Leidenfrost tünemény a Csók István Képtárban

Július Gyula képzőművész Leidenfrost-tünemény című kiállítása látható április 6-tól a Csók István Képtárban. A tárlatot Ligetfalvi Gergely esztéta nyitja meg 18 órakor. A kiállítás megtekinthető június 3-ig, hétfőn 13–18 óráig, keddtől vasárnapig 10–18 óráig. Johann Gottlob Leidenfrost német tudósról nevezték el azt az általa elsőként 1756-ban leírt jelenséget, mely a forró vaslapon szaladgáló vízcseppel történik.
2012.03.30. 08:43 |
Július Gyula képzőművész Leidenfrost-tünemény című kiállítása látható április 6-tól a Csók István Képtárban. A tárlatot Ligetfalvi Gergely esztéta nyitja meg 18 órakor. A kiállítás megtekinthető június 3-ig, hétfőn 13–18 óráig, keddtől vasárnapig 10–18 óráig. Johann Gottlob Leidenfrost német tudósról nevezték el azt az általa elsőként 1756-ban leírt jelenséget, mely a forró vaslapon szaladgáló vízcseppel történik. 
 
Ha megfigyeljük egy villanyrezsón a vízcsepp mozgását, azt tapasztalhatjuk, hogy szabályos sokszögű alakzatok formálódnak a saját gőzpárnáján lebegő buborékból. Háromszög, négyszög, pentagramma, oktagramma, heptagramma vagy enneagramma, és így tovább, a geometriából ismert szabályos alakzatok, melyek különböző kultúrák szimbólumaiként is gyakran megjelennek. Július Gyula az ilyen, a fizika körébe tartozó, de mindennapjainkban gyakran előforduló jelenségeket használja fel munkáiban. Olyan tüneményeket tanulmányoz kísérleteiben, melyek a természet működéséről szolgáltatnak meglepő adatokat, és indítanak el gondolatokat bennünk.