Gondolta volna, hogy a Bazilika és a Városháza közötti II. János Pál pápa téren a járószint alatt mindössze 20-30 centivel középkori sírok voltak? "Találtunk itt gyermek és csecsemőcsontváz maradványokat, illetve fiatal nők és férfiak földi maradványait is. Az antropológusok szerint viszonylag fiatalabb, harminc év körüli emberek maradványai kerültek elő." - mondta az ásatást vezető Reich Szabina a Szent István Király Múzeum régésze.
Rég nem látott, nagy területen zajlik ásatás a II. János Pál pápa téren a Bazilika mellett. Mi a célja a mostani ásatásnak, nem vizsgálták még ezt a területet a régészek?
Az Arany János utca rekonstrukciójának keretén belül felújítják a teljes térburkolatot és lehetőségünk nyílt előtte ásatást végezni. Ez azért is nagyon fontos, mert ezen a területen valóban, nagyon kevés kutatás zajlott még. A 70-es és 80-as években volt ugyan kisebb kutatás, de ekkora nagy felületen nem történt még feltárás, így most lehetőségünk nyílik a teljes területet megismerni.
Hogyan készülnek a régészek egy ekkora ásatásra egy olyan fontos helyen, mint Székesfehérvár belvárosa, ahol az egész magyarság számára meghatározó leletek kerülhetnek elő a földből?
Először kutatunk, elővesszük a történeti adatokat, illetve megnézzük, hogy korábban ki és milyen kutatást végzett, továbbá milyen régészeti objektumokat talált a területen. Tudjuk, hogy ez a rész a középkori Székesfehérvár legkorábbi települési egysége volt és itt állt az ispáni, később a királyi vár. Tudjuk továbbá, hogy templom is állt ezen a helyen. A Szent Anna-kápolna a 15. század végétől, de a Bazilika is középkori előzményekkel rendelkezik, így templom körüli temetővel is számoltunk az ásatások megkezdése előtt. A térről miután elhordtuk a burkolatot és egy sima felületet kaptunk, szelvényeket és kutatóárkokat jelöltünk ki. Ezekben minden esetben a nem bolygatott altalajig kell lemenni, ami van ahol egy méter, van ahol 2.5 méter mélyen van a városnak ezen a részen.
Eddig mi került elő a földből?
A Városháza és a Bazilika szentélye közötti részen különböző építési periódusból származó középkori falszakaszok kerültek elő. Még nem tudjuk pontosan, hogy ezek hányadik századból valók, mindössze annyit lehet eddig tudni, hogy középkori falakról van szó. Találtunk egy olyan kora újkori gödröt is, ami szemétgödörként funkcionált: ennek a betöltésében pedig nagyon sok volt a kora újkori anyag, valamint az aljáról késő középkori leletek kerültek elő. A Bazilika és a Szent Anna kápolna között pedig a templom körüli temető részleteit tártuk fel.
Nem kellett mélyre lemenni, azonnal jöttek elő a késő középkori sírok. Ezek a korábbi járószint alatt 20-30 cm mélyen voltak.
Nagy szerencse, hogy ezek megmaradtak…
Igen, hiszen a területen nagyon sok a közmű, de mégis maradtak olyan részek, amelyeken sikerült új régészeti objektumokat feltárni.
Nagyon jól látszanak a kutatóárkokban a szintek. Ezek alapján pontosan beazonosítható, hogy mely századokban hol volt a járószint a városnak ezen a részén?
Ideális esetben igen, de itt nagyon sok réteg van és kevés anyag került még elő, ami segítené a beazonosítást. Rétegről-rétegre haladunk és bízunk abban, hogy találunk olyan anyagot, ami alapján keltezni tudjuk, hogy mikor bontottak el falakat vagy mikor építették ezeket.
Kiket temettek ilyen központi helyre a korabeli Fehérváron?
