2. EU

Közép-Dunántúli fejlesztések az Európa Tervben

 2004-2006. között évente 200-300 milliárd forintos uniós támogatás érkezhet Magyarországra. 2007-től ennek háromszorosával kell számolni. Ahhoz, hogy a közösségi forrásokat fel tudja használni az ország, sikeres pályázatokat kell készíteni. A projekteket a régiók sajátosságainak figyelembevételével dolgozzák ki.

2004.04.23. 12:51 |

 2004-2006. között évente 200-300 milliárd forintos uniós támogatás érkezhet Magyarországra. 2007-től ennek háromszorosával kell számolni. Ahhoz, hogy a közösségi forrásokat fel tudja használni az ország, sikeres pályázatokat kell készíteni. A projekteket Terv II. ütemének részeként. A Közép-Dunántúli fejlesztési lehetőségekről pénteken előzetesen egyeztettek Székesfehérváron.

Az Európa Terv keretében elkezdődött a felkészülés a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusra. Ez alatt a hét év alatt Magyarországra mintegy 24,6 milliárd euró érkezhet - segítve a felzárkózást és a versenyképesség erősítését. Ezek a fejlesztések pedig jelentősen növelhetik a befektetéseket - mutatott rá tájékoztatójában dr. Baráth Etele, politikai államtitkár.

 A Nemzeti Fejlesztési Tervben nagy hangsúlyt kap többek között az egészségügy, a környezetvédelem, valamint a gazdaság- és vidékfejlesztés. A célok között szerepel ezeken kívül az információs társadalom kialakítása, és a régiók szerepének erősítése is.

 A Miniszterelnöki Hivatal a következő hetekben, hónapokban folyamatosan egyeztet az egyes régiók fejlesztési koncepciójáról. A Nemzeti Fejlesztési Terv II. ütemét ugyanis az adott térség sajátosságaira, igényeire alapozva szeretnék kidolgozni. Ebben nagy segítséget nyújtanak a regionális ügynökségek. A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 2000-ben fogadta el a térség fejlesztési koncepcióját. Ezt két-három évente felülvizsgálják. A társasághoz eddig 526 projekt érkezett be.

 Székesfehérvár rendelkezik egy tizenöt évre szóló településfejlesztési koncepcióval. Ez összhangban van a Közép-Dunántúli Régió terveivel, és sok elemében megegyezik a Nemzeti Fejlesztési Terv célkitűzéseivel. Az önkormányzat jelenleg a kistérségek bevonásával a koncepció tökéletesítésén dolgozik.  A város a jövőben jelentős lépést szeretne a humánerőforrás, a szakképzés fejlesztése terén.

                         


 

 

 

EU

Összes

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.

  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.

  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.

  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.