-
Érkeznek a tankönyvek
Augusztus 1-jén megkezdődött mintegy 13 millió tankönyv kiszállítása az iskolákba. A köznevelésben és szakképzésben tanuló minden diák ingyenesen jut hozzá a tankönyvekhez
2024.08.02. -
Július 30-án indul a pótfelvételi
Akik a július 24-én nem jutnak be semelyik felsőoktatási intézménybe, július 30. és augusztus 7. között, a pótfelvételi eljárás keretében jelentkezhetnek egyetemre. A pótfelvételin az egyetemek általában önköltséges képzéseket hirdetnek meg, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján akár néhány állami ösztöndíjas szakot, férőhelyet is lehet találni.
2024.07.29. -
1100 éve Európában
Az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége jegyében 1100 éve Európában, 20 éve az unióban címmel országos kulturális programsorozat indul augusztusban Székesfehérváron. A programsorozat augusztus 10-én kezdődik a Székesfehérvári Királyi Napok programsorozattal együtt.
2024.07.20. -
Sorrendmódosítás a felvételin
Július 10-ig pótolhatták a felsőoktatásba felvételizők a még hiányzó dokumentumaikat az E-felvételi felületén, sorrendmódosításra azonban július 16-ig van még lehetőségük.
2024.07.16.
KSH: több a szegény, egyenlőtlenebb a jövedelemelosztás Magyarországon
A gazdaság, a környezet, és a társadalom egyensúlyát kifejező fenntarthatóság szempontjából összességében romlott Magyarország állapota az 1990-es évekhez képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb kiadványából, amelyet csütörtökön Budapesten mutattak be sajtótájékoztatón. A "Fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon" című füzet gazdasági jellegű adatai alapján a vizsgált időszakban ugyan gyorsuló ütemben nőtt a bruttó nemzeti össztermék, de nőtt a szegények aránya, egyenlőtlenebbé vált a jövedelemelosztás. A kiadvány szerint a szegények - speciális jellemzők alapján meghatározott - aránya 16,5 százalékról 17 százalékra emelkedett 2000 és 2003 között.
2007.07.20. 08:49 |
A gazdaság, a környezet, és a társadalom egyensúlyát kifejező fenntarthatóság szempontjából összességében romlott Magyarország állapota az 1990-es évekhez képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb kiadványából, amelyet csütörtökön Budapesten mutattak be sajtótájékoztatón. A "Fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon" című füzet gazdasági jellegű adatai alapján a vizsgált időszakban ugyan gyorsuló ütemben nőtt a bruttó nemzeti össztermék, de nőtt a szegények aránya, egyenlőtlenebbé vált a jövedelemelosztás. A kiadvány szerint a szegények - speciális jellemzők alapján meghatározott - aránya 16,5 százalékról 17 százalékra emelkedett 2000 és 2003 között.
A környezeti adatsorok szerint a magyarországi energiafelhasználás, ezzel összefüggésben pedig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása európai összehasonlításban viszonylag kedvező, ám az egy főre jutó energiafogyasztás, illetve emisszió az elmúlt években enyhén nőtt. Fejenként 1990-ben 6,5 tonna szén-dioxid kibocsátás jutott, ez az Európai Unió régi tagállamaiban akkor 9,1 tonna volt. A magyarok emissziója 2003-ban 5,5 tonna volt, az unióban maradt a korábbi szinten. Ugyanakkor többet bocsát ki Magyarország arányaiban metánból és dinitrogén-oxidból, amelyek a szén-dioxidnál károsabb globális felmelegedést előidéző gázok. Amíg Magyarországon metánból 2003-ban 44,8 tonna jutott egy főre, addig az EU régi tagállamaiban 41,5 tonna. Ez dinitrogén-oxidból 4 tonna, illetve 2,8 tonna.
Egyre több hulladék keletkezik Magyarországon. Az összegyűjtött települési hulladékok mennyisége 1991-ben lakosonként 341 tonnát tett ki, 2005-ben pedig már 456 ezer tonnát. Nem segíti elő a fenntartható fejlődést, hogy a hulladék döntő része lerakókba kerül vagy égetőkben ártalmatlanítják.
A KSH szociális jellegű adatai azt mutatják, hogy egyre inkább öregszik a társadalom és csökken a nők gyermekvállalását jelző termelékenységi ráta. Noha csökken az öngyilkosok száma, de egyre több a túlsúlyos ember, és egyre több nő dohányzik.
