Kovács László magyar biztosjelölt vám- és adóügyi biztos lesz az új Európai Bizottságban - közölte csütörtökön Brüsszelben José Manuel Durao Barroso, a bizottság elnöke, ismertetve egyúttal új testületének összetételét, amelyben a magyar jelölt mellett csak az olasz és a lett biztos esetében eszközölt változtatást.
Az Európai Unió huszonöt tagországának állam- és kormányfői előzően jóváhagyták az új bizottság összetételét. Mint Barroso közölte azonban, formálisan a testületet a külügyminiszterek képviselte általános ügyek EU-tanácsának is jóvá kell hagynia. A volt portugál kormányfő elmondta: az eredetileg Kovács Lászlónak szánt energiaügyi biztosi posztot a lett Andris Piebalgs kapja. Olasz kézben marad az alelnöki tisztséggel párosított jogi, igazságügyi és szabadságügyi portfólió, amelyet a visszavonult Rocco Buttiglione helyett Franco Frattini jelenlegi külügyminiszter tölt majd be. Sajtóértekezletén Barroso elmondta: olyan területet választott Kovács Lászlónak, amely "közelebb áll politikai tapasztalatához, és amelyen várhatóan jobb teljesítményt nyújt, mint a meghallgatáson".
Leszögezte, nem tartja elfogadhatónak, hogy valamely jelöltet politikai múltja vagy pártállása miatt hívjanak vissza a bizottságból. Nem akarok pártokhoz kötődő bizottságot, jelentette ki, elutasítva ezzel, hogy testületét a biztosok pártállása alapján ítéljék meg. Egyértelműen bizakodónak mutatkozott emellett abban a tekintetben, hogy új testülete mindhárom vezető európai parlamenti frakció, így a néppártiak támogatását is elnyeri, annak ellenére, hogy szocialista jelölt nem került ki a testületből.
Barroso emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban konzultált Gyurcsány Ferenc magyar kormányfővel Kovács Lászlóval kapcsolatos terveiről, és miután a miniszterelnök megerősítette a volt külügyminiszter jelöltségét, a portfóliócsere mellett döntött. Hozzátette: tudatában van annak, és figyelembe vette, hogy az európai parlamenti képviselőkben jelentős fenntartások támadtak Kovács Lászlóval szemben a meghallgatása után. Ezek azonban szakmai jellegűek voltak, nem pedig Kovács László általában vett biztosi alkalmasságát kérdőjelezték meg - adta értésre.
Nem változtatott Barroso az ugyancsak a találgatások középpontjában álló Neelie Kroes holland biztosjelölt megbízatásán, így ő megtartja a versenyügyi biztosi posztot. Ezzel kapcsolatban az elnök elmondta, hogy Kroes szakmai és személyes adottságait nem vonta kétségbe a parlamenti bizottság, csupán a korábbi üzleti funkciói és új posztja közötti összeférhetetlenség gyanúja merült fel. Ennek elhárítására azonban Kroes azt a - Barroso szerint "több, mint elégséges" - kötelezettségvállalást tette, hogy az ilyen típusú kapcsolatokat teljesen megszünteti, továbbiakat pedig nem létesít. Barroso közölte azt is: felkérte a bizottság versenypolitikai főigazgatóját, vizsgálja meg, az elmúlt években milyen arányban merült volna fel az összeférhetetlenség, ha Kroes lett volna a versenypolitikai biztos. Egy százaléknál kisebb arány lett az eredmény - mutatott rá.
Barroso közölte: pénteken beterjeszti az új bizottság összetételét az Európai Parlamentben, és meggyőződése, hogy széles körű támogatást kap a képviselőktől. Reményét fejezte ki, hogy november 15-18-i ülésszakán a testület jóváhagyja azt, de elismerte, hogy ez nem vehető biztosra, mert a parlamentnek még meg kell szerveznie az újabb meghallgatásokat - köztük Kovács Lászlóét -, és elő kell készítenie az új szavazást is. Úgy vélte, végső esetben az sem tragédia, ha a jóváhagyásra a december eleji brüsszeli vagy a december közepén tartandó strasbourgi plenáris ülésen kerül sor.
A bizottsági elnök előtt Josep Borrell európai parlamenti elnök is sajtótájékoztatót tartott Brüsszelben. Ezen jelezte, hogy a parlament nyitott az új bizottság jóváhagyásának minél gyorsabb lebonyolítása előtt. Úgy vélte, a folyamat gyorsítható azzal, ha eltekintenek a biztosjelöltek írásos kikérdezésétől, és csak szóbeli meghallgatást szerveznek.
Borrell - óvatosan fogalmazva ugyan, de - derűlátónak mutatkozott abban, hogy az új bizottság elnyeri a parlament tetszését. Mint mondta, meggyőződése szerint a frakciók kellő rugalmasságot fognak tanúsítani, hogy a helyzet megoldódjon. A parlamenti elnök visszatért a múlt heti szavazás elhalasztására is. Úgy vélte, az erősítette az unión belüli demokráciát, az intézményeket, és növelte az uniós lakosság érdeklődését is az EU-ügyek iránt.
