Magyar javaslatok az EU Régiók Bizottságának ülésén

 Az EU Régiók Bizottsága magyar kezdeményezésre olyan javaslatot fogadott el, amely felveti a tagállamok kohéziós és strukturális alapokból való részesedése 4 százalékos felső határának eltörlését. Ez a limit ugyanis éppen a kohézió, a felzárkóztatás deklarált elvével ellentétes - hangzott el azon a budapesti sajtótájékoztatón, amelyen Sértő-Radics István és Bihary Gábor, a Régiók Bizottsága magyar delegációjának elnöke és alelnöke számolt be a konzultatív intézmény február 23-24-i plenáris üléséről.

2005.02.28. 06:23 |

 Az EU Régiók Bizottsága magyar kezdeményezésre olyan javaslatot fogadott el, amely felveti a tagállamok kohéziós és strukturális alapokból való részesedése 4 százalékos felső határának eltörlését. Ez a limit ugyanis éppen a kohézió, a felzárkóztatás deklarált elvével ellentétes - hangzott el azon a budapesti sajtótájékoztatón, amelyen Sértő-Radics István és Bihary Gábor, a Régiók Bizottsága magyar delegációjának elnöke és alelnöke számolt be a konzultatív intézmény február 23-24-i plenáris üléséről.

 Sértő-Radics István elmondta, ugyancsak magyar javaslat az a módosító indítvány, amelynek uniós szintű elfogadása esetén - indokolt esetben - lehetővé válna a kohéziós alapokból származó pénzek felhasználásánál az áthúzódó tételek elszámolása. Ez elsősorban a 2004-ben csatlakozott országok számára fontos, hiszen ők "egy mozgó vonatra szálltak fel", egy költségvetési ciklus közepén lettek teljes jogú tagok. Ebben az ügyben a magyar delegáció komoly lobbitevékenységet is folytat. Szintén a szegényebb, kevésbé tőkeerős önkormányzatok, régiók érdeke, hogy a hitelkamatok finanszírozása is lehetővé váljon az uniós támogatási pénzekből: erre vonatkozóan is született javaslat.

 A Régiók Bizottsága német elnöke, Peter Straub előterjesztést tett az EU 2007 és 2013 közötti költségvetését tervező pénzügyi perspektíva bizottságnak az árvízvédelem, az árvízi kockázatok kezelése uniós pénzből történő finanszírozására is.

 A Régiók Bizottságának kétnapos plenáris ülésén Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke újólag kifejtette álláspontját, miszerint "No more Europe for less money" - vagyis kevesebb pénzből nem lehet több Európa. Ezzel arra utalt, hogy a tagországok GNI-arányos befizetését nem szabad 1,14 százaléknál kisebb mértékben meghatározni. Barroso minőségileg és mennyiségileg is "több Európát" szeretne, és kiemelte Románia és Bulgária csatlakozásának jelentőségét.

 Az EB-elnök személyes véleménye, hogy minden egyes euró, amit helyi szinten költenek el, sokkal többet ér, mint aminek felhasználásáról a nemzeti kormányok döntenek. A szubszidiaritás elvének fokozott érvényesítését jelenti, hogy a Régiók Bizottsága a jövőben kollektív ombudsmanként vigyázza az uniós pénzek célszerű, hatékony felhasználását. Ha a Régiók Bizottsága visszásságot tapasztal, akár a luxemburgi Európai Bírósághoz is fordulhat majd. A 317 tagú bizottságban 12 szavazata van a magyar nemzeti küldöttségnek.

 

EU

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.
  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.
  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.
  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.