Közös Szent István Napi ünnepséget tartott Székesfehérvár és Fejér megye Önkormányzata

 Székesfehérvár Megyei Jogú Város és Fejér megye Önkormányzata pénteken délután hagyományosan közösen emlékezett meg Államalapító Szent István Királyunk ünnepéről. A Szent István szobornál tartott ünnepség után a résztvevők koszorúkat és virágot helyeztek el a Nemzeti Emlékhelyen, első királyunk szarkofágjánál. Ünnepi beszédet mondott Warvasovszky Tihamér Székesfehérvár polgármestere és Gombaszöginé dr. Balogh Ibolya a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke.
2007.08.17. 15:55 |

 Székesfehérvár Megyei Jogú Város és Fejér megye Önkormányzata pénteken délután hagyományosan közösen emlékezett meg Államalapító Szent István Királyunk ünnepéről. A Szent István szobornál tartott ünnepség után a résztvevők koszorúkat és virágot helyeztek el a Nemzeti Emlékhelyen, első királyunk szarkofágjánál. Ünnepi beszédet mondott Warvasovszky Tihamér Székesfehérvár polgármestere, országgyűlési képviselő és Gombaszöginé dr. Balogh Ibolya a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke.

 Az ünnepséget a történelmi zászlók behozatala nyitotta, amit a díszőrség hozott zenés kísérettel. Az ünnepségen a Tilinkó Együttes, Keller János és Matus György színművész működött közre.A koszorúzás után a Szent István mauzóleumban virágot helyeztek el Szent István szarkofágjánál.


Ünnepi beszédében Gombaszöginé dr. Balogh Ibolya a megyerendszer jelentőségérel és történelmi időtállóságára hívta fel a figyelmet. "Minden megyének más arcéle van, másként él egy Fejér megyei polgár, mint egy Békés megyei, ezeket a hagyományokat nem hagyhatja figyelmen kívül a politika" - hangsúlyozta.



Székesfehérvár polgármestere a közös ünneplés és a hagyományok fontosságára hívta fel a figyelmet. "Hagyományaink nélkül gyökértelenek lennék a világban, Szent István példája segít minket abban ,hogy minden magyarnak legyen hite a jövőben" - emelte ki  Warvasovszky Tihamér. Az ünnepi beszédeket követően elsőként a megyei, majd a városi önkormányzat vezetői helyeztek el koszorút Szent István szobránál.


 Szent István élete és munkássága:

 Immáron 1006 esztendeje, hogy Géza fia Vajk a pápa által adományozott koronával magyar királlyá emeltetett. E korszak a kereszténység európai kiterjesztésének évszázada volt. A bizánci egyház térítői már a 9. század második felében megjelentek a térségben, a római egyház a 10. század során térítette meg a Kárpátmedencétől északra élő népeket.

 István király törvényeivel a keresztény tanításokat az állam minden alattvalójára kötelezővé tette. Nevéhez tíz egyházmegye megszervezése kötődik, ezek élén érsek, illetve püspök állt. A keresztény tanítás a királyság legszilárdabb bázisává, a megtelepült társadalom mindennapi életének megtartó erejévé vált. A kitűnő hadviselő és belső ellenfelein győzedelmeskedő, erőskezű uralkodó 1038-ban a történészek becslése szerint 63 éves korában hunyt el.

 45 esztendővel később VII. Gergely pápa Istvánt és fiát: Imre herceget, a szentek sorába iktatta. A magyar nép erre az időpontra 1083. augusztus 20-ára évszázadok óta kegyelettel emlékezik. Államalapító Szent István ünnepe, amely a hagyomány szerint egyben az új kenyér napja nemzeti ünnep. Az Országgyűlés döntése értelmében 1991-től augusztus 20-a a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe is.

 István király törvényeivel a keresztény tanításokat az állam minden alattvalójára kötelezővé tette. Nevéhez tíz egyházmegye megszervezése kötődik, ezek élén érsek, illetve püspök állt. A keresztény tanítás a királyság legszilárdabb bázisává, a megtelepült társadalom mindennapi életének megtartó erejévé vált. A kitűnő hadviselő és belső ellenfelein győzedelmeskedő, erőskezű uralkodó 1038-ban a történészek becslése szerint 63 éves korában hunyt el.