Május 1-je után hat régi uniós tagállamban már biztosan vállalhatnak munkát az EU új közép- és kelet-európai tagországainak állampolgárai, miközben további országok munkaerőpiacai fokozatosan nyílnak majd meg előttük – derült ki a foglalkoztatási miniszterek pénteki találkozóján. Az új tagországokhoz földrajzilag legközelebb eső Ausztria és Németország ezzel szemben közölte, hogy a következő 3 évben is élni kíván a korlátozás lehetőségével. Új fejlemény viszont, hogy pénteken Belgium, Dánia, Franciaország és Hollandia is kilátásba helyezte, hogy még a három év lejárta előtt fokozatosan megnyitja munkaerőpiacát a keleti munkavállalók előtt.
Május 1-je után hat régi uniós tagállamban már biztosan vállalhatnak munkát az EU új közép- és kelet-európai tagországainak állampolgárai, miközben további országok munkaerőpiacai fokozatosan nyílnak majd meg előttük – derült ki a foglalkoztatási miniszterek pénteki találkozóján.
A foglalkoztatási miniszterek pénteki találkozóján minden eddiginél világosabban körvonalazódott, hogy az Unió régi tagjai milyen módon viszonyulnak majd az új tagállamok munkavállalóihoz május 1-je után, amikor lejár a maximum hét évig elnyújtható átmeneti rezsim első két éves szakasza. Finnország, Spanyolország és Portugália jelezte, hogy május elseje után nem kíván többé akadályt gördíteni a nyolc közép- és kelet-európai tagállam munkavállalóinak útjába, Nagy-Britanniával, Írországgal és Svédországgal együtt hatra növelve azoknak az országoknak a számát, amelyek megnyitják munkaerőpiacukat.
Az új tagországokhoz földrajzilag legközelebb eső Ausztria és Németország ezzel szemben közölte, hogy a következő 3 évben is élni kíván a korlátozás lehetőségével. Új fejlemény viszont, hogy pénteken Belgium, Dánia, Franciaország és Hollandia is kilátásba helyezte, hogy még a három év lejárta előtt fokozatosan megnyitja munkaerőpiacát a keleti munkavállalók előtt. Párizs a Magyarországgal korábban a munkavállalás tárgyában kötött kétoldalú egyezményt is kész olyan szellemben újratárgyalni, hogy az jobban elősegítse a magyarok munkavállalását. Egyelőre három régi tagállam, Olaszország, Görögország és Luxemburg nem jelezte egyértelműen a szándékait. Csizmár Gábor, a magyar foglalkoztatási tárca vezetője mindenesetre arra számít, hogy Luxemburg a franciákhoz hasonló eljárást követ majd, míg a görögök részéről „pozitív irányú lépésekre” számít. A miniszter rövidesen olasz kollégájával is találkozik, bár Róma részéről az április eleji választásokig érdemben nem várható döntés a munkaerőpiac megnyitásának ügyében. Csizmár a foglalkoztatási és szociális ügyi miniszterek ülését követően közölte, hogy a munkavállalás kérdésében láthatóan új helyzet állt elő.
A miniszter a BruxInfo kérdésére válaszolva elmondta: nem számít arra, hogy a kedvező tagállami döntések gyakorlati szempontból sokat jelentenének a magyar állampolgárok számára, akik közismerten a legkevésbé mobilak közé tartoznak Európában. Emlékeztetett rá, hogy korábbi felmérések szerint a hazai foglalkoztatottak mindössze 1 százaléka, körülbelül 40 ezer ember mutat hajlandóságot a tényleges külföldi munkavállalásra. Vagyis körülbelül feleannyian, mint ahányan Magyarországról becslések szerint összesen külföldön dolgoznak jelenleg.
Csizmár Gábor a miniszteri ülésen egy öt pontból álló magyar javaslatot ismertetett kollégáival. Ezek a következők:
• Az EU-n belül az engedélyezési eljárás helyett regisztrálják a munkavállalókat és ennek elmulasztása szankciókat vonhasson maga után.
• A foglalkoztatásra a fogadó ország szabályrendszere legyen érvényes (például a kollektív megállapodások és a minimálbérek tekintetében).
• A tagállamok hangolják össze megfigyelő és statisztikai rendszereiket, hogy pontosabb képet kapjanak a munkaerő áramlásáról.
• A tagállamok hangolják össze a munkaügyi ellenőrző szervek tevékenységét.
• A tagállamok közbeléphessenek akkor, ha a munkaerő-áramlás hirtelen felduzzadása miatt munkaerőpiaci zavarok keletkeznek.
A miniszteri ülésen elhangzottak alapján az EU-15-ök a közép- és kelet-európai munkavállalókhoz való viszonyulásuk alapján négy fő csoportra oszthatók:
1. A korlátozást újabb három évre meghosszabbítók: Ausztria és Németország (Ausztria ettől függetlenül százezer, Németország több százezer munkavállalási engedélyt adott ki az új tagállamok polgárainak az elmúlt két évben, igaz, ezek zöme ideiglenes munkavállalásra szólt).
2. A korlátozásokat fokozatosan, de legkésőbb három éven belül feloldók: az eddigi megnyilatkozások alapján ebbe a csoportba tartozik Belgium, Dánia, Franciaország és Hollandia.
3. A munkaerőpiacukat teljesen megnyitó országok: Nagy-Britannia, Írország, Svédország, Finnország, Spanyolország és Portugália.
4. Akik még nem döntöttek: Görögország, Luxemburg és Olaszország.
Felkészülés a tavaszi gazdasági csúcsra
A szociális és foglalkoztatási miniszterek a március 23-24-i „tavaszi” gazdasági csúcs elé kerülő szociális és foglalkoztatáspolitikai csomagot is jóváhagyták pénteken. Mint az osztrák elnökség részéről rámutattak, a találkozón egyhangú támogatást kapott az a bizottsági javaslat, amely a lisszaboni gazdaságmodernizációs program keretében négy területet ajánl a tagállamok figyelmébe:
• A tudásra és az innovációra való nagyobb ráfordítások
• A vállalkozói potenciál felszabadítása
• A társadalom elöregedésére adott válaszok
• Integrált európai energiapolitika létrehozása
A foglalkoztatási miniszter emlékeztetett rá, hogy a lisszaboni stratégia egy évvel ezelőtti megújulásakor a hangsúly a gazdasági növekedésre és a munkahelyteremtésre került, és a stratégia másik két pillére a szociális kohézió és a fenntartható fejlődés a háttérbe szorult. Csizmár Gábor szerint a szociális kohézió szempontja most érezhetően újra előtérbe került.