A templom köré nem csak papokat, hanem világi személyeket is temettek, csak meg kellett váltani a sírhelyet. Azért is vannak nagyon sűrűn a sírok a templom körül, mert igyekezett mindenki a szent hely köré temetkezni. Nem is foglalkoztak azzal, hogy ha valakit már eltemettek egy adott helyre, egyszerűen arrébb rakták a csontjait és belehelyezték a sírba a koporsót.
Találtunk itt gyermek és csecsemőcsontváz maradványokat, illetve fiatal nők és férfiak földi maradványait is. Az antropológus kollégánk szerint viszonylag fiatalabb, harminc év körüli emberek maradványai kerültek elő.
Képeken a Bazilika melletti ásatás
Hány sírt tártak fel eddig?
A Szent Anna kápolna előtt eddig 16 sírt tártunk fel, mely kora újkori, barokk kori temetkezési hely volt. Ezt onnan tudjuk, hogy megmaradtak a koporsók fa maradványai és a korra jellemző díszszegek is épek maradtak. Sokak karján megmaradt a rózsafüzér zarándokjelvénnyel, ami szintén a barokk korban jelent meg. Előkerült továbbá hét késő középkori sír is, néhány olyan viseleti elemmel együtt, mint egy-egy vascsat vagy övkarika.
Mi történik a maradványokkal az ásatás után?
Miután egy-egy sír kibontásra kerül, lefotózzuk, milliméter papírra pontosan lerajzoljuk és szintadatokkal együtt bemérjük a csontokat, majd a pontos GPS koordinátákat is rögzítjük. Ezt követően bekerülnek a csontok a múzeumba, ahol mosás és kiszáradás után az antropológusok foglalkoznak vele. Megállapítható lesz a neme, az életkora és néhány esetben az elhalálozás oka is.
Mekkora élmény régészként Székesfehérvár történelmi belvárosában egy ekkora ásatást vezetni?
Nagyon boldog vagyok, mert már harmadik éve lehetőségem van a belvárosban ásni, ahol olyan objektumokra bukkantunk, amit eddig nem tudtunk és a város történelméhez további adalékként szolgálnak vagy további kérdéseket vethetnek fel.
A Bazilika belsejében várhatóan lesz lehetőség ásatásokat végezni?
Ha minden igaz lesz, de ástunk már korábban is a két kápolnában. A templom épületén belül a harmincas években a műemléki felújítás alkalmával néhány szondát nyitottak ugyan, de nem volt nagyobb ásatás. Nemrégiben a déli kápolnában sikerült egy családi kriptát megtalálni, aminek megmaradt a vörösmárvány sírkő fedlapja, amin sajnos a család nevét nem, csak a címerét találtuk. Az északi kápolnában pedig gótikus lábazati falfestést találtunk. Ez ritkaság, hiszen mindig a lábazatról hullik le először a vakolat. Történt talajradarozás is a templom belsejében, ahol nagyon szépen mutatkozik egy félköríves szentélynek a nyoma.
Ez Géza fejedelem négykaréjos templomához tartozhat vagy a középkori Szent Péter-plébániatemplomhoz?
Úgy tűnik, hogy a négykaréjos templom keleti irányú kibővítésének részét képezi és ehhez tartozó falszakaszok lesznek.
Meddig tart a templom mellett a téren az ásatás?
Várhatóan július végéig befejezzük a kutatást, majd a Bazilika előtti járda alatt és reményeink szerint a Bazilikában folytatódik az ásatás. Amikor a templom felújításakor a falak mellett a dréncsövet fektették már megfigyeltünk falszakaszokat, de akkor nem volt lehetőségünk ezeket kutatni.
Mikor ismerhetik meg és láthatják az ásatás eredményeit az érdeklődők?
Május 25-én, pénteken a Régészet napján bárki betekinthet a Bazilika melletti ásatási munkába, ahol az ásatási területen tartok majd vezetéseket az érdeklődőknek. Augusztus 3-án pedig a Szent István Király Múzeumban nyíló kiállításon tervezzük a Székesegyház barokk kor előtti állapotát bemutatni, melyen néhány lelet is látható lesz már az ásatási fotókkal együtt.
