-
Minden rendben
Sós Bálint Dániel Minden rendben című első rendezését tűzi műsorra a Barátság mozi a Meg-Ki-filmklubban április 30-án, szerdán 18 órakor. A film vetítése után Sós Bálint Dániel rendező lesz a város művészmozijának vendége – az estre a klubtagok kedvezményes áron válthatnak belépőt online és a jegypénztárban.
2025.04.28. -
Püspöki szentmise Ferenc lelki üdvéért
Engesztelő gyászmisét mutat be Ferenc pápa lelki üdvéért Spányi Antal székesfehérvári püspök április 29-én, kedden 18 órakor a Szent István király Székesegyházban. A főpásztor szeretettel hívja és várja a székváros és környékének papjait és híveit, imádkozzunk együtt az elhunyt Szentatyáért, aki a remény pápájaként egész életét az Úr és az egyházának szolgálatába állította.
2025.04.28. -
50 éves a Kondor Kör
Számos képzőművész bontogatta szárnyait az immár 50. születésnapját ünneplő Kondor Körben. A jubileum alkalmából kiállítássorozatot rendeznek, amelynek részleteit sajtótájékoztató keretében ismertették.
2025.04.25. -
Közösségi szőttes konferencia
Országos konferencián vitatták meg a hagyományok megőrzésének lehetőségeit Székesfehérváron. A tanácskozásnak az Alba Regia Táncegyesület adott otthont.
2025.04.25.
Ma van a magyar kultúra napja - 202 éves a Himnusz
A magyar kultúra napja ünnepi eseményei Székesfehérváron

Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Hymnust, amelynek kéziratát 1823. január 22-én tisztázta le.
A költemény először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurora című folyóiratában jelent meg, a kéziraton még szereplő „a Magyar nép zivataros századaiból” alcím nélkül, de 1832-ben, Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot.
Kölcsey Ferenc külön lapokra írta és kéziratcsomagokban gyűjtötte verseit.
A Hymnust tartalmazó kéziratcsomag az 1830-as évek végén eltűnt, s több mint száz év lappangás után, 1946-ban került az Országos Széchényi Könyvtár birtokába, a Hymnus tintamarás miatt megsérült kézirata két lapon található.
A Himnusz megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, amelyet Erkel Ferenc, a pesti Nemzeti Színház karmestere nyert meg. Pályaművét 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban a zeneszerző vezényletével. Szélesebb nyilvánosság előtt 1844. augusztus 10-én énekelték először az Óbudai Hajógyárban a Széchenyi gőzös vízre bocsátásakor, hivatalos állami ünnepségen először 1848. augusztus 20-án csendült fel. Akkoriban ünnepi alkalmakkor még felváltva vagy együtt énekelték a Szózattal, a szabadságharc leverését követő elnyomás időszakában aztán – mondhatni közmegegyezéses alapon – a Himnusz lett a magyarok nemzeti imádsága.
A Himnuszt hivatalosan csak az 1949. évi pártállami alkotmányt alapjaiban módosító 1989. évi XXXI. törvény iktatta nemzeti jelképeink sorába. A 2012. január elsején hatályba lépett Alaptörvény I) cikke is kimondja: „Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.”
A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben. Szavai szerint „ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is.” A Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december 29-én határozott a magyar kultúra napjának megtartásáról, a rendezvényekre először 1989 januárjában került sor.