-
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.
2011.07.01. -
Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó
Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.
2010.08.30. -
Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből
Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.
2010.06.22. -
Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen
Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.
2010.04.09.
Ma van az Európai Unió Napja
Az Európai Unió napját - az Európa Napot - május 9-én ünneplik az Unió tagországaiban, ezzel is kiemelve az európai integráció jelentőségét és méltatva az abban elért eredményeket. Robert Schuman egykori francia külügyminiszter 1950-ben ezen a napon, május 9-én egy beszédében vetette fel először annak a nemzetközi szervezetnek a létrehozását, amely ma az Európai Unió. Az - akkor még - Európai Közösség állam- és kormányfői 1985-ben, milánói csúcstalálkozójukon határoztak úgy, hogy minden évben ünnepélyes keretek között megemlékeznek a napról...
2007.05.09. 07:25 |
Az Európai Unió napját - az Európa Napot - május 9-én ünneplik az Unió tagországaiban, ezzel is kiemelve az európai integráció jelentőségét és méltatva az abban elért eredményeket.
Robert Schuman egykori francia külügyminiszter 1950-ben ezen a napon, május 9-én egy beszédében vetette fel először annak a nemzetközi szervezetnek a létrehozását, amely ma az Európai Unió. Az - akkor még - Európai Közösség állam- és kormányfői 1985-ben, milánói csúcstalálkozójukon határoztak úgy, hogy minden évben ünnepélyes keretek között megemlékeznek a napról. "Ahhoz, hogy a békének meglegyen minden esélye, először egyetlen Európa kell" - vezette be a nyilatkozatot ismertető sajtótájékoztatóját 1950. május 9-én Robert Schuman. "Immár nem puszta szavakra van szükség, hanem egy tettre, egy vakmerő és konstruktív akcióra" - jelentette ki. A kezdeményezésből "születik majd meg Európa, egy szilárdan egybeforrt és erősen összeácsolt Európa" - tette hozzá.
A Schuman-terv az úgynevezett "kis-Európa" koncepció nyitánya lett. Az így létrejövő Montánuniót, amelynek szerződését 1951. április 18-án írták alá Párizsban, az Európai Unió kialakulása első lépcsőjének tekintik. Ez volt az első európai szintű megállapodás az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) 1958-as megalakulását eredményező tárgyalássorozatban, majd 50 éve, 1957. március 25-én aláírták az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó, a mai Európai Unió alapjainak számító Római Szerződést.
Schuman "igazi lángelmére valló" javaslata új irányt adott az európai történelemnek. Fennállásának több mint fél évszázada alatt az EU rendkívüli sikereket ért el. Biztosította a béke fennmaradását tagországai között, két nemzedékkel ezelőtt még elképzelhetetlen mértékben emelte az életszínvonalat, határok nélküli egységes piacot és közös valutát teremtett, világméretekben is jelentős gazdasági hatalommá vált. Magyarország kilenc másik ország társaságában 2004. május 1-jén lett tagja az uniónak, amely idén január 1-jén Bulgária és Románia csatlakozásával 27 tagúra bővült.
A magyar Országgyűlés 2005. május 23-án törvényt fogadott el, amelyben "megemlékezve a háborúk és diktatúrák borzalmairól és áldozatairól, a fasizmus feletti európai győzelem napján, a kettéosztott Európa újraegyesítésének jelentőségét méltatva, a demokratikus közgondolkodást és a kontinens népeinek egymás iránti szolidaritását megerősítve május 9-ét Európa Napjává nyilvánította".
Robert Schuman egykori francia külügyminiszter 1950-ben ezen a napon, május 9-én egy beszédében vetette fel először annak a nemzetközi szervezetnek a létrehozását, amely ma az Európai Unió. Az - akkor még - Európai Közösség állam- és kormányfői 1985-ben, milánói csúcstalálkozójukon határoztak úgy, hogy minden évben ünnepélyes keretek között megemlékeznek a napról. "Ahhoz, hogy a békének meglegyen minden esélye, először egyetlen Európa kell" - vezette be a nyilatkozatot ismertető sajtótájékoztatóját 1950. május 9-én Robert Schuman. "Immár nem puszta szavakra van szükség, hanem egy tettre, egy vakmerő és konstruktív akcióra" - jelentette ki. A kezdeményezésből "születik majd meg Európa, egy szilárdan egybeforrt és erősen összeácsolt Európa" - tette hozzá.
A Schuman-terv az úgynevezett "kis-Európa" koncepció nyitánya lett. Az így létrejövő Montánuniót, amelynek szerződését 1951. április 18-án írták alá Párizsban, az Európai Unió kialakulása első lépcsőjének tekintik. Ez volt az első európai szintű megállapodás az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) 1958-as megalakulását eredményező tárgyalássorozatban, majd 50 éve, 1957. március 25-én aláírták az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó, a mai Európai Unió alapjainak számító Római Szerződést.
Schuman "igazi lángelmére valló" javaslata új irányt adott az európai történelemnek. Fennállásának több mint fél évszázada alatt az EU rendkívüli sikereket ért el. Biztosította a béke fennmaradását tagországai között, két nemzedékkel ezelőtt még elképzelhetetlen mértékben emelte az életszínvonalat, határok nélküli egységes piacot és közös valutát teremtett, világméretekben is jelentős gazdasági hatalommá vált. Magyarország kilenc másik ország társaságában 2004. május 1-jén lett tagja az uniónak, amely idén január 1-jén Bulgária és Románia csatlakozásával 27 tagúra bővült.
A magyar Országgyűlés 2005. május 23-án törvényt fogadott el, amelyben "megemlékezve a háborúk és diktatúrák borzalmairól és áldozatairól, a fasizmus feletti európai győzelem napján, a kettéosztott Európa újraegyesítésének jelentőségét méltatva, a demokratikus közgondolkodást és a kontinens népeinek egymás iránti szolidaritását megerősítve május 9-ét Európa Napjává nyilvánította".