-
Egyházzenei fesztivál a Bazilikában
November utolsó napján Székesfehérvár ad otthont a Magyarországi németek egyházzenei fesztiváljának, amelyet 26. alkalommal szerveznek meg. A Szent István-székesegyházban november 30-án, szombaton 13 és 17 óra között 22 kórust hallhat a közönség. A mintegy 400 énekes egy- és többszólamú kórusművekkel ajándékozza meg a publikumot advent első hétvégéjén, az egyházzene ünnepén.
2024.11.28. -
Egy múzeum tekintete
Százötven éves fennállását ünnepli idén a Szent István Király Múzeum. Ebből az apropóból nyílik majd november 30-án, szombaton délután háromkor nagyszabású kiállítás Fehérváron a Csók István Képtárban, ahol már az utolsó simításokat végzik a múzeum szakemberei.
2024.11.28. -
Egy múzeum tekintete
Soha nem látott tárgyakat is megcsodálhatnak az érdeklődők az alapításának 150. évfordulóját ünneplő Szent István Király Múzeum november 30-án nyíló kiállításán.
2024.11.28. -
Pilinszky János Székesfehérváron
Ezúttal Pilinszky János munkássága és Székesfehérváron töltött évei adták a Nyitott könyvek beszélgetéssorozat témáját.
2024.11.28.
Leidenfrost tünemény a Csók István Képtárban
Július Gyula képzőművész Leidenfrost-tünemény című kiállítása látható április 6-tól a Csók István Képtárban. A tárlatot Ligetfalvi Gergely esztéta nyitja meg 18 órakor. A kiállítás megtekinthető június 3-ig, hétfőn 13–18 óráig, keddtől vasárnapig 10–18 óráig. Johann Gottlob Leidenfrost német tudósról nevezték el azt az általa elsőként 1756-ban leírt jelenséget, mely a forró vaslapon szaladgáló vízcseppel történik.
2012.03.30. 08:43 |
Július Gyula képzőművész Leidenfrost-tünemény című kiállítása látható április 6-tól a Csók István Képtárban. A tárlatot Ligetfalvi Gergely esztéta nyitja meg 18 órakor. A kiállítás megtekinthető június 3-ig, hétfőn 13–18 óráig, keddtől vasárnapig 10–18 óráig. Johann Gottlob Leidenfrost német tudósról nevezték el azt az általa elsőként 1756-ban leírt jelenséget, mely a forró vaslapon szaladgáló vízcseppel történik.
Ha megfigyeljük egy villanyrezsón a vízcsepp mozgását, azt tapasztalhatjuk, hogy szabályos sokszögű alakzatok formálódnak a saját gőzpárnáján lebegő buborékból. Háromszög, négyszög, pentagramma, oktagramma, heptagramma vagy enneagramma, és így tovább, a geometriából ismert szabályos alakzatok, melyek különböző kultúrák szimbólumaiként is gyakran megjelennek. Július Gyula az ilyen, a fizika körébe tartozó, de mindennapjainkban gyakran előforduló jelenségeket használja fel munkáiban. Olyan tüneményeket tanulmányoz kísérleteiben, melyek a természet működéséről szolgáltatnak meglepő adatokat, és indítanak el gondolatokat bennünk.