Kossuth izenete eljött - az 1848/49-es Szabadságharc dalai szöveges emlékei a Művészetek Házában

Kossuth izenete eljött címmel hirdette meg a Fejér Megyei Művelődési Központ Művészetek Háza kétnapos rendezvényt, mellyel egyrészt Kossuth emlékének, másrészt a Dicsőséges Tavaszi Hadjáratnak kívántak tisztelegni. A rendezvény a megye összetartásának erősítését, a különböző művészeti ágak közötti átjárhatóságot tűzte zászlajára.
2009.10.07. 09:46 |
Kossuth izenete eljött címmel hirdette meg a Fejér Megyei Művelődési Központ Művészetek Háza kétnapos rendezvényt, mellyel egyrészt Kossuth emlékének, másrészt a Dicsőséges Tavaszi Hadjáratnak kívántak tisztelegni.
 
 A szabadságharc sikeres tavaszi hadjárata biztosította az ország erőforrásait a kormányzat és a hadsereg számára, ami megteremtette a lehetőséget az ellenállás sikeres folytatására, a politikai önállósodásra, és az időt a felkészüléshez egy újabb hadjáratra.


 A rendezvény a megye összetartásának erősítését, a különböző művészeti ágak közötti átjárhatóságot tűzte zászlajára. Az 1848-as hagyományokhoz – köztük kiemelkedően a Kossuth Lajos személyéhez kapcsolódó népdalok első népzenei hangfelvételei is – elsősorban a később kisebbségi sorsba kényszerült falvak lakói körében készültek. Ennek az a magyarázata, hogy az első (többnyire fonográfos) gyűjtések kezdetben főleg a peremterületekre irányultak, abból a megfontolásból fakadóan, hogy a távolabbi elzárt részeken feltehetően régebbi hagyomány őrződött meg. A megindult gyűjtőmunka igazolta Bartók Bélának, Kodály Zoltánnak (sőt részben már Vikár Bélának) ezt az elképzelését.

 A rendezvényen Dr. Lukács László néprajzkutató, aki Kossuth életének nagy ismerője, néprajzi szempontból közelítette meg az adott kor kulturális életét. Dr. Tari Lujza a Magyar Zenetudományi Intézet főmunkatársa a korszak zenéjéről beszélt Források, műfajok, típusok című előadásában. Vakler Anna népdalénekes, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára pedig a dalok, dalcsokrok szerkesztéséről és előadásmódját gyakorlatiasabb oldalról közelítette meg. Művészeti verseny is zajlott az intézményben. Összesen 30 produkció lépett fel az országos szakmai elismertségnek örvendő hozzáértő zsűri előtt melynek tagjai voltak: Dr. Tari Lujza, Vakler Anna, Kobzos Kiss Tamás és Jánosi András. A résztvevők jórészt a környék. Olykor keményre sikeredett a zsűri véleménye, és nem mindenki azt hallotta tőlük, amit a fellépők és vezetők az előadás közben éreztek, mégis az ott elhangzottak beépíthető a további szakmai munkába. A zsűriből Vakler Anna ismeri a csoportokat, szólistákat, a Művészetek Háza pedig jól ismeri a települési körülményeket, tudják, hogy ki milyen fejlődésen, változásokon ment keresztül.

A versenyen a következő csoportok, szólisták voltak a legsikeresebbek:

A Kiemelt Arany minősítést kapott produkciók:
Alcoa – Köfém Nyugdíjas Klub Férfikórusa Mihályi György vezetésével - Székesfehérvár
Láimszieder Józsefné versmondó Enying
Újvárosi Betyárok Koncz Mária vezetésével – Dunaújváros – Széchenyi István Gimnázium
Zsikó Zoltán Berki Lilla és Papp Ágnes felkészítésével – Székesfehérvár – Hermann László zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola
Guba Énekegyüttes – Berki Lilla vezetésével – Székesfehérvár – Vasvári Pál Gimnázium

Az Arany Minősítést kapott produkciók:
Mohl Enikő versmondó Kunstár Béláné felkészítésével – Csákvár
Csillengő Együttes Berki Lilla és Papp Ágnes felkészítésével – Székesfehérvár – Hermann László zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola
Fűzfasíp Citeraegyüttes Szecsődi Rita felkészítésével – Soponya
Vajtai Õszirózsa Dalkör Szász árpádné és Csákvári Györgyné vezetésével – Vajta
Horváth Jánosné versmondó Enying