Július végén Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter jelentette be a megye déli részén található Rétimajorban a Natura 2000 programot, ami tulajdonképpen természetvédelmi területek európai hálózatát jelenti, pontos telekkönyvi adatokkal. A környezetvédelmi minisztert a gazdák ezzel járó kötelezettségeiről illetve az ehhez járó EU-s forrásokról kérdeztük, azonban a beszélgetés kapcsán szóba került a csatornázás, a klímaváltozás és a megújuló energiaforrások használatának fontossága, hiszen 2-3 évtized múlva hatalmas árrobbanás várható az olaj- és gázalapú energiapiacon.
Július végén Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter jelentette be Rétimajorban a Natura 2000 programot, ami tulajdonképpen természetvédelmi területek európai hálózatát jelenti, pontos telekkönyvi adatokkal. Az országnak jelenleg 10%-ka természetvédelmi terület és további 10% kerül kevésbé szigorú védelem alá. A környezetvédelmi minisztert a gazdák ezzel járó kötelezettségeiről illetve az ehhez járó EU-s forrásokról kérdeztük, azonban a beszélgetés kapcsán szóba került a csatornázás, a klímaváltozás és a megújuló energiaforrások használatának fontossága, hiszen 2-3 évtized múlva hatalmas árrobbanás várható az olaj- és gázalapú energiapiacon.
A Natura 2000 az Európai Uniónak egy olyan programja ami a természet biológiai sokszínűségét hivatott fenntartani, ez mit jelent a gyakorlatban Magyarország számára?
Nekünk is ki kell hirdetni azokat a területeket, amik az EU-s irányelvben felsorolt élőhelyek vagy állat és növényfajok találhatók. Ez ha úgy tetszik nem egy nemzeti döntés, hanem egy európai jogszabálynak a hazai átvétele. Ez a gyakorlatban a gazdák oldaláról több korlátozást nem jelent mint ami jelenleg is érvényben van, hiszen a védelem alatt álló élőhelyek, állatok, növények háborgatása most is tilos. A jövőben is nagyjából ugyanazt kell betartani, mint eddig, csakhogy ezután telekkönyvi számok szerint pontosan lehet majd tudni, hogy mely terület tartozik védettség hatálya alá. Jelenleg mintegy 400 ezer telekkönyv érintett a Natura 2000 által.
Ez akkor az ország területének mintegy 10%-ra vonatkozik, hiszen ennyi természetvédelmi területünk van Magyarországon…
Van egy további 10% is, amin a védettségi mérték lazább mint a védett területeken, de az előírások erre is vonatkoznak. Ezeken a területeken lazábbak a korlátozások, mint egy nemzeti parkban vagy egy tájvédelmi körzetben, azonban egy-egy faj védelme ezeken a területeken is szigorú. Egy halastó, ahol például előfordul egy adott madárfaj, csak akkor halászható le, ha éppen nem zavarjuk meg vele a madarak életét. Nyilván meg kell várni a fészkelési időszak végét és csak akkor lehet munkához látni, de mondjuk ha egy 10 ha-os táblában a lucerna között van egy túzok fészek akkor körülötte néhány hektárt lábon kell hagyni és később levágni.
Hogyan ellenőrizhető ezek betartása, vagy ez is olyan dolog, mint a szelektív hulladékgyűjtés, hogy szellemileg kell felnőnünk ahhoz, hogy betartsuk a szabályokat?
Nyilván ez a program nem azt jelenti, hogy egy új kényszer jelenik most meg, hanem ez egy lehetőség is. A Natura 2000 hálózat egyfajta címke, védjegy is egy területen, ahogy ma már nem azt nézzük, hogy milyen hátrányok vannak abból, hogy nemzeti parki területen van bármink is, hanem büszkék vagyunk rá, hogy a nemzeti örökség részét birtokolhatjuk. Emiatt remek gazdasági előnyökhöz lehet jutni, hiszen egy ilyen területen vegyszermentesen előállított termékek, élelmiszerek vannak, ami komoly marketing-értéket képvisel. Ebben az esetben is a Natura 2000 területek ökoturisztikai értékkel is bírnak. Szellemi oldalról pedig közös dolgaink vannak, hiszen nem csak magyar, hanem európai örökségeket is védünk. Ezekre a területekre ugyanúgy a természetvédelmi hatóságok fognak ügyelni, mint a hagyományosan védett területeken.
Ha bármilyen anyagi hátránya származik az élőhelyek, állatvilág védelme miatt egy gazdának, akkor gondolom megvan a megfelelő kompenzáció is erre az esetre…
Ugyanez a szabály jelenleg is létezik, mert a természetvédelmi törvény lehetőséget ad arra, hogy ha valóban kára származik a gazdálkodónak a védett faj megőrzéséből, akkor kérhet kártalanítást. Az elmúlt évtizedekben nem igen kértek ilyet és bírósági úton sem támadtak meg környezetvédelmi hatóságot. Ebből következtethetünk arra, hogy nem származik komolyabb kára ezek miatt a szabályok miatt a gazdáknak. Természetesen, ha előfordul ilyen kár és a gazda ezt jelzi felénk, akkor készen állunk arra, hogy ezt megtérítsük.
Sokkal fontosabbnak érzem azt, hogy nem a kártalanítás oldaláról juttatják a gazdákat nagyobb támogatáshoz. A Natura 2000-es területek miatt olyan EU-s támogatások igényelhetők, amik komolyabb összegeket jelentenek. A Natura 2000-hez tarozó földek egyébként javarész gyengébb minőségűek is, ami miatt jelentős kompenzációt jelenthetnek az említett támogatások.
A Natura 2000-hez is kapcsolható a csatornázás és a folyamat prioritásai. A Környezetvédelmi tárcának ugye 11 milliárd forintja van a támogatásokra, azonban a települések, mintegy 50 mrd forintot igényeltek az édén. Ennek elosztását is befolyásolja gondolom, az, hogy mely település helyezkedik védett és kevésbé védett területen. 2015-ig vállaltuk, hogy az ország 86%-a csatornázott lesz…
A mostani szint 56%, így láthatjuk, hogy óriási ütemben kell 2015-ig haladni, az is mondhatnám, hogy háromszor olyan sebességgel, mint ahogy ezt az utóbbi évtizedekben tettük. Ehhez jelentős uniós támogatások is érkeznek, de irrealitás elvárni azt, hogy ezt az évtizednyi feladatot egy-két év alatt teljesítse valaki. A sűrűbben lakott területek kerülnek előbb sorra a költséghatékonyság miatt és az ország vállalása is az volt, hogy először a nagyobb településeken építjük ki a csatornarendszert. Az ötvenezer főnél népesebb városokban történik meg először a csatornázás, majd a 20 ezer lakos felettiek jönnek és 2015-re válik a rendszer teljessé, amikor valamennyi 2000 lakosnál nagyobb településen meg kell lennie a hálózatnak és a szennyvíztisztítóknak is. Nyilván azokat is figyelembe kell venni hogy hol fenyegeti a vízbázisokat a tisztítatlan szennyvíz -mondjuk egy karsztos területen előbb lesz csatorna, mint ott ahol nincs ilyen veszély.
Egy másik dolog: Ön az elnöke az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó bizottságának, ami az ország számára presztízs, azonban Magyarország kis ország nincs jelentős befolyással a Föld klímájára, de mi is részesei vagyunk a szennyezést kibocsátó országoknak. Nekünk mit kell tennünk, mit tehetünk a globális felmelegedés ellen?
A világ minden országának van ebben szerepe. A legnagyobb kérdés, hogy hogyan tudjuk a szén-dioxid és más üvegház-hatást előidéző gázok kibocsátását csökkenteni. Nekünk is mélyen el kell azon gondolkozni, hogy hogyan fogjuk a megújuló energiaforrásokat a magyar energiastruktúrában jobban használni. Azt gondolom, hogy szükséges egy olyan program, ami persze nem egyik évről a másikra, de fokozatosan felkészíti az országot arra, hogy a megújuló energiaforrásokat, mint a napenergiát, a geotermikus energiát, hogy csak a legkézenfekvőbbeket említsem jobban kihasználjuk. Meggyőződésem, hogy a mostani olaj és gáz alapú energiastruktúra amire mi erőteljesen számítunk egyre drágább és drágább lesz a jövőben. Ha az ország nem akarja ezt a folyamatos energia importszükségét fenntartani, akkor cselekedni kell, mert 2-3 évtized múlva jelentősen drágábbak lesznek ezek az energiaforrások.
Ha napelemmel szeretném megoldani otthon a házam fűtését, akkor kaphatok e rá bármilyen támogatást?
Vannak ilyen pályázati lehetőségek, azonban véleményem szerint nem elegendő és nem kellően ösztönző. Remélem, hogy a közeljövőben fel tudunk építeni ilyen rendszereket, mert ezek nehéz családi döntések ha úgy tetszik: ma egy ilyen beruházás megtérülése 8-10 esztendő, amit támogatással jelentősen lerövidíthetnénk. Ha beszámítjuk azt is, hogy néhány évtized múlva milyen komoly árnövekedésnek nézhetünk elébe az olaj- és gázalapú energiapiacunkon, akkor azt mondhatom, hogy nemzeti szinten is ez egy megtérülő beruházás lenne.