A 65 évesnél idősebbek aránya a 15-64 év közötti népesség arányában 1995-ben 20,9 százalék volt, ez 2005-re 22,7 százalékra nőtt. A nők összességében, életük során az 1995-ös adatok alapján átlagosan 1,57 gyermeket szültek, 2005-ben már csak 1,32-öt. A természeti erőforrásokat érintő adatokat vizsgálva jó hír, hogy madarakból egyre többféle található meg mezőgazdasági élőhelyeken, ami az agárium környezetbarátabbá válására utal. A biogazdálkodás alá vont területek nagysága 10 év alatt tízszeresére bővült.
Ugyancsak örömre adhat okot különböző lég- és egyéb szennyezők visszaszorulása. Főként a kibocsátott kén-dioxid mennyiség esett vissza, de csökkent a nitrogén-oxidoké, és az ammóniáé is.
Nőtt azonban a beépített területek aránya, ami negatív környezeti hatásokkal jár. Amíg 1990-ben az ország 5,6 százaléka tartozott ebbe a kategóriába, addig 2005-ben már 6,3 százalék. Ezen kívül egyre több autó fut az utakon: az 1996-ban regisztrált 2,264 millióhoz képest 2005-ben 2,888 millió kocsit tartottak számon Magyarországon.
A környezeti adatsorok szerint a magyarországi energiafelhasználás, ezzel összefüggésben pedig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása európai összehasonlításban viszonylag kedvező, ám az egy főre jutó energiafogyasztás, illetve emisszió az elmúlt években enyhén nőtt. Fejenként 1990-ben 6,5 tonna szén-dioxid kibocsátás jutott, ez az Európai Unió régi tagállamaiban akkor 9,1 tonna volt. A magyarok emissziója 2003-ban 5,5 tonna volt, az unióban maradt a korábbi szinten. Ugyanakkor többet bocsát ki Magyarország arányaiban metánból és dinitrogén-oxidból, amelyek a szén-dioxidnál károsabb globális felmelegedést előidéző gázok. Amíg Magyarországon metánból 2003-ban 44,8 tonna jutott egy főre, addig az EU régi tagállamaiban 41,5 tonna. Ez dinitrogén-oxidból 4 tonna, illetve 2,8 tonna.
Egyre több hulladék keletkezik Magyarországon. Az összegyűjtött települési hulladékok mennyisége 1991-ben lakosonként 341 tonnát tett ki, 2005-ben pedig már 456 ezer tonnát. Nem segíti elő a fenntartható fejlődést, hogy a hulladék döntő része lerakókba kerül vagy égetőkben ártalmatlanítják.
A KSH szociális jellegű adatai azt mutatják, hogy egyre inkább öregszik a társadalom és csökken a nők gyermekvállalását jelző termelékenységi ráta. Noha csökken az öngyilkosok száma, de egyre több a túlsúlyos ember, és egyre több nő dohányzik.
A 65 évesnél idősebbek aránya a 15-64 év közötti népesség arányában 1995-ben 20,9 százalék volt, ez 2005-re 22,7 százalékra nőtt. A nők összességében, életük során az 1995-ös adatok alapján átlagosan 1,57 gyermeket szültek, 2005-ben már csak 1,32-öt. A természeti erőforrásokat érintő adatokat vizsgálva jó hír, hogy madarakból egyre többféle található meg mezőgazdasági élőhelyeken, ami az agárium környezetbarátabbá válására utal. A biogazdálkodás alá vont területek nagysága 10 év alatt tízszeresére bővült.
Ugyancsak örömre adhat okot különböző lég- és egyéb szennyezők visszaszorulása. Főként a kibocsátott kén-dioxid mennyiség esett vissza, de csökkent a nitrogén-oxidoké, és az ammóniáé is.
Nőtt azonban a beépített területek aránya, ami negatív környezeti hatásokkal jár. Amíg 1990-ben az ország 5,6 százaléka tartozott ebbe a kategóriába, addig 2005-ben már 6,3 százalék. Ezen kívül egyre több autó fut az utakon: az 1996-ban regisztrált 2,264 millióhoz képest 2005-ben 2,888 millió kocsit tartottak számon Magyarországon.