-
Átvette a kinevezést
Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Dr. Bakos Gábort bízta meg a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház főigazgatói feladatainak ellátásával. A megbízási díszokiratot ünnepi állománygyűlés keretében vette át az új főigazgató Dr. Rétvári Bence miniszterhelyettestől, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárától, a Szent György Kórház Romhányi Auditóriumában.
2024.07.17. -
A 17-esekre emlékeznek
A Magyar Királyi Székesfehérvári 17. Honvéd Gyalogezred tiszteletére Székesfehérvár minden évben az ezred napján, július 18-án szervez megemlékezést a Zichy ligetben. A katonai tiszteletadással zajló eseményen az emlékező beszédet követően koszorúzásra kerül sor.
2024.07.17. -
Felajánlások a mentőknek
Különböző hasznos, a mindennapi munkát elősegítő és komfortosabbá tevő eszközökkel gazdagodtak a velencei mentőállomás dolgozói. A felajánlás a JóPont Alapítványtól érkezett, akik minden alkalommal igyekeznek más és más szervezetet támogatni.
2024.07.17. -
Átvette kinevezését
Bakos Gábort bízta meg a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház főigazgatói feladatainak ellátásával Pintér Sándor belügyminiszter. A megbízási díszokiratot ünnepi állománygyűlés keretében vette át az új főigazgató.
2024.07.17.
Középkori épen maradt tölgyfa cölöpsort is találtak a régészek a várfalon kívül
![Középkori épen maradt tölgyfa cölöpsort is találtak a régészek a várfalon kívül](/_upload/images/news/50149/regeszet01.jpg)
Ezeket a falakat részben megtaláltuk és több más érdekes dolog is előkerült a földből – mondta Szőllősy Csilla az ásatást vezető régész. Találtunk egy három méter széles falat, ami különösen szélesnek számít és minden jel szerint szerint a belváros külső erődítése lehetett. Valószínűleg azért volt ilyen széles, hogy ezzel is növeljék a stabilitását.
A források szerint elsősorban a Budai kapu irányából északról, illetve a Palotai kapu felől támadták a várost. A most feltárt városfal kieshetett a támadások irányából - legalábbis a források nem utalnak erre.
Mikor épülhetett ez a várfal szakasz?
Pontos időpontot egyenlőre nem lehet mondani, de valamikor a középkor folyamán. Reméltük, hogy találunk alatta különböző gerendákat, mert sok helyen gerendára alapozták Székesfehérváron a városfalakat. Itt viszont úgy tűnik, hogy elértek a korabeli építők egy olyan talajszintet, ami képes volt megtartani a falat, éppen ezért nem találtunk alatta fákat.
Egy-egy ilyen feltárást milyen kutatás előz meg?
Fontos megnézni, hogy milyen ásatások voltak korábban a területen, illetve egykori, 16-17. századi metszetek is segíthetnek abban, hogy mit keressünk. Itt 4-5 méter mélyre kellett ásnunk és viszonylag szélesen kellett megnyitni a területet ahhoz, hogy fokozatosan, lépcsőzetesen haladhassunk lefelé. Ezen a részén a városnak egyébként 2-3 méteres feltöltés van és a leletanyag nagy része 18-19. századi volt még a három méter mélyen található városfal tetején is.
Mi történik azzal a leletanyaggal, amit találtak?
Bevisszük a múzeumba feldolgozásra, ahol megnézzük, hogy milyen réteghez, illetve korszakhoz lehet kötni. A feltárt falakat pontosan dokumentáltuk, amit pedig felviszünk a korabeli város alaprajzára és összevetjük az eddigi kutatásokkal. Az É-D irányú, három méter széles falhoz, amit meg is találtunk csatlakozik egy olyan K-NY-i fal, amiről eddig nem is tudtunk és most ezt is sikerült feltárni és dokumentálni.
Fotók: Szent István Király Múzeum
A három méter széles várfaltól kelet felé, a várfalon kívül pedig találtunk egy cölöpsort, ami valószínűleg egy külső erődítés vagy védőmű lehetett – mondta Szőllősy Csilla. Ezek, a feltételezésünk szerint török kori fák a vizes mocsaras talaj miatt maradhattak fent ilyen jó állapotban. A megtalált tölgyfákat most dendrokronológiai vizsgálatra küldik a régészek, amivel pontosabban meg lehet határozni az építés korát.
Ritkaság, hogy ilyen jó állapotban megmaradt cölöpöket találnak a régészek Székesfehérváron.
Legutóbb a Fő utca felújításakor, a Budai kapu alapozásából kerültek elő fák. Korábban pedig Siklósi Gyula régészprofesszor ásatásaiból kerültek még elő fák a városfalak alól. A középkorban Székesfehérváron a városon belül és kívül is több helyen nőttek tölgyfák, amit a várfal építéséhez és erősítéséhez is használtak.
A dendrokronológiai kormeghatározás módszere azon az elven alapszik, hogy a mérsékelt égövön egy adott földrajzi térségben élő azonos fajú fák azonos környezeti hatások miatt hasonló vastagságú évgyűrűket növesztenek. Az évgyűrűsorozatok leméréseiből kialakított adatsorok alapján olyan, évre pontosan keltezett, úgynevezett kronológiák készíthetők, amelyekben minden egyes évgyűrű keletkezési ideje ismert.