-
Nyolc nemzetiségi önkormányzat kezdte meg a munkát
Az új ciklusban összesen nyolc nemzetiségi önkormányzat képviselői kezdték meg munkájukat. A székesfehérvári kisközösségeket segítő testületek elnökeivel szerdán délután találkozott dr. Cser-Palkovics András.
2024.11.20. -
Lakossági fórum Öreghegyen
A közlekedés volt az egyik legfontosabb téma az Öreghegyi lakossági fórumon, ahova szerdán kora este Östör Annamária a 12. számú választókörzet önkormányzati képviselője várta a városrészben élőket. Szó volt arról, hogy várhatóan a jövő évi városi költségvetés tartalmazza majd a Nagyszombati felújításának első ütemét, a Pozsonyi út teljes felújítására pedig 2025 március végéig nyújtja be pályázatát Fehérvár.
2024.11.20. -
Modern eszközöket kaptak
A Soponyai Iskoláért Alapítvány és a Kodolányi János Egyetem együttműködésében a Magyar Falu Program támogatásával modern élménypedagógiai eszközökkel gazdagította a Zichy János Általános Iskola felszereltségét.
2024.11.22. -
Előadás a genetikai módosításokról
A genetikai módosításokról és a GMO-król hallhattak előadást az érdeklődők a Mathias Corvinus Collegium Székesfehérvári Képzési Központjában. Az előadó ezúttal Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója volt.
2024.11.22.
Ma van a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja
A hitleri Németország 1942 januárjában tette hivatalos politikává a 11 milliós európai zsidóság megsemmisítését, „a végső megoldást” (Endlösung).
A holokausztnak (a görög eredetű szó jelentése „tűzben elégő áldozat”, héber megfelelője a soá) mintegy kétszázezer – a nemzetiszocialisták által szintén alacsonyabb rendűnek nyilvánított – cigány, valamint homoszexuális, testi és szellemi fogyatékos ember is áldozatul esett.
A budapesti Holokauszt Emlékközpont szerint az európai zsidó holokauszt áldozatainak számát a különféle becslések öt- és hatmillió közé teszik, közülük hozzávetőleg minden tizedik volt magyarországi zsidó, az ő számuk 500-600 ezer közöttire tehető.
Az Auschwitz (lengyel nevén Oswiecim) melletti megsemmisítő tábort Lengyelország lerohanása után, 1940-ben létesítette az SS, a nemzetiszocialista párt fegyveres szervezetének parancsnoksága egy régi kaszárnyában, eredetileg lengyel foglyoknak. A kezdetben munkatáborként is működő láger bejárata felett cinikus módon tábla hirdette, hogy „A munka szabaddá tesz” (Arbeit macht frei). A törzstáborban és az 1942-ben a közeli Birkenauban (Brzezinka) létrehozott koncentrációs táborban építették fel az első gázkamrákat.
Az első áldozatokat 1941 szeptemberében gyilkolták meg ciángázzal (cyklon-B), az iparszerű népirtás 1943 márciusában a holttestek elégetésére szánt négy krematórium üzembe helyezésével kezdődött meg.
Auschwitz-Birkenau az európai zsidóság megsemmisítésének központjává vált, az oda érkezők egy idő után már számot sem kaptak, 70-75 százalékukra azonnali halál várt. A háború végén, amikor már közeledtek a szovjet csapatok, a gázkamrákat felrobbantották, a foglyok zömét legyilkolták vagy gyalogmenetben nyugat felé indították. A tömeggyilkosság bizonyítékait igyekeztek megsemmisíteni, ezért az áldozatok számáról a mai napig sincsenek pontos adatok.
Az alkalomról közösségi oldalán emlékezett meg dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere. Utalt arra: tavaly önkormányzati delegáció járt az auschwitz-birkenaui egykori náci haláltáborban, hogy lerója kegyeletét az áldozatok emléke előtt, a koncentrációs táborok felszabadításának 75. évfordulóján. „Tavaly ilyenkor megrázó volt azon a helyen állni, ahová több ezer városi és megyei honfitársunkat elhurcolták, ahonnan a legtöbben nem tértek vissza.” – írta a polgármester, hozzátéve, hogy az áldozatokat sosem feledjük!