kell követelni, és az emissziók hatását a levegőminőség alakulá-sára számításokkal és mérésekkel is ellenőrizni kell (környezet-terhelés vizsgálatok).
ˇ Az új beépítéseknél, a rekonstrukciós feladatoknál az átszellőzési viszonyok javítása, fenn-tartása (utcafásítások, útmenti zöldsávok kialakítása, stb.), összhangban a tervezett zöldfe-lületi fejlesztések megvalósításával.
ˇ Az allergének (parlagfű) visszaszorítási programjának kidolgozása és megvalósítása a civil szervezetek bevonásával, a nyárfák ütemezett cseréje a zöldterület fenntartás, felújítás kere-tében.

8. Ivóvízellátás
Cél : a jó minőségű ivóvízzel történő biztonságos és teljes körű ellátás megvalósítása, az ivóbá-zisok mennyiségi és minőségi védelme.
Feladatok:
ˇ Az ellátatlan területek ellátásba kapcsolása.
ˇ Az ásott és fúrt kutak felmérése, az illegális vízhasználatok felszámolása.
ˇ A vízbázisok mennyiségi és minőségi védelme érdekében a jelenlegi és a távlati vízbázisok védőterületeinek, védőidomainak lehatárolása, kijelölése a 123/1997. (VII. 18.). Korm. rendelettel összhangban.
ˇ Kiemelten védendő a sóstói vízbázis bővítésére szóba jövő sáv az M7-es autópályától dél-re, a sárbogárdi és táci út között.

9. Energiagazdálkodás
Cél : a város energiaellátása gazdaságosságának, színvonalának és biztonságosságának növelése, az energiafelhasználás racionalizálása, elsősorban az önkormányzati intézményben.
Feladatok:
ˇ A város távlati energiaellátási, energiagazdálkodási stratégiájának kidolgozása (elektromos, gáz ), figyelemmel a hulladékégetés energetikai összefüggéseire, lehetőségeire.
ˇ A távhőellátás kiterjesztési lehetőségeinek és módjainak feltárása, műszaki és gazdasági elemzése.
ˇ A gázprogram kiterjesztése, az ellátatlan területek lehetőség szerinti bekapcsolása az ellá-tásba.
ˇ Az energiafelhasználás felülvizsgálata és racionalizálása az önkormányzati intézmények-ben.

10. Zöldterület-gazdálkodás
Cél : a zöldfelületek megőrzése, területük növelése, a normatív értékek elérésén túl az egyes zöldfelületi egységek minőségének, intenzitásának fejlesztése.

Feladatok:
ˇ A város zöldfelületi stratégiájának kidolgozása, a ZÖLDFEHÉRVÁR tanulmány ajánlásai-nak figyelembe vételével..
ˇ Az ÁRT-ben előirányzott zöldövezeti terv megvalósítása (erdők, véderdők, üdülőerdők, védőzöldek és közparkok).
ˇ A parkok, játszóterek felújítása, folyamatos karbantartása.
ˇ A zöldterületek arányának növelése, minőségi jellemzőinek javítása:
- a tervezett lakóterületi fejlesztéseknél (pl. Palotaváros III. üteme, Öreghegy/Csúcsoshegy térsége) a zöldterületeket a minimális normaértékeket meghaladóan kell kialakíta-ni;
- az intézmény- és iparterületi fejlesztéseknél a termelő, szolgáltató tevékenységek telepí-tése csak megfelelő telekméret, beépíthetőség és minimális zöldterületi arány megadá-sával valósítható meg;
- a kialakítandó zöldfelületeket, véderdőket, védőzöldeket a beruházások szerves része-ként kell megvalósítani az engedélyezéseknél úgy, hogy ezek a kerítésen belül és a vá-rost nem terhelő módon legyenek telepítve és fenntartva;
- a közúti fejlesztéseknél az útmenti védőzöldsávok kialakításának és fenntartásának fel-tételeit elő kell írni;
- a meglévő zöldfelületek fejlesztésére, növényanyaguk gazdagítására, az utcák fásítására fokozott hangsúlyt kell helyezni és megkeresni a lakossági közreműködés lehetőségeit a kialakításban és a fenntartásban.

11. A rendkívüli környezeti károk megelőzése
Székesfehérvár nem csak Magyarország, hanem Európa egyik leggyorsabban iparosodó városa. Ez szükségessé teszi a rendkívüli környezeti károk megelőzésének, elhárításának és hatásaik csökkentésének kiemelt feladatként történő kezelését.
Cél : A lehetséges környezeti veszélyek elhárítása és a környezetkárosodás csökkentése, a kör-nyezeti biztonság, a város védekezőképességének növelése.
Feladatok:
ˇ A biztonságpolitikai és a honvédelmi alapelvekkel összhangban környezetbiztonsági kon-cepció kialakítása, melynek során alapelvként betartandó a környezeti kockázatokkal szemben az élet- és vagyonvédelem feltételeinek biztosítása.
ˇ A környezetbiztonság egységesített városi intézmény- és informatikai rendszerének kialakí-tása az országos hálózathoz illeszthető módon; ennek keretében a potenciális veszélyforrá-sok felmérése.
ˇ Súlyos környezeti veszélyek és károkozások kezeléséhez a szükséges szervezeti feltételek megteremtése.
ˇ A veszélyes üzemek helyi szabályozásának kidolgozása, az ipari baleseteket, kémiai koc-kázatokat csökkentő program indítása.
ˇ A részletes és folyamatos lakossági tájékoztatás fenntartása.

12. Természeti és építészeti értékek védelme
Az ÁRT szabályozza az országos és helyi védettség alatt álló természeti értékek védelmét, a mű-emlékek, régészeti lelőhelyek, a városszerkezet és a városkép védelmét. Ezek állagmegóvásán túl törekedni kell a védett értékek körének bővítésére.
Cél : az országos és helyi jelentőségű védendő értékek feltárása; a védett és védendő értékek ál-lagának megóvása, társadalmi elismertségük növelése; a természetvédelem igényeinek szem előtt tartása a már elhatározott vagy tervezett térségfejlesztési programoknál (pl. úthá-lózati, iparterületi és közműves fejlesztési elhatározások).
Feladatok:
ˇ A helyi és országos védettségű értékek állagának megóvása, fenntartása és a természetvé-delmi területek (Sóstói Homokbánya TT, Dinnyési Fertő TT) tervezettnek megfelelő bőví-tése, a védelem kiterjesztése (Sós-tó).
ˇ Az értékek állapotának és a változásoknak nyomon követésére együttműködés kialakítása a természetvédelemben érdekelt/érintett szervezetekkel (Nemzeti Park Igazgatóság, Megyei Önkormányzat, civil szervezetek).
ˇ A belváros területe műemléki jellegű védettséget élvez (MJT) amit a környezetvédelmi be-avatkozások, városfejlesztési döntések kapcsán is szem előtt kell tartani (közlekedési kap-csolatok, forgalomszervezés, zaj- és rezgés elleni védelem, stb.).
ˇ A táj- és természetvédelem szempontjainak szem előtt tartásával
- meg kell valósítani a Sóstó visszaállítását, parkosítását a kidolgozott RRT szerint, a fel-hagyott szennyvízürítő rekultivációjával, a vízpótlás megoldásával.
- meg kell valósítani a Sóstó Homokbánya Természetvédelmi Területen a tervezett bota-nikai jellegű mintaterületet.
- ki kell alakítani a Bregyó területén - a Tóparti Gimnázium és kemping környezetében - a tervezett botanikai jellegű mintaterületet, kultúrparkot.
- teljes körűen (kastély, tó, kert) helyre kell állítani a csalapusztai tájképi kertet és védel-mét fenn kell tartani. A zöldfelületi fejlesztésekkel összhangban kell kialakítani a kert körüli üdülőerdőt, mégpedig külön tájrendezési/zöldterületi tervek alapján.
- a Csúcsos-hegy védendő táji értékként megőrzendő a tervezett lakóterületi fejlesztések végrehajtása során is. Ugyancsak zöldterületi tervek alapján kell kialakítani az Arany-bulla emlékmű körül egy városi igényeket kielégítő közparkot, legalább 25 ha területtel.
- az öreghegyi bányató környezetének tájrendezése, a rekreációs feltételek maradéktalan biztosítása a rendelkezésre álló terv alapján megvalósítandó.
- a Feketehegytől É-ra, a Vörösmarty MG Szövetkezet halastavai mentén található ártéri ligeterdő-foltok megőrzendők.

13. A települési környezet védelme
A városban és közvetlen környezetében élők életminőségét a települési környezet minősége, az ellátottság színvonala jelentősen befolyásolja.
Cél : egy kevesebb környezeti stresszhatást eredményező, jobb környezeti állapotjellemzőkkel rendelkező települési környezet kialakítása. Ehhez alapvető fontosságú a város és az érin-tettek közötti, a környezetminőség javítását célzó együttműködés kialakítása, a környezeti nevelés hatékonyságának növelése.
Feladatok:
Városrendezés, beépítés
ˇ A városfejlesztési, városrendezési feladatok megoldásánál fokozott gondot kell fordítani a belváros műemléki jellegű területének (MJT) védelmére. Itt a zsúfoltság enyhítése, a parkolási gondok megoldása (zaj- és lég-szennyezés mérséklésére), a tehermentesítő utak megépítése elsődleges fontosságú.
ˇ A belterületi útszakaszok terhelésének mérséklése érdekében első lépésben a 63-as út elke-rülő szakaszát meg kell építeni, a belső és külső körgyűrű kiépítését pedig folytatni kell.
ˇ A belvárost övező területeken, a tervezett zöldfelületek kialakítása során az átszellőzési vi-szonyok, a mikroklíma javítása fontos feladat. Ezért az egyes lakó- és iparterületi, úthálózati fejlesztéseknél a zöldfelületekbe ágyazásról, tájrendezésről gondoskodni kell, ami megfelelő területnagyságot és szaktervezést igényel.
ˇ A jelentős környezetterhelő források, létesítmények környezeti hatásainak (víz- és légszennyezés, hulladékkeletkezés, zaj- és rezgéskeltés) csökkentése, a kibocsátási normák betartása és folyamatos ellenőrzése szükséges. Új beruházásoknál meg kell követelni a már meglévő terheléseket is figyelembe vevő környezet-terhelési vizsgálatot, szükség esetén a környezeti hatásvizsgálatot.
ˇ A létesítmények, tevékenységek környezettől való védelme (pl. élelmiszeripari üzemek) vagy azok környezetterhelő hatása kapcsán a létesítmények közötti védőtávolság figyelem-be vételével valósítandó meg minden telepítés, fejlesztés. Az ezektől való eltérést csak a csökkentéssel arányos műszaki védelem esetén és környezeti hatásvizsgálat alapján lehet engedélyezni.
Az ellátottság javítása
A kommunális szolgáltatások javítása alapvető igény a települési környezet minőségének, ál-lapotának kedvezőbbé tétele érdekében. Az ezzel összefüggő feladatok:
ˇ a csatornázottság fokozása az ellátatlan városrészek bekapcsolásával
ˇ a csapadékcsatorna-hálózat felújítása, fejlesztése a rendszeresen elöntött területek veszé-lyeztetettségének megszüntetésére.
ˇ a zöldfelületi ellátottság mennyiségi és minőségi javítása a tervezett fejlesztések megvalósításával.
ˇ a rendszeres szemétszállításba bekapcsolt lakások arányának megtartása az új építések mel-lett is, a területi ellátottság színvonalának növelése, a hulladékhasznosítási lehetőségek ke-resése, vizsgálata (pl. a szelektív gyűjtés, lakossági veszélyes hulladék begyűjtésének biz-tosítása, stb.).
ˇ a környezettudatos nevelés programjának kidolgozása az iskolákkal és civil szervezetekkel együttműködve.

