-
Megszólalnak a harangok
A nemzetközi gyertyagyújtási akcióhoz idén is csatlakozik Székesfehérvár. A Krajczáros Alapítvány immár 15. alkalommal hívja a Kárpát-medencei szervezeteket és a fehérváriakat, hogy november 11-én 11 órakor minél több helyszínen lobbanjon fel a gyertya és a mécses lángja a harctereken elesett katonák emlékére. A közös gyertyagyújtás alkalmával megszólalnak a Székesfehérvári Egyházmegye templomainak harangjai is.
2024.11.08. -
Zárul az orgonaünnep
Teleki Miklós orgonaművész november 9-i, szombati koncertjével zárul a II. Székesfehérvári Orgonaünnep, melynek két korábbi koncertjén Szotyori Nagy Gábor, illetve Kuzma Levente szólaltatta meg a fehérvári evangélikus templom kiváló orgonáját.
2024.11.08. -
A Királyi koronázóváros festője
Megjelent Halmay Tivadar: A Királyi koronázóváros festője című könyve. A festőművész ezúttal városunk történelmi múltját ábrázoló alkotásait gyűjtötte egy kötetbe.
2024.11.08. -
Pálos Olvasókönyv
A Szent István Művelődési Házban bemutatták a Pálos Olvasókönyv kötetet. Az esten Bakonyi István irodalomtörténész a könyv szerzőjével Sudár Annamáriával beszélgetett.
2024.11.08.
Leidenfrost tünemény a Csók István Képtárban
Július Gyula képzőművész Leidenfrost-tünemény című kiállítása látható április 6-tól a Csók István Képtárban. A tárlatot Ligetfalvi Gergely esztéta nyitja meg 18 órakor. A kiállítás megtekinthető június 3-ig, hétfőn 13–18 óráig, keddtől vasárnapig 10–18 óráig. Johann Gottlob Leidenfrost német tudósról nevezték el azt az általa elsőként 1756-ban leírt jelenséget, mely a forró vaslapon szaladgáló vízcseppel történik.
2012.03.30. 08:43 |
Július Gyula képzőművész Leidenfrost-tünemény című kiállítása látható április 6-tól a Csók István Képtárban. A tárlatot Ligetfalvi Gergely esztéta nyitja meg 18 órakor. A kiállítás megtekinthető június 3-ig, hétfőn 13–18 óráig, keddtől vasárnapig 10–18 óráig. Johann Gottlob Leidenfrost német tudósról nevezték el azt az általa elsőként 1756-ban leírt jelenséget, mely a forró vaslapon szaladgáló vízcseppel történik.
Ha megfigyeljük egy villanyrezsón a vízcsepp mozgását, azt tapasztalhatjuk, hogy szabályos sokszögű alakzatok formálódnak a saját gőzpárnáján lebegő buborékból. Háromszög, négyszög, pentagramma, oktagramma, heptagramma vagy enneagramma, és így tovább, a geometriából ismert szabályos alakzatok, melyek különböző kultúrák szimbólumaiként is gyakran megjelennek. Július Gyula az ilyen, a fizika körébe tartozó, de mindennapjainkban gyakran előforduló jelenségeket használja fel munkáiban. Olyan tüneményeket tanulmányoz kísérleteiben, melyek a természet működéséről szolgáltatnak meglepő adatokat, és indítanak el gondolatokat bennünk.