2. EU

Lehet-e Székesfehérvár kulturális főváros az EU-ban?

 Az EU tagállamainak kulturális miniszterei e héten döntenek arról, hogy 2010-ben melyik város kapja az Európa kulturális fővárosa címet – közölte múlt pénteki kiskőrösi sajtótájékoztatóján Hiller István szakminiszter. „Én azért megyek Brüsszelbe – túl azon, mert kötelességem –, hogy a 2010-es esztendőre Magyarország számára egy partnerországgal az Európai Unió kulturális fővárosa címet, ennek megrendezési jogát elnyerjük” – tette hozzá a miniszter.

2004.05.24. 10:14 |

 Az EU tagállamainak kulturális miniszterei e héten döntenek arról, hogy 2010-ben melyik város kapja az Európa kulturális fővárosa címet – közölte múlt pénteki kiskőrösi sajtótájékoztatóján Hiller István szakminiszter. „Én azért megyek Brüsszelbe – túl azon, mert kötelességem –, hogy a 2010-es esztendőre Magyarország számára egy partnerországgal az Európai Unió kulturális fővárosa címet, ennek megrendezési jogát elnyerjük” – tette hozzá a miniszter.

 Az európai kulturális főváros címet (Melina Mercouri indítványára) 1985 óta ítéli oda az integráció miniszteri tanácsa évente egy vagy több városnak, amelyekben kiemelkedő kulturális eseményekre kerül sor ebből az alkalomból. A kezdeményezés célja, hogy az unió polgárai jobban megismerjék egymást. 2008 után azonban már nem egy (vagy több) város kapja a titulust, hanem egy országpáros kapja a jogot, hogy egy-egy városa egymással együttműködve egy éven át Európa kulturális fővárosa legyen. Az Európai Unió kulturális miniszterei csütörtökön találkoznak hivatalos tanácsülésre Brüsszelben.

 Ha Magyarország mellett szavaznak a miniszterek, „a legközelebbi időben rendelkezésre tudjuk bocsátani azt az időrendet, ahogy egyes magyar városok ebben a vetélkedésben részt vehetnek” – tette hozzá a miniszter. A városok pályázatai a kulturális miniszter ajánlásával kerülnek a kormány elé, amely dönt a helyszínről. A nyertes városnak előnyös a kulturális bemutatkozási lehetőség, mert EU-pénzeket is felhasználhat infrastruktúrája fejlesztésére – mondta a miniszter.

EU

Összes

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.

  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.

  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.

  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.