14. A táj védelme
Cél : a felszínroncsolások, tájsebek felmérése és felszámolása, a táj esztétikai értékének javítása és megőrzése.
Feladatok:
ˇ A roncsolt felszínek, felhagyott bányaterületek (homok- és murvabányák gödrei) hasznosí-tási lehetőségeinek megkeresése, és rekultivációja, újrahasznosítása tájrendezési tervekre alapozottan.
ˇ A Csúcsos-hegy és Jancsár-völgy területén, a tervezett lakóterülettől K-re alakítandó ki a roncsolt felszínek rekultivációját is megvalósító üdülőerdő. Ez külön tájrendezé-si/zöldterületi tervezést igényel és az így megvalósítható terület legalább 10 ha lehet.

15. Az élővilág és a természet védelme
A jelenlegi és távlati városfejlesztési, rendezési tervek, a vállalkozások megvalósításához felme-rülő területigények közvetlenül vagy közvetve is érinthetik város igazgatási területén a meglévő, már védett és a feltárt, védelemre érdemes természeti, környezeti értékeket. Ezért ki kell emelni, hogy ezeknek az értékeknek a védelme, védhetősége szorosan összefügg a környezetükben, a környező területeken folyó tevékenységekkel is, amit minden tervezési és engedélyezési folya-matban figyelembe kell venni.

Cél : a élővilág, az élőhelyek megőrzése, védelmük biztosítása a területfejlesztési, városrendezé-si beavatkozásoknál és a nem védett területeken az élővilág, az élőhelyek fennmaradásának elősegítése.
Feladatok:
ˇ A Sóstói homokbánya Természetvédelmi Terület a tudomány, az oktatás és az ismeret-terjesztés számára is értékes, ezért az itteni élővilág fenntartása kiemelt jelentőségű. Ennek biztosításához a védetté nyilvánítást megalapozó szakvélemények és terv részletes feladat-tervet tartalmaznak (illegális szemétlerakás és homokbányászat felszámolása, legeltetés megszüntetése stb.). A sóstói terület rehabilitációját követően megvalósítandó a TT kibőví-tése a terveknek megfelelően.
ˇ A Dinnyési Fertő TT kibővítését a természetvédelmi terveknek megfelelően meg kell való-sítani.
ˇ A Csalapusztai TT és a kastély helyreállítása, újrahasznosítása során a környezet- és termé-szetvédelem szempontjaira is fokozottan tekintettel kell lenni.
ˇ Védendő értékként kell kezelni és megőrizésüket a rendezési, beépítési tervek készítése so-rán is biztosítani kell a következő területeknek, értékeknek:
- a Zichy-liget területe;
- a maroshegyi ősmocsár területe a Meggyesi utcában;
- a Csúcsos-hegy területe, mint tájképi érték, kilátópont;
- a Rózsaliget melletti parkban található Csitáry víz;
- a Bregyó kiserdő és a vízfelület a kemping bővítésénél;
- a Vörösmarty MGSZ 200 ha kiterjedésű tófelülete és környezete;
- a Budai úti volt aplitbánya északi oldalán lévő földtani rétegsor.

A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM célkitűzései megvalósításának megalapozáshoz, a projectek hatásainak területi nyomon követéséhez a P-1 ... P-3. tervlapok szolgáltatnak hátteret, megadva
- a főbb környezetterhelő forrásokat, tevékenységeket (P-1. tervlap);
- a védet, védendő területeket, térségeket (P-2. tervlap);
- a javasolt beavatkozások, intézkedések területeit (P-3. tervlap